POCU pályázatok értékelése: az output indikátorok

Mi lesz azokkal a POCU pályázatokkal, amelyek átjutottak a Relevancia-szűrőn? Milyen szempontok alapján folytatódik az értékelés? Mit mér a „hatásosság” és hogyan felelj meg az első kritériumnak?

 

Ha követed a blogot vagy a Facebook oldalamat, (vagy amúgyis képben vagy ebben a témában), akkor tudod, hogy a POCU pályázatok értékelésének első fő kritériuma a Relevancia, és itt legalább 20 pontot kell összegyűjtened a 30-ból ahhoz, hogy a pályázatodat tovább értékeljék.

 

A POCU pontrendszer második fő kritériuma a Hatásosság (Eficacitate). Ez nagyvonalakban azt méri, hogy a projekt eredményei hozzájárulnak-e a projekt céljainak megvalósulásához. Ha megvan a minimum 20 pont a Relevanciánál, a Hatásossághoz kapcsolódó kritériumok következnek, ahol megvizsgálják:

 

>> az output indikátorokat,

>> az eredményindikátorokat,

>> a célcsoport toborzására és bevonására vonatkozó módszereket,

>> a projekt hozzáadott értékét,

>> a projekt monitoring rendszerét,

>> a kockázatokat és a kockázatelemzést,

>> a tevékenységek megvalósításának módszertanát.

 

Nézzük az első kritériumot

 

A pontrendszer szerint akkor jár a maximális pontszám erre a kritériumra, ha az output indikátorok a projekttevékenységek közvetlen kimenetei, ha a célértékeket reálisan adtad meg, és ha ezek az indikátorok hozzájárulnak a projekt céljainak megvalósításához.

 

Amikor ezt a kritériumot értékelik, még azt is figyelembe veszik, hogy:

 

  • van-e logikus kapcsolat a tevékenységek, outputok és célcsoportok között,

  • a tevékenységeket részletesen bemutattad-e és közvetlenül hozzájárulnak-e az output indikátorok megvalósításához,

  • az indikátorok értékeinek meghatározásánál figyelembe vetted-e a tevékenységek típusát, az ütemtervet, a rendelkezésre álló erőforrásokat és az eredmények jellegét.

 

Mi az az output indikátor?

 

Ha olvastad az indikátorokról szóló bejegyzést, akkor tudod, hogy az output indikátor a kimenetet méri, a román megnevezése „indicator de realizare” és arra vonatkozik, ami a tevékenység végén kijön. Tehát ha a tevékenységed egy képzés megvalósítása, akkor az output indikátor a képzésben résztvevők számát méri, (míg az eredmény indikátor a képesítést szerzett személyek számára fog vonatkozni, de ez már a második kritérium).

 

A POCU pályázók ebből a szempontból szerencsés helyzetben