PEO és a PIDS általános útmutatók: 8 változás a POCU-hoz képest

By /

Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma március 24-én tette közzé az Oktatás és Foglalkoztatás Operatív Program, azaz a PEO, és a Társadalmi Befogadás és Méltóság Operatív Program, azaz a PIDS általános útmutatóit. Ez az útmutató az a dokumentum, amelyik megszabja az adott operatív programban a pályázás általános kereteit és szabályait, éppen ezért pont olyan fontos, mint az egyes kiírások speciális útmutatói.

A 2014-2020-as pályázati ciklusban egyetlen nagy humánerőforrás-fejlesztési operatív programunk volt, a POCU. Céljaikat és a támogatható tevékenységeket tekintve mondhatjuk, hogy a PEO és a PIDS a POCU utódprogramjai, és míg a PEO az oktatás és foglalkoztatás területeit fedi le, a PIDS a társadalmi befogadásra és a szociális szolgáltatásokra összpontosít. A lefedett területeken túl a két új program még abban is különbözik, hogy a PEO-t kizárólag az Európai Szociális Alap (a FSE+) támogatja, a PIDS-et pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a FEDR) is, ezért utóbbiban helyet kapnak az infrastrukturális fejlesztések is. A PEO és a PIDS általános szabályai és jogosultsági feltételei viszont nagyon hasonlók, ezért ebben a bejegyzésben két legyet ütünk egy csapásra.

Egy pályázati ciklus elején engem általában az érdekel leginkább, hogy mi az, ami a korábbihoz képest változik.

Mert nem mindegy, hogy egy teljesen új rendszert kell megtanulni, vagy egy régit picit felfrissíteni. 

A PEO és a PIDS esetében jó helyzetben vagyunk, mert a pályáztatási logika nagyvonalakban követi azt, amit a POCU-ban megszokhattunk.

Ez viszonylag kényelmes, hiszen nem kell nulláról kezdenünk. Viszont van némi kockázata is, mert nem ritka jelenség, hogy a régi szabályok annyira berögzülnek, hogy az elején alig-alig sikerül őket felülírni.

Vagy hogy másképp mondjam, könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy tesszük a dolgunkat, ahogyan szoktuk, és nem figyelünk arra, hogy egy-egy apróság közben változott.

Ebben a bejegyzésben 8 ilyen "apróságról" írok, hogy lásd, mi az, amire mostantól másként kell figyelni:

1.  Változik a projektmenedzsment koncepció

Ha jártas vagy a POCU projektek megvalósításában, tudod, hogy a menedzsment csapatban van egy projektmenedzser, akit a főpályázó alkalmaz és a pozíció nem szervezhető ki. Az ő bére direkt személyzeti költség.

Neki, mint a Mikulásnak, lehetnek segítői – pénzügyi felelős, közbeszerzési felelős, projektasszisztens és így tovább. A segítők bérei viszont indirekt költségnek számítanak, ami óriási változás volt a POSDRU-hoz képest.

Hogy pályázói szemmel ez jó volt, vagy rossz, azt mindenki maga tudja.

Egy biztos: ha valakik ebben a helyzetben a rövidebbet húzták, azok a pénzügyi felelősök, projektasszisztensek és más projektmenedzsment feladatot (s ki tudja, még mit...) végzők voltak, akiknek a fizetése a projekt költségvetésében nem volt bebetonozva. (Mert ugye, az indirekt költségeket partnerenként egyetlen tételben adjuk meg, nem boncolgatjuk.)

Nos, a PEO és a PIDS általános útmutatói szerint mindez most több ponton is változik:

  • Továbbra is a főpályázó adja a projektmenedzsert, de mellé kötelezően delegál egy pénzügyi felelőst, és ha indokolt, egy közbeszerzési felelőst és egy menedzserasszisztenst is.
  • Ugyanígy minden partner a saját koordinációs csapatába kötelezően delegál koordinátort és egy saját pénzügyi felelőst, és ha szükséges, saját közbeszerzési felelőst és menedzserasszisztenst is. Ez szerintem az egyik legértelmesebb HR-módosítás, ami a főpályázóról tonnányi terhet vehet le.
  • Külön hangsúlyozom, hogy az új programokban a partneri koordinátori pozíció menedzsment pozíció, tehát vehetjük úgy, hogy a partner koordinátora valójában a partner projektmenedzsere. Ezen kívül a partnereknek lehetnek szakmai koordinátoraik is, akik nem a menedzsment csapat, hanem a projektcsapat tagjai lesznek és kizárólag szakmai (semmiképpen se projektmenedzsment!) feladatokat fognak ellátni. Fontos ezt tudatosítani és a munkakörök tervezése során ennek megfelelően tenni-venni a feladatokat!
  • És a lényeg: mindezek a szakértők a direkt költségvetésből fogják kapni a bérüket, tehát egészen biztosan a munkájukért külön-külön meg lesznek fizetve. (DE: a nyilvánossági felelős - románul: ”expert de asigurare a măsurilor obligatorii de informare și publicitate proiect” - bére továbbra is indirekt költség!)
  • Ó, és még egy: a projektmenedzsment pozíciók nem kiszervezhetők. Egyik sem! Attól tartok, ez a pályázók egy részének és a menedzsmentet vállaló tanácsadó cégeknek is inkább rossz hír, mint jó.

