Humánerőforrás-fejlesztési pályázatokat írsz és egyedül nem megy?

Van úgy, hogy belefásulsz... Amikor a sikerek ízét elnyomja a kudarc. És az agyaddal tudod, hogy a kudarc jó, mert abból tanulsz, de valahogy érzed a lelkeden, hogy szúrós és jéghideg. A földbe döngöli az önbecsülésedet és elriasztja belőled az épp-hogy-lehelletnyi motivációt is. Ismerős? Ha az, ne hagyd, hogy maga alá gyűrjön! Ha valaha is átélted, hogy a pályázatírás lázba hoz, hogy elégedettséget, örömöt okoz, tartozol magadnak annyival, hogy nem adod fel!

Bármilyen kínos is, vannak gyengeségeink. Van feladat, ami nem megy, amihez emberfeletti erő kell, hogy egyáltalán belekezdj. De van egy felszabadító erejű pillanat, ami kolosszális terheket képes leemelni a válladról: amikor elfogadod, hogy nem lehetsz mindenben jó, és megérted, hogy ahelyett, hogy görcsösen pofozgatnád a gyengeségeidet, jobb, ha oda figyelsz, ahol az erőd van. Én se véletlenül foglalkozom csak humánerőforrás-fejlesztési pályázatokkal. Figyeld meg Te is, hogy a pályázati munkából mi az, ami megmozdít benned valamit, ha tudsz, válassz egy szűkebb szakterületet és meglátod, rögtön egyszerűbb lesz.

Súlykolják belénk, hogy a maximalizmus ördögtől való. Hogy nem kell tökéletes legyen, bőven elég, ha csak éppen jó. De tudod te is, hogy a pályázati világban általában nincs második esély. Ha csak épp elég jó volt, de lehetett volna picit jobb is, akkor az a vonat elment. És te maximum integetsz neki. Ha azt kellene elmondjam neked, mi az én titkom, hát ez lenne az: hogy nem érem be azzal, ami épp csak jó. Mindig igyekszem, hogy “tökéletes” legyen. De tudod, mi az, hogy tökéletes? Az, hogy szakmailag és emberileg mindent megtettél egy pályázatért, ami tőled telhetett. Ez azért még a mi tökéletlen világunkban is vállalható, nem?

És van még egy titkom. Hogy tanulok. Minden egyes nap. Kezdetben kőkemény volt. Mert amit az egyetemen tanultam és amit a projektmenedzsment tankönyvekből olvastam, a gyakorlatban nem volt alkalmazható. Kérdezni se volt nagyon kit. És ha választ kaptam, az se volt mindig értelmezhető. Úgy kapartam össze mindent, amit tudok, pályázatról pályázatra, megtapasztalva a saját bőrömön. De valljuk be így egymás közt: a Te helyzeted azért ennél sokkal jobb! Ha tanulni akarsz, bőven van, kitől. Ha tőlem tanulnál, nézz szét itt, ezen az oldalon, és tengernyi lehetőséget találsz.