POCU pályázatírás: Hogyan legyen fenntartható a projekted?

Azt kérdezed, miért jövök én is a projekt fenntarthatóságával? Egyszerű. Azért, mert tudom, hogy nincs olyan támogató a világon, aki jó szívvel adna pénzt – ráadásul sokat – arra, aminek aztán semmi látszata nem lesz hosszú távon. És azért is, mert ha a projekted nem fenntartható, kár is nekifogni pályázni.

 

De mi az, hogy fenntartható?

 

Röviden és tömören: a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a projekted nem ér véget akkor, amikor a támogató már nem ad rá pénzt.

 

Mit jelent az, hogy a projekt nem ér véget?

 

Ha az elmúlt években valósítottál meg POSDRU projektet, nagyon jól tudod, hogy ezeknek a projekteknek a fenntartását nem nagy művészet igazolni. Azért nem, mert az értékelési szempontok annyira szubjektívek voltak, hogy a pályázatba bármit lehetett írni, ami vállalásnak tűnt, és még pontszámot is lehetett kapni rá.

 

Fenntarthatóság dolgában az átlagos POSDRU-pályázó annyira találékony lehetett, hogy a megoldásait a Mátyás király meséiből ismert furfangos székely leány – aki ment is meg nem, vitt is meg nem is, így is meg úgy is – megirigyelhette volna. Ha engem kérdezel, fenntarthatósági vállalást csak akkor lehet komolyan venni és számon kérni, ha mérni is lehet.

 

Ha azt mondod, hogy például a projekt keretében nyújtott képzéseket a projekt után is megtartod majd az igényeknek megfelelően, akkor vállaltál is, meg nem is. De akkor lesz ebből konkrét vállalás, ha azt mondod, hogy a projekt utáni három évben legalább 3 új csoportnak tartasz képzést az adott szakmában.

 

Ha egy pályaorientációs központot kell fenntartanod és azt mondod, hogy a szolgáltatásokat továbbra is nyújtod azoknak, akiknek szükségük van rá, akkor szintén vállaltál is, meg nem is. Akkor komoly a vállalásod, ha azt mondod, hogy évente legalább 50 fiatalnak nyújtasz tanácsot abban, hogyan szerezze meg az első munkahelyét.

 

De ugye miért vállalnál konkrétumokat, ha a ködösítés is megteszi és sokkal egyszerűbb igazolni, hogy betartottad?

 

A POCU projektek fenntarthatóságánál is lehet ködösíteni?

 

Igen is, meg nem is. De inkább nem. Én nem ködösítenék, mert ha valamit létrehozol, azt nem az enyészetnek teszed, de ki-ki maga tudja. Másrészt pedig értékelőtől függ, hogy bedől a meséknek, vagy tesz érte, hogy a ködösítés elnyerje méltó jutalmát.

 

De nézzük, mit mond a POCU 4.1 pályázati kiírás értékelési szempontrendszere és lássuk, hogyan lehet megfelelni a követelményeknek.

 

A pályázat a száz pontból tízet kaphat a fenntarthatósági részletekre, ebből a minimum a hét, ha kevesebbet gyűjtesz össze, a pályázat nem megy át a rostán.

 

Kötelező számszerű vállalások

 

Három pont jár a projekt legfontosabb tevékenységeinek a folytatására, és itt konkrét értékeket kell vállalni a kapcsolódó indikátorok kötelező értékein felül. Ez az a pont, ahol nem lehet ködösíteni.

 

A háromból 1 pont jár az egészségügyi-szociális szolgáltatások fenntartásáért akkor, ha a kötelező 6 hónapon túl vállalod a szolgáltatásnyújtás folytatását a rászorulók számára, és világosan kiderül a pályázatból, hogy mit fogsz tenni ennek érdekében.

 

  • Tehát itt van két szempont: egyik a fenntartási időszak időtartama (6+ hónap), a másik a konkrét intézkedések, amelyek garantálják a fenntartást (ki, mit, hogyan csinál? miből, kinek, mikor, milyen körülmények között?)

 

További 1 pont jár a foglalkoztatási intézkedések fenntartásáért akkor, ha a kötelező 6 hónapon túl vállalod a fenntartást a foglalkoztatottak legalább 75%-a esetében.

 

„Proiectul își asumă o perioadă de sustenabilitate a măsurilor de ocupare după cum urmează: a) minimum 75% din ținta minimă pentru din numărul persoanelor care beneficiază de măsuri de ocupare, indicatorul 4S38, pe o perioadă de peste 6 luni de la încetarea calității de participant – 1 pont”

Ahol 4S38 = Persoane aflate în risc de sărăcie şi excluziune socială din comunitățile marginalizate care au un loc de muncă, inclusiv cele care desfășoară o activitate independentă, la încetarea calității de participant

 

A százalékos érték számításának alapja tehát az az indikátor, amelyik a foglalkoztatási rátát méri, és amelyet a hatásossági szempontoknál pontoznak. Ha ismered az értékelési szempontrendszert vagy olvastad a hatásosság értékeléséről szóló bejegyzést, tudod, hogy akkor jár a maximális 3 pont, ha 29%-nál többet vállalsz.

