Még pár hét, és hivatalosan is kilépünk a 2007-2013-as programozási időszakból. Új idők jönnek, jön a POCU-korszak. Talán kimaradtál az előző évek pályázati hajrájából, talán ismered, mint a rossz pénzt, a POSDRU-nak nevezett, már-már hírhedt támogatási programot. Ha lemaradtál, előtted áll az éppen friss 2014-2020-as időszak. Ha eddig is pályáztál, miért ne folytatnád?
De mielőtt nekirugaszkodsz, nem árt átfésülniaz új rendszert, mert hogy a humánerőforrás-fejlesztés terén sok pályázati újdonságra és meglepetésre számíthatunk, az már most egészen biztos.
Mit kell tehát tudnod az új pályázati rendszerről?
Melyek a legfontosabb változások, amelyeket ismerned kell, mielőtt projekttervezésbe kezdesz?
Az alábbi lista segít tisztábban látni:
1. Ez tényleg egy új program
Nem kérdés, hogy minden szempontból új pályázati korszak elé nézünk. Az első szembeötlő változás az új program felépítését érinti.
Ha eddig a prioritási tengelyeken belül beavatkozási területekről volt szó, szám szerint tizenkilencről, az új operatív programban 6 prioritási tengely, 13 beruházási prioritás (prioritate de investiții) és 52 specifikus célkitűzés között kell kiigazodnod. A program működtetésére vonatkozó hetedik prioritási tengelyt (AP7 – Asistență tehnică) és a hozzá kapcsolódó célokat nem számoltam ide. Ez az új szerkezet kezdetben kis zűrzavart okozhat, de nyugi, mindent tisztázunk, írni fogok mindenről külön-külön, itt a blogon.
Ami a tartalmat illeti, az új program sok meglepetést tartogat, még ha a célkitűzések java része emlékeztet is a POSDRU témáira.
Újdonság például a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (az ún. NEET) fiatalok kiemelt támogatása, a fokozottabb odafigyelés a mélyszegénységben élő - különösen a roma - közösségek helyzetének javítására, vagy a közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD – Community-led Local Development vagy DLRC – Dezvoltare locală plasată sub responsabilitatea comunității) és a POCU összekapcsolása.
2. Ég veled, ActionWeb!
Ha a POSDRU-korszak végére végre megbarátkoztál volna az ActionWebbel, már csak az emlékével maradsz, mert jön a MySMIS2014.
Ez egy teljesen új rendszer, amit egységesen fog használni minden pályázó a 2014-2020-as időszakban a pályázatok on-line benyújtására és a támogatott projektek adminisztrálására is.
Az új rendszert elsőként a POCU pályázók próbálhatják ki. A MySMIS2014-ről az a hír járja, hogy kiváltja a papíralapú dokumentációt, ami inkább a megvalósítás ideje alatt lesz fontos változás. Pályázati szempontból nem túl nagy újdonság, az utóbbi időben az ActionWeb is alkalmas volt erre a célra.
Pályázati szempontból újdonság az űrlap szerkezete, és ez bizony nem a lusta pályázóknak kedvez, hanem azoknak, akik nem ijednek meg az alaposabb projekttervezéstől és nem akadnak fenn azon, hogy a költségvetést a tevékenységek alapján kell tervezni, nem hasraütősen. De erről még lesz szó később is.
Egy szó, mint száz: ezzel a rendszerrel állítólag egyszerűbb pályázni és projektet megvalósítani is, de azért várjuk meg a végét, mert eddig, ha valamit egyszerűsíteni akartak, annak legtöbbször sírva néztünk utána. 🙂
3. POCU pályázó nem lehet bárki
Ha pályázni szeretnél (nyilván nem te, hanem az általad képviselt szervezet vagy az ügyfeled), két vonalon ellenőriznek.
Ez önmagában nem újdonság, már a POSDRU pályázatoknál is a működési és a pénzügyi kapacitáson múlt, hogy egy szervezet pályázhatott-e, és ha igen, mekkora összeget kaphatott.
Nézzük a működési kapacitást.
Az általános útmutató szerint csak olyan szervezet lehet főpályázó, amely legalább egy hasonló projektet megvalósított már. Partnerszervezetek esetében a projektmegvalósítási tapasztalat kiváltható legalább fél év szakmai tapasztalattal azon a területen, amelyhez a projekt kapcsolódik.
Röviden és tömören: a szakmai tapasztalat nélküli szervezetek alapból esélytelenek, és vége azoknak az időknek is, amikor bármilyen szervezet csak úgy, szakmai vagy projektmegvalósítási tapasztalat nélkül főpályázóként versenybe szállhatott, és igen, akár támogatást is nyerhetett, amit aztán ki tudja, hogyan költött el.
