Mi kell ahhoz, hogy egy pályázat sikeres legyen? A válasz első ránézésre pofonegyszerű: feleljen meg a jogosultsági szempontoknak és gyűjtsön össze elegendő pontszámot ahhoz, hogy a szakmai-pénzügyi értékelésen átmenjen. Ám ha megkapargatjuk a felszínt, akad még pár apróság, ami – ha nincs rendben – alapjaiban lerombolhatja még a legprecízebben megírt pályázat nyerési esélyeit is.
Most ezekről az apróságokról írok, hogy tudd, hol keresd az okot, ha veled is előfordul olykor, hogy hiába tudod, hogyan kell jó pályázatot írni, a siker mégis elmarad.
1. Pályázatképes pályázó
Amikor egy pályázó pályázatképességéről van szó, a klasszikus kérdéseken túl ezeket is érdemes végiggondolni:
Korábbi években milyen típusú főpályázókat támogattak a hasonló kiírások keretében?
Elképzelhető, hogy bizonyos projekttípusoknál a támogatónak van egy ki nem mondott preferenciája, ami a korábbi nyerteslistákból elég világosan kiderül.
A projekt földrajzi lefedettsége, szakterülete illeszkedik a főpályázó földrajzi koordinátáihoz és profiljához?
Ez olyan esetben lehet fontos szempont, amikor a főpályázó például egy országos lefedettségű projektet szeretne megvalósítani, de ehhez csak helyi vagy regionális tapasztalata és lefedettsége van.
Vagy amikor tágabb értelemben véve van szakmai tapasztalata, de a projekt ezen belül egy specifikus területet érint, ahol a főpályázó nem tevékenykedett korábban (pl. felnőttképzés vs. felnőttképzés a zöld építkezési szektorban vagy Cambridge nyelvvizsgarendszer vs. idegennyelv oktatás az általános iskolában).
A főpályázó képes-e vagy hajlandó-e részt venni a pályázatírási munkában? Vagy teljesen szeretne megszabadulni tőle?
Ennek a kérdésnek akkor van jelentősége, ha külsősként írod pályázatot.
Ebből a szemszögből az a pályázatképes pályázó, amelyik felméri, hogy neki is részt kell vennie a munkában, mert egyrészt az információ nagy része nála van, másrészt egy külső tanácsadó megtervezheti a projektet, de megvalósítani nem fogja helyette.
Még akkor se, ha átvállalja a projektmenedzsmenttel járó terheket.
2. Megfelelő partnerség
A másik kényes ügy: a partnerség.
Itt most nem arra gondolok, hogy egy-egy partnerszervezet mitől lesz tökéletes, hanem azokra a szempontokra, amelyek a partnerség egészét érintik, és, bár első látásra nem így tűnik, ezeken állhat vagy bukhat a pályázat sikere.
Ilyen esetekben általában a pályázati útmutató vagy az értékelési szempontrendszer utalást tesz az elvárásra, de nem egyértelmű, hogy ez nem csak egy ártatlan, opcionális részletkérdés, hanem ki nem mondott kizáró jellegű feltétel.
Ha például egy transznacionális pályázati kiírásnál azt látod, hogy az értékelési szempontok alapján plusz pontszám jár azokra a pályázatokra, amelyeket földrajzilag változatos (nem csak szomszédos országokból származó szervezeteket tömörítő) partnerségek nyújtanak be, akkor gyanakodhatsz, hogy ez nem opcionális szempont, hanem a látszat ellenére kizáró jellege lehet.
De ugyanilyen burkolt elvárás lehet az is, hogy a projektet megvalósító partnerek egymást kiegészítő – magán, állami, civil – szektorokból származzanak.
Ha egy támogatási program még új neked, ha nem jutnak el hozzád a bennfentes információk, érdemes szétnézni a korábbi nyertes pályázatok listái között, mert onnan sok apró részlet kikövetkeztethető.
3. Jó projektötlet
Amikor a főpályázó és a partnerek is mind megfelelő pályázó szervezetek, a projektötlettel sem szokott nagy gond lenni.
A gyenge projektötlet akkor a legjellemzőbb, ha a pályázó még kezdő, nincs viszonyítási alapja, nem ismer sikeres projekteket, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy a szokásos éves tevékenységére szerezzen támogatást.
És emiatt a projektötlete lapos, sablonos, vagy egyesen nem támogatható.
De van olyan is, hogy egy rutinos pályázó valamiért kitart egy olyan, egyébként remek ötlet mellett, amelyik nem illeszkedik tökéletesen a pályázati kiíráshoz, csak érintőlegesen, de nagyon szeretné megvalósítani, így hát próba, szerencse.
Ha úgy látod, az ötlet épp csak belefér a pályázati kiírásba, de inkább határeset, vagy ne is foglalkozz vele, vagy próbáld meg újragondolni, kiegészíteni úgy, hogy pont a kiírásra legyen szabva.
4. Idő
Állítólag jó munkához idő kell, és rosszhoz még több.
Ami engem illet, ha valamit dogmaként kellene megfogalmazzak a pályázatírással kapcsolatban, az az lenne, hogy a sikeres humánerőforrás-fejlesztési pályázathoz tényleg idő kell.
Néhány klasszikus idő-csapdahelyzet:
Sokszor csábító igent mondani egy-egy felkérésre, és a kezdeti lelkesedés könnyen eltereli a figyelmet a észérvekről. Ha a fenti csapdák valamelyikébe rendre belesétálsz, kezdd el gyakorolni, hogy döntés előtt kérsz egy kis gondolkodási időt.
Borítókép: Mateusz Justkowski via Behance.
