Mikor írtál utoljára olyan pályázatot, amelyben az értékelők nem találtak semmilyen tervezési hibát? Olyat, amelyik annyira logikusan volt felépítve, hogy nem lógtak a levegőben sem célok, sem tevékenységek, sem indikátorok, nem voltak hézagok, és minden elem tökéletesen illeszkedett a többihez?
Akkor sincs semmi gond, ha soha, mert ebben a bejegyzésben egy olyan módszert mutatok, amellyel nekem gond nélkül szokott sikerülni a logikus tervezés, és amellyel jó eséllyel neked is sikerülhet.
A projekt belső logikájáról már rég akartam írni, és az eredményindikátorok apropóján most éppen itt az idő, hiszen a POCU pályázatok Hatásosság-értékelésénél az eredményindikátorokra vonatkozó kritérium nem csupán az indikátorokat, hanem az projekt belső felépítését is elemzi.
Ha éppen projektet tervezel, akkor nyiss egy új Excel fájlt és úgy olvass tovább.
Milyen eredményindikátorokat válassz?
Miközben olvasod a pályázati útmutatót (vegyük példaként a marginalizált közösségek támogatására vonatkozó kiírás legutolsó változatát), egyszercsak eljutsz az indikátorokra vonatkozó fejezetig. Ebben találod rögtön a fejezet elején az indikátorok listáját, külön oszlopban az output indiktárokkal és az eredményindikátorokkal.
A példaként vett kiírás esetében egyszerű döntés előtt állsz, mert az összes indikátor kötelező, nem kell válogatni.
Sőt, két eredményindikátor esetében kötelező alsó értékhatár is van: 20%-os foglalkoztatási ráta és 30%-os képesítési ráta.
Ha a 20%-os mutatót nézzük: ha a projekt célcsoportjába 800 szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztett személy tartozik, akkor ebből legalább 160 főnek el kell helyezkednie. Emlékezz, hogy az egyik Relevancia-kritériumnál láthattad, hogy a magasabb pontszámért nem az alsó értékhatár a jó választás, hanem a projektet megvalósító szervezetek képességeinek függvényében a lehető legmagasabb érték.
De az eredményindikátoroknál az értékelés elsősorban a projekt belső logikáját érinti, vagyis azt, hogy a célok, indikátorok és eredmények összefüggjenek.
Az összhangot úgy tudod biztosítani, ha logikusan tervezel. Erre több módszer is van, az enyém a következő lépésekre épül és az alábbiak szerint követheted:
Vesd össze az indikátorokat és a támogatható tevékenységeket!
Hogy a projektnek milyen tevékenységei lesznek, az nagyjából két szemponton múlik.
Egyrészt, hogy mit támogat a kiírás és mit ír elő kötelezőként, másrészt, hogy mit akar és mit tud megvalósítani a pályázó, a célcsoport igényeinek megfelelően. A második szempontra most nem térek ki, ebben a bejegyzésben érdekesebb szempont az első.
Elsőre bonyolultnak tűnhet a tevékenységi lista és a indikátorok összevetése, de nem az, mert a pályázati kiírás struktúrája eleve figyelembe veszi ezt a követelményt, így a támogatható tevékenységek listája alapból olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek az indikátorokhoz köthetők.
Ha van három kötelező eredményindikátorod, és meg kell oldanod, hogy ezek összhangban legyenek a projekt céljaival, eredményeivel és kimeneteivel, akkor már egy lépéssel korábban el kell kezdened ezt tervezni.
Ahhoz, hogy a célcsoport bizonyos százaléka képesítést szerezzen a projekt keretében, mindenképpen képzési tevékenységeket kell a projektbe betervezned. Ahhoz, hogy a célcsoport bizonyos százaléka elhelyezkedjen, mindenképpen valamilyen foglalkoztatási és/vagy vállalkozásfejlesztési tevékenységet kell a projektbe betervezned. És ahhoz, hogy működőképes szolgáltatásokat tudj felmutatni a projekt végére, mindenképpen be kell tenned egy vagy több olyan tevékenységet, melyek keretében a megvalósítók kialakítják és beindítják ezeket a szolgáltatásokat.
Hogy ne keverdj el a tevékenységek és indikátorok között, kezdd el rögzíteni ezeket az információkat ez Excel táblában, amelyben máris van két oszlopod. Az egyik a tevékenységek, időrendi sorrendben, a másik a kapcsolódó eredményindikátorok.
Kapcsold össze a tevékenységeket és a célokat!
Van itt egy nagy kérdés a tevékenységek és a célok sorrendiségével, hogy melyikkel kell kezdeni.
Én itt fel szoktam rugni a szakirodalom összes szabályát, és a pályázataim módszertani részére kapott kiemelkedően magas, legtöbbször maximális pontszám igazat ad nekem (is).
A tankönyvekben ugye azt olvasod, hogy előbb a célokat kell kitűzni. Ideális esetben így is van, de mivel a POCU pályázati kiírások céljai, támogatható tevékenységei, kötelező indikátorai gyakorlatilag konkrét határok közé zárnak, ez nem az a történet, amikor álmodunk szép nagyokat és hagyjuk a fantáziánkat szárnyalni. Arról nem is beszélve, hogy egy pályázati tanácsadóhoz sokszor úgy érkezik az ügyfél, hogy elmondja, neki mire kellene pénz.
