Akár pályázati tanácsadó vagy, akár egy szervezet vezetője, pályázati munkatársa, jól fog jönni ez az útmutató arról, hogy a POCU specifikus és általános útmutatójában mit hol nézz meg, mielőtt egyáltalán nekifogsz a pályázati munkának.
Mert szeretsz Te fölöslegesen dolgozni? Ugye nem!? 🙂
Olvasd el az alábbi tíz pontot, és kíméld meg magad a fölösleges köröktől:
1. Mi a projektötlet és mennyire rugalmas?
Ha kész projektötleted van, és csak a tökéletes pályázati kiírásra vársz, elképzelhető, hogy az nem jön el soha. Ideális esetben lehet ugyan, hogy pont olyan pályázati lehetőség adódik, ami éppen megfelel, de legtöbbször az eredeti ötleten kicsit igazítani kell, bizonyos elemek elmaradnak, átalakulnak, mások bekerülnek.
A projektötletnek kell rendelkeznie bizonyos rugalmassággal, ami lehetővé teszi, hogy az eredeti cél ne sérüljön – a pályázó ne egészen más ötlettel találja szembe magát, mint támogatható koncepció, amit már nem tud magáénak érezni, – ugyanakkor a tevékenységek a pályázati kiírásnak megfelelőek legyenek.
Valahogy úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon…
Ehhez az adott kiírás specifikus pályázati útmutatójának „Activități eligibile” fejezetét kell átnézned, és nagyon figyelnj arra, hogy a projektbe ne kerüljön olyan tevékenység, amely a listán nincs rajta, illetve kerüljön be minden egyes kötelező tevékenység.
Ha lehet olyan projektkoncepciót találni, amely a pályázóknak és a pályázati útmutatónak is megfelel, rendben, ha nem, ez nem a megfelelő pályázati lehetőség, nem kell erőltetni.
2. Ki legyen a főpályázó?
Fontos kérdés, hogy ki a főpályázó, mert sok minden függ ettől. Előszöris lehetnek olyan pályázati kiírások, amelyek világosan leszögezik, hogy milyen típusú intézmény vagy szerezet vállalhatja ezt a szerepet. Ilyenkor ehhez kell igazodni, és kész.
Hogy egy pályázati kiírás keretében kik pályázhatnak, azt a specifikus pályázati útmutató „Solicitanți și parteneri eligibili” fejezetében lehet ellenőrizni.
Emellett meg kell nézni az általános útmutató „Eligibilitatea solicitantului/partenerilor” fejezet előírásait is, mert ezek a specifikus útmutatókban nem szerepelnek, de attól még kötelezők.
Aztán van egy olyan szabály is, mely szerint szakmai tevékenységeket csak a főpályázó szervezhet ki, a partnerek nem. Ez is eldöntheti, hogy az együttműködő szervezetek közül inkább melyik legyen a főpályázó.
És végül, a közszférából származó főpályázónak, amennyiben a magánszférából származó partenereket szeretne bevonni, kötelező lefuttatnia egy viszonylag bonyolult és kétes kimenetelű kiválasztási procedúrát, ami úgy képtelenség, ahogy van, mert nagyon kontraproduktív tud lenni, de elkerülni sajnos nem lehet, csak akkor, ha a főpályázó nem a közszférából származik.
Erről a procedúráról az általános pályázati útmutatóban lehet olvasni (de meg kell nézni a kapcsolódó jogszabályokat is!), a „Selecția partenerilor” fejezetben.
3. Kik lesznek a partnerek?
Ez is fontos kérdés, mert a legtöbb (az összes?) POCU projektet partneri együttműködés keretében kell megvalósítani.
Bizonyos projekttípusokat például nem lehet majd megvalósítani helyi önkormányzatok nélkül, másokat meg alkalmazók nélkül, csak hogy két példát említsek.
A POCU keretében amúgyis előtérbe kerültek az integrált projektek (ez a megközelítés többféle, személyre szabott szolgáltatást jelent a célcsoport tagjainak, azért, hogy a projektek eredményesebbek legyenek), és a legtöbb szervezet nem alkalmas arra, hogy az összes tevékenységtípust meg tudja valósítani.
Partnerek tehát kellenek, de nem mindegy, hogy kik.
A jogosultság szempontjából a specifikus pályázati útmutató „Solicitanți și parteneri eligibili” fejezete az iránymutató, de itt is meg kell nézni az általános útmutató „Eligibilitatea solicitantului/partenerilor” fejezet előírásait is.
Illetve hasonlóképpen fontos a működési, szakmai és pénzügyi kapacitást is megvizsgálni, ezeket külön-külön is megnézzük.
4. A főpályázó és a partnerek rendelkeznek-e kellő szakértelemmel?
A partnerek bevonását meg kell indokolni, és ehhez a legkézenfekvőbb szempont a szakmai szempont.
Az biztosan nyilvánvaló, hogy a partnereket nem a puszta együttműködés kedvéért vonjuk be, hanem azért, mert a projektben vannak olyan szakmai feladatok, amelyeket a főpályázó nem tud ellátni.
Nagyon fontos ellenőrizni, hogy minden egyes partner alapító okiratában benne legyen az a tevékenység, amelyet a projekt keretében fog végezni, mivelhogy:
„Partenerii naţionali sunt organizaţii legal constituite în România, cu personalitate juridică (…) ce desfăşoară activităţi relevante în cadrul proiectului şi au în obiectul de activitate şi activitatea/activităţile din cadrul proiectului pentru care au rol de parteneri.”