A pénzügyi kapacitást közintézmények esetében nem nézik.
Egy évnél régebbi civil szervezetek és cégek esetében az igényelt támogatás értéke nem lehet nagyobb, mint az utolsó három lezárt pénzügyi év bevételeinek, illetve árbevételének összege, VAGY a projekt megvalósítására igényelt támogatás legfennebb 30%-a.
Az egy évnél fiatalabb civil szervezetek és cégek által igényelt támogatás nem haladhatja meg a projekt megvalósítására igényelt támogatás 20%-át.
FIGYELEM, UPDATE: A 3. számú Corrigendum értelmében az egy évnél régebbi szervezeteknél az utolsó négy lezárt pénzügyi év bevételeit nézik, vagy azt, hogy a projekt megvalósítására igényelt támogatás maximum 40%-át kapják. Az egy évnél fiatalabb szervezeteknél pedig azt, a projekt megvalósítására igényelt támogatás maximum 30%-át kapják és csak partnerségben pályázzanak.
További szabály, hogy a költségevetés elosztásánál a főpályázónak nagyobb költségvetésrésze kell legyen, mint a partnernek bármelyikének.
4. Nincs több „kamupartnerség”
Eddig volt, ahogy volt, de a POCU általános útmutatója fehéren-feketén előírja, hogy:
Partner csak az a szervezet lehet, amely legalább egy tartalmi tevékenység megvalósításában részt vesz. Vagy, hogy a másik végéről fogjam meg a problémát, nem kaphat helyet a partnerségben egy olyan szervezet, amely az égadta világon semmit mást nem csinál, mint mondjuk projektmenedzsmentet.
De hogy ez a kérdéskör világos legyen: a POSDRU időkben majdnem semmi akadálya nem volt annak, hogy egy tanácsadó cég „sikerdíj fejében” megkapja a partneri státuszt, ami mégiscsak sokkal jobb, mint egy kétes kimenetelű közbeszerzési eljárás eredményétől függni.
Az útmutató azt is pontosítja, hogy nem lehet partnert bevonni informatikai rendszerek fejlesztésére (hoppá!), a kiszervezett tevékenységek ellenőrzésére és beszállítói tevékenységek folytatására sem.
5. A láblógató szakértők ideje lejárt
És végül a kedvencem. 😀
POSDRU projekteknél vagy megtervezted pontosan és korrekt módon a projekt humán erőforrását, vagy nem.
Az értékelő vagy ellenőrizte nagyon alaposan, hogy egy szakértőnek vannak-e konkrét feladatai, sőt, valóban annyi óraszámot vagy hónapszámot lefedő feladata lesz-e, amennyi a költségvetésben szerepel, vagy nem. És hát elméletileg csúsz(hat)tak be hibák.
Nos, a POCU-rendszer ezeket a hibákat simán kivédi, mert a költségvetés kizárólag a tevékenységek alapján alakul.
Ez azt jelenti, hogy nem tehetsz hirtelen ötlettől vezérelve szakértői fizetéseket a költségvetésbe, mert az értékelő könnyebben észreveszi, hogy valami nincs rendben. Különösen, hogy minden szakértőnek munkaköri leírást is kell mellékelni és a fizetését az abban foglalt feladatokra kaphatja.
+1 Még több pénz
A POCU teljes költségkerete több mint 5 milliárd euró, ebből 4,326 milliárd euró az Európai Unió hozzájárulása. Ez közel 1 milliárd euróval több, mint az a pénzösszeg, amely a 2007-2013-as időszakban állt rendelkezésre, vagyis 4,253 milliárd euro, melyből 3,476 az EU hozzájárulása.
Nem árt tudni, hogy ez utóbbi összegnek a szeptember 30-i állás szerint 68,87%-át sikerült elkölteni, illetve 33,3%-át sikerült – hogy én is ezzel a lehetetlen kifejezéssel éljek – lehívni az EU-tól. (UPDATE: a 2015. november végi állás szerint a lehívási arány 48,81%-ra növekedett.)
De ha már számok, mondok jobbat is: 2015. szeptember 30-ig a POSDRU keretében összesen 17 230 pályázatot nyújtottak be, ebből 11 540 elutasított, 5 426 támogatott. Akárhogy is számolom, a benyújtott pályázatok sikerességi rátája picivel kevesebb mint 31,5%.
Azazhogy majdnem minden hetedik pályázat sikertelen pályázat, ami, nincs mit szépíteni: katasztrofális.
Tehát lényegesen több pénz, gyengécske sikeres pályázói rutin, és egy új rendszer, tele meglepetésekkel.
Te fogsz pályázni?
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