2. Növekszenek az órabérek

Ezen nincs mit magyarázni: az új programokban alkalmazottként jobban fogunk keresni, mert szakértőtípusonként 10-10 lejjel növeszik a nettó órabér.

Így a direkt személyzeti költségek esetében 5 évnél kevesebb speciális tapasztalattal rendelkező szakértőként maximum 70 lejes nettó órabéred lehet, 5-10 év közötti tapasztalattal maximum 80 lejes, míg 10 év fölött maximum 90 lejes órabér jár.

Állami intézmények esetében ezek az órabérek csak azokra a szakértőkre vonatkoznak, akiket „organigramon kívül”, direkt a projektcsapatba alkalmaztak. Vagyis: ”În cazul beneficiarilor/partenerilor care sunt instituții și/sau autoritățile publice, plafoanele maxime de decontare prevăzute se aplică exclusiv personalului angajat pe posturi în afara organigramei, nominalizat în echipele de proiecte finanțate din fonduri europene”. A többi szakértőre a 153/2017-es törvény előírásai vonatkoznak.

3. Növekszenek a eszközbeszerzések plafonértékei

Az ERFA-jellegű költségeknél ("cheltuieli de tip FEDR") továbbra is maradnak a legnépszerűbb eszközök plafonértékei, mint korlát, de a POCU-hoz képest magasabb értékekről beszélünk.

Mutatom is a listát, az egységárak ÁFA nélkül értendők:

  • Laptop/notebook: 5.500 lej (áfával együtt 4.000 lej helyett)
  • Asztali számítógép: 6.500 lej (áfával együtt 3.500 lej helyett)
  • Videóprojektor: 3.600 lej (áfával együtt 2.500 lej helyett)
  • Nyomtató: 6.000 lej (áfával együtt 3.000 lej helyett)
  • Multifunkcionális gép: 14.000 lej (áfával együtt 12.000 lej helyett)
  • Táblagép: 2.500 lej (áfával együtt 900 lej helyett)

És ha már az ERFA-jellegű költségeknél tartunk, egy újabb jó hír: a teljes direkt elszámolható költségek 10%-a helyett 15% (!) az új felső határ.

4. Nem kell leadni egy halom papírt a pályázattal együtt (vagy mégis?)

Az új általános útmutatók szerint nem kell leadni a pályázattal együtt azokat a papírokat, amelyekkel a pályázó igazolja, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel.

Elegendő lesz partnerenként egy-egy nyilatkozat ("declarație unică"), az igazoló dokumentumokat majd bekérik és ellenőrzik a szerződéskötési szakaszban.

Ehhez képest a specifikus útmutatók munkaverziói szerint mégiscsak le kell adni a pályázattal együtt minimum azokat a dokumentumokat, amelyeket korábban is leadtunk, úgyhogy ez csupán egy elméleti változás, gyakorlati vonatkozások nélkül.

5. Helló, automatizált pályázati értékelés!

Csak éppen nem most, hanem majd!

Az általános útmutatók társadalmi vitára kiírt változatában még nagyon optimistán az állt, hogy az értékelés első szakaszából - az adminisztratív és jogosultsági ellenőrzésből - száműzik az emberi tényezőt.

Vagyis viszonylag biztosra vehettük, hogy a MySMIS2021 képes lesz arra, hogy a pályázati űrlap, az egységesített nyilatkozat és a leadott mellékletek alapján automatikusan lefuttassa a vizsgálatot, és kiértesítse a pályázót, hogy átment-e vagy fennakadt az első szűrőn.

A végleges útmutatók már óvatosabban fogalmaznak: az alapfelállás az, hogy az első értékelési kört "manuálisan" végzik az értékelők, mint ahogyan a POCU-ban is történt.

Az automatizált pályázati értékelésre akkor térünk át, amikor az új MySMIS készen fog állni rá. 

6. Változik a tartalmi-pénzügyi értékelés

A PEO és a PIDS esetében több ponton is változik a második értékelési szakasz:

  • Először is ez a szakasz egy előzetes értékeléssel indul, azért, hogy kizárják azokat a pályázatokat, amelyek nem felelnek meg bizonyos követelményeknek. Az értékelők már ebben az előzetes szakaszban is küldhetnek egy kör tisztázó kérdést. Csak azokat a pályázatokat értékelik érdemben (vagyis azokat a pályázatokat pontozzák), amelyek ezen a szűrőn is átjutottak. Az legelső specifikus pályázati kiírások munkaverzióiból viszont az derül ki, hogy ez az előzetes értékelés valójában a POCU CAE-ívének megfelelő szempontok alapján történik, vagyis ez a klasszikus jogosultsági vizsgálat, csak kapott egy új nevet. 🙂
  • Amikor a MySMIS rendszer készen fog állni erre a feladatra, az értékelési szempontok egy részét digitalizálhatják, ami azt jelenti, hogy bizonyos szempontokra a pályázatok algoritmus alapján automatikusan kapnak pontszámot.
  • Az alsó minőségi küszöb a POCU-hoz hasonlóan 70 pont, kivételt képeznek a PIDS keretében támogatható infrastrukturális pályázatok - ebben az esetben ez a küszöb 50 pont.
  • A 70 pontos alsó minőségi küszöb mellett az egyes kiírások esetében az Irányító Hatóság meghatározhat egy kiválósági minőségi küszöböt, ami nem lehet alacsonyabb, mint 90 pont. Ennek a küszöbnek az a lényege, hogy azok a pályázatok, amelyek elérték ezt a pontszámot, nyertes pályázatnak minősülhetnek, és esetükben korábban, azaz a pályázati határidő, illetve az értékelési folyamat lezárása előtt elkezdődhet szerződéskötés.
  • Tanulva a 100 és 99 pontos POCU pályázatok mizériájából, a PEO és PIDS kiírások speciális útmutatóiba belekerülhetnek olyan kiegészítő szempontok is, amelyek az azonos pontszámot szerzett pályázatok között felállítják a sorrendet. Ez azt jelenti, hogy például egy kiírás keretében nem kell az összes 99 pontos pályázatot támogatni csak azért, mert a száz pontosak nem fedik le a kiírás keretösszegét. 

7. Sokkal, de sokkal több pénz!

Nézzük a számokat: a POCU teljes keretösszege - beleértve az EU-támogatást és az állami társfinanszírozást is - egészen pontosan 5.088.191.124,00 euró.

Ha összeadjuk a PEO keretösszegét, ami 4.342.112.755,00 euró, és a PIDS keretösszegét, ami 4.152.109.994,00 euró, az összesen 8.494.222.749,00 euró. 

Akárhogy is nézem, ez több... Sokkal több!

8. Állítólag egyszerűbb lesz az elszámolás

Jelenleg a POCU projektek költségeinek többségét a reálisan felmerülő költségek alapján számoljuk el. Kivétel az indirekt költségek, és itt-ott egy-egy egységköltség.

Az új programok tervezése kapcsán többször felmerült, hogy egyszerűsíteni kell az elszámolást (és egyben a projektek költségtervezését), főleg, hogy az EU-szabályok ezt bőven lehetővé teszik.

Ha szeretsz jogszabályokat olvasgatni, akkor ebben a témában semmiképp se hagyd ki az EU 1060/2021-es rendeletét az EU-s alapok pénzügyi szabályairól.

A PEO és PIDS elszámolási keretrendszere az 1060/2021-es EU-rendelet a szabályaira épül és két nagy pillére van.

Az egyik a ténylegesen felmerülő költségeken alapuló támogatási modell.

Ez az a verzió, amikor minden elköltött eurócentre igazoló papírok garmadáját kell előteremteni, úgy, hogy a projektmegvalósításban a fő tevékenység jó eséllyel az elszámolás lesz és nem a tartalmi lebonyolítás. Ez a módszer továbbra is marad, de remélhetőleg nagyobb teret kapnak mellette a második pillér elszámolási mechanizmusai.

A második pillért úgy hívjuk, hogy egyszerűsített költségelszámolás (opțiuni simplificate în materie de costuri).

Ennek az a lényege, hogy a projekt megvalósítása során nem pénzügyi bizonylatokat gyűjtögetjük, hanem a tevékenységek megvalósítását dokumentáljuk.

Az EU több ilyen egyszerűsített költségelszámolási módszert tesz lehetővé (ld. a fent említett rendeletben). Közülük három az, amit a PEO és a PIDS keretében alkalmazni lehet:

A.
Egységköltségek

Románul: costuri unitare. Ezek az ún. „barem” alapú költségek, mint pl. az, amilyet a POCU-ban egyes képzési programok esetében alkalmazunk. Hogy az új programokban pontosan mire terjednek ki, megtudjuk a specifikus  útmutatókból. Az egyszerűbb elszámoláshoz jó lenne minél több ilyet használni.

B.
Százalékos átalány

Románul: finanțare la rate forfetare. Ilyen a direkt személyzeti költségek 15%-a az indirekt költségek fedezésére, és a direkt személyzeti költségek 40%-a a projekt fennmaradó elszámolható költségeinek fedezésére. Ezek azért egyszerűek, mert az ide tartozó költségeket nem kell elszámolni.

C.
Költségfüggetlen finanszírozás

Románul: finanțare nelegată de costuri. Ez egy új, teljesítmény alapú támogatási forma, ami nem a költségekhez, hanem előre meghatározott eredmények vagy feltételek eléréséhez kötött. Hogy az új programokban hogyan fogják alkalmazni, az egyelőre nem világos.

Érdekelnek a PEO pályázati kiírásai?

Akkor erről a hírlevélről kár lenne lemaradni!

Rendben, kérem!

Inkább a PIDS érdekel?

Akkor ez a hírlevél Neked szól:

Nem maradok le!

Illusztráció innen: Owen Gildersleeve via Behance