Ez a kitétel csak a szakszerveztekre, patronátusokra és szakmai szerevzetekre nem érvényes, mindenki másra igen.
Ennek a feltételnek az ellenőrzésére még a pályázatírás előtt érdemes bekérni a partnerek alapító okiratait és minden egyéb releváns dokumentumot.
Kivéve, ha szereted a kellemetlen meglepetéseket..
5. A főpályázó és a partnerek működési kapacitása megfelelő-e?
A működési kapacitás két dologra vonatkozik.
Egyrészt a korábbi hasonló projektek megvalósítására, másrészt a projektben végzendő tevékenységek terén szerzett korábbi tapasztalatokra. Külön-külön szabályok vonatkoznak a főpályázóra és a partnerekre, mindennek az általános útmutató „Capacitate operațională și financiară a parteneriatului” alfejezetében tudsz utánanézni.
FIGYELEM, UPDATE! Időközben megszűntek a működési kapacitásra vonatkozó elvárások, ami azt jelenti, hogy a pályázó szervezeteknek nem kötelező ilyen jellegű tapasztalatot felmutatni és ez a szempont már nem része a jogosultsági és adminisztratív vizsgálatnak. Fontos változás az is, hogy egyes pályázati kiírásoknál megjelenhet a technikai kapacitás követelménye, ami egy adott szakterületre vonatkozó szakmai tapasztaltot jelent és kötelező jellegű. Másrészt érdemes mindig vetni egy pillantást az értékelési szempontokra is, mert előfordulhat, hogy a szakmai tapasztalat ugyan nem kötelező, de súlyos pontszámokat ér.
6. A főpályázó és a partnerek pénzügyi kapacitása megfelelő-e?
A pénzügyi kapacitást azért vizsgálják – a főpályázó és minden egyes partner esetében külön-külön – hogy ne forduljon elő olyan eset, hogy egy szervezet sokkal nagyobb összegre pályázik, mint amekkorát képes lenne kezelni.
A közszférából származó intézmények és szervezetek esetében a pénzügyi kapacitást nem ellenőrzik, de civil szervezetek és vállalkozások esetében igen.
Itt is vannak különböző esetek és különböző algoritmusok, amelyeket az általános útmutató „Capacitate operațională și financiară a parteneriatului” alfejezetében találsz meg.
7. Ki a célcsoport?
Nem győzöm ismételni, hogy humánerőforrás-fejlesztési projekteknél a lényeg az ember, és csakugyan, az értékelési szempontok súlyozása is ezt támasztja alá: ha nincs célcsoport, nincs projekt.
Sok mindent végig kell gondolni a célcsoport kapcsán, itt most mindenre nem tudok részletesen kitérni, de mindenképpen gondolj az alábbiakra:
8. Mi a projekt célterülete?
Nem minden POCU pályázati kiírás lesz érvényes minden régióra, illetve minden településre. Így például az AP1 és AP2 prioritási tengelyhez kapcsolódó kiírások gyakorlatilag tartalmilag hasonlók lesznek (ld. NEET fiatalok), de tengelyenként más-más régiókat fognak érinteni. Vagy lesznek olyan kiírások, amelyek csak városokat vagy csak vidéki településeket érintenek.
Illetve olyan kiírások is, amelyek csak egy bizonyos típusú közösséget céloznak meg, lásd a marginalizált roma közösségekre vonatkozó pályázati kiírásokat, ahol nagyon konkrét területi behatárolások vannak, látszámhoz, társadalmi-gazdasági, lakhatási és etnikai kritériumokhoz kötve.
Ahol ilyen speciális területi szabályok vannak, ott ez az elsődleges szűrő, ezt a kérdést kell először megviszgálnod!
9. A megvalósítók fogják-e tudni teljesíteni a kötelező indikátorokat?
Minden pályázati kiírás esetében van egy előre meghatározott indikátorlista programszintű output– és eredményindikátorokkal, közülük némelyik egyenesen kötelező.
Ha a projektötlet nem arról szól, hogy a végén ezek az indikátorok teljesülnek, akkor nagy gond van.
És még az is fontos, és megfontolandó, hogy a kötelező indikátorok értékén túl mekkora túlteljesítés vállalható. Merthogy rendszerint a kötelező érték nulla pont, csak a túlteljesítésre adnak pontszámokat.
Hogy az indikátorok túlteljesítésére jár-e többletpontszám, azt a speciális pályázati útmutató „Criterii de selecție” mellékletében tudod ellenőrizni.
10. Van elég idő a projekttervezésre és a pályázatírásra?
És végül nagyon fontos, hogy van-e elegendő idő a pályázat előkészítésére.
Ami, mint tudjuk, nem csak abból áll, hogy kitöltöd a pályázati űrlapot, hanem a pályázatírást megelőzi egy nagyon alapos projekttervezés, beleértve többek között az igényfélemérést is, ami bizony nem kevés idő.
Főleg, ha egy komplexebb, sok partneres, integrált projektről van szó.
Az a legbiztosabb, ha mindig képben vagy, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók, mikor jelenik meg egy társadalmi vitára bocsátott útmutató, hogy amikor már éles egy pályázati kiírás, ne a nulláról kelljen kezdened.
Illusztráció: innen.