A tervezés menete így a tevékenységektől indul, ezeket csoportosítjuk logikusan, és fogalmazunk hozzájuk a kiírás céljait is figyelembe véve egy-egy specifikus célt.
Itt is láttam már mindenféle logikát arra, hogy a tevékenységek és a célok hogyan kapcsolódnak egymáshoz keresztül-kasul, nekem az vált be, hogy egy célt egy vagy több tevékenységhez kapcsolok, és külön tartalmi csomagként kezelem az így csokorba gyűjtött tevékenységeket.
Az csak bonyolítja a projekt belső logikáját, ha egy tevékenység több célhoz is kapcsolható, sőt, amit engem illet, én az ilyen össze-vissza belső logikát nem is tartom kifejezetten logikusnak.
Ha megvan a cél-tevékenység rendszered, akkor jöhet a Excel tábla kiegészítése úgy, hogy a tevékenység oszlop elé beszúrsz egy újat, és elnevezed „kapcsolódó specifikus célnak”.
És ha egyben nézed az egészet, sorról sorra, ugye nem is olyan nehéz megoldani, hogy a projekt specifikus céljai összhangban legyenek az eredményindikátorokkal?
Kapcsold össze az eredményeket és az eredményindikátorokat!
Gondolom, nem lep meg, hogy itt újra visszakanyarodunk a tevékenységekhez, tulajdonképpen minden út oda vezet, vagy inkább onnan ered.
Ahhoz, hogy a projekt eredményeit pontosan lásd, a tevékenységeket részleteiben kell látnod, pontosan meg kell tervezned. Ez a bejegyzés nem erről szól, nem is itt fogom leírni, hogyan kell, de arra azért figyelmeztetlek, hogy érdemes a tevékenységeket altevékenységekre bontani, és az Excel táblázatodban is így vezetni az infókat.
Tehát veszed az előző lépésekben már részben elkészített táblázatodat, a tevékenységes oszlop mögé beszúrsz egy újat eredmények címmel, és minden sornál végiggondolod, hogy az adott tevékenységnek milyen konkrét eredményei lesznek.
Ha az egyik fő tevékenységed a képzések lebonyolítása a célcsoport egy része számára, akkor ezt altevékenységekre bonthatod például képzéstípusok szerint.
Az eredményeid képzéstípusonként így nézhetnek ki: 5 építkezési munkás képzés, egyenként 720 képzési órában, 25 résztvevő / képzés, összesen 125 résztvevő, legalább 80%-os képesítési ráta, vagyis legalább 100 építkezési munkás képesítést szerzett résztvevő. A képzési főtevékenység eredményeihez pedig bemásolod a képzési altevékenységek eredményeit.
Most újra ránézel a táblázatodra, és rájössz, hogy nem is olyan nehéz összehangolni az eredményindikátorokat a célokkal és az eredményekkel.
Kapcsold össze a tevékenységeket, az eredményeket és az output indikátorokat!
Ha megvan a táblázatod, amin az előző lépesek során dolgoztunk, akkor ez gyerekjáték lesz.
Ha megvan a táblázatod, amin az előző lépesek során dolgoztunk, akkor ez gyerekjáték lesz.
Az eredmények után beszúrsz egy újabb oszlopot, output indikátorok névvel, és a kötelező indikátoros táblázatból veszed és végiggondolod, hogy melyik tevékenység melyik output indikátorhoz kapcsolódik.
Nézned kell az összhangot az eredményindikátorokkal is, hiszen ez utóbbiak értékének számításához nem egyszer az alap éppen az output indikátorok értéke. Például a képesítési rátát az integrált szolgáltatásokban részesülő személyek számából kell kiszámítanod, ahol az „integrált szolgáltatásokban részesülő személyek száma” egy output indikátor.
Végignézel a sorokon, és ugye most már kétség sem fér ahhoz, hogy a projekt belső logikájának biztosítása igazán nem nagy művészet, ha van hozzá jó tervezési eszközöd.
Ellenőrizd az összefüggéseket!
Ezzel a táblázattal nem csak tervezel, de ellenőrzöl is. Nemcsak tartalmilag kell logikus legyen a projekted, hanem a számoknak is rendben kell lenniük, ezen a szinten is fontos az összhang.
Térjünk vissza az eredményeknél példaként vett számokhoz. Azt mondtuk, hogy az egyik képzési altevékenység keretében legalább 100 személy képesítést szerez.
A képesítési ráta kötelező alsó értéke 30%. Ha az integrált szolgáltatásokban részt vevő személyek létszáma 800, akkor ez esetben legalább 240 képesített személyre van szükség. Tegyük fel, hogy van még további két képzéstípus, képzéstípusonként ugyanazokkal az eredményekkel, ami összesen 300 képesített személy.
Milyen értéke lesz tehát a képesítési rátát jelző eredményindikátorunknak? Ha jól számolom: éppen 37,5%.
És végezetül a teljes lista, hogy milyen oszlopkat szúrj be a táblázatodba a tervezéshez:
Illusztráció: Barbara Dziadosz via Behance
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