 

És további 1 pont jár a projektben fejlesztett oktatási szolgáltatások fenntartására, ha a fenntartás időszaka meghaladja a kötelező 6 hónapot és a pályázatból kiderül, hogy miként valósul meg a fenntartás.

 

Ez a harmadik alkritérium is az elsőhöz hasonlóan két szempontra vonatkozik: az időtartamra és a konkrét intézkedésekre.

 

Intézményi fenntarthatóság

 

Az intézményi fenntarthatóság 7 pontot ér összesen, ami így oszlik el:

 

  • Az oktatási terület struktúrái: 2 pont

  • A foglalakoztatási terület strukturái: 2 pont

  • Az egészségügyi-szociális terület struktúrái: 2 pont

  • A lakáskörülmények javításához kapcsolódó struktúrák fenntartása: 1 pont

 

Akkor járnak ezek a pontszámok, ha a pályázatból kiderül, hogy konkrétan hogyan fognak ezek a struktúrák működni a projektzárás után. Na, itt van esély némi szubjektivitásra az értékelés során, mert írja valahol, hogy mi az a struktúra, és mikor vehetjük úgy, hogy az adott struktúra fenntartásáról a pályázó minden lényegeset elmondott?

 

Nem ír sehol semmi ilyet, és tudod te is, hogy ahol szubjektivitás van, ott ködösíteni is lehet.

 

De kérlek, ne tedd!

 

Előszöris szögezzünk le egy dolgot: intézményi fenntarthatóság csakis akkor van, ha intézmény is van. Vagy nevezhetjük akár struktúrának is. De bármi is a neve, léteznie kell.

 

Oktatásnál ez egyszerű, mert ott az iskola, illetve az a civil szervezet, amely besegít az iskolának a korai lemorzsolódás megelőzését célzó programokkal.

 

A foglalkoztatásnál is egyszerű, mert egyrészt ott az alkalmazó vállalkozás, amelyik támogatásban részesült a munkahelyteremtésért cserében, másrészt ott az új vállalkozás, amelyik a projektben kapott támogatásból jött létre.

 

A szociális és egészségügyi szolgáltatásoknál sem bonyolult a helyzet, hiszen az új szolgáltatásokat valamilyen akkreditált intézmény, szervezet nyújtja.

 

Ennél valamivel érdekesebb a lakáskörülmények javításához kapcsolódó intézményi fenntarthatóság, mert ugyan melyik önkormányzat hoz létre külön struktúrát ehhez a komponenshez? Egyáltalán mi a struktúra ebben az esetben? Lehet például egy külön osztály, amelyik az önkormányzaton belül ezzel foglalkozik…

 

Irányelvek az intézményi fenntarthatóság tervezéséhez

 

És akkor nézzük gyorsan a lényeget, hogy mire figyelj a tervezésnél, miről és hogyan írj a pályázatban:

Mint a négy terület esetében konkrétan nevesítsd azt az intézményt vagy szerveztet, amelyik a fenntartásért felel. Ha több ilyen van, akkor az összeset.

 

Tervezés közben mind a négy típusú struktúránál gondold végig, hogy:

 

  • milyen tevékenységet fog továbbvinni és hogyan,

  • kiknek (ide bejöhet a multiplikálás és más célcsoportokra való kiterjesztés szempontja is),

  • milyen humán erőforrással (milyen munkaviszonyban, milyen intenzitással?),

  • milyen anyagi erőforrásokkal (pl. azokkal az eszközökkel, amelyeket a projektben beszereztél),

  • milyen költségvetésből (honnan lesz rá pénz?)

  • ha az intézmény vagy struktúra infrastruktúrát is feltételez, akkor ezt ki, hogyan, miből tartja fenn, hogyan adminisztrálja, hogyan hasznosítja?

  • ha az új struktúra több intézmény együttműködését igényli, akkor ki koordinál, ki mit tesz bele, mi lesz a tulajdonjoggal?

A pályázatban bontsd külön „alfejezetekre” ezt a részt, és írj külön mind a négyről (hiszen külön pontozzák!)

 

Csak olyan vállalást tegyél, amelyről tudod, hogy betartható!

 

Ha ezekre a kérdésekre megadod a választ, akkor már ezzel többet tettél, mint a pályázók többsége.

 

Kép: innen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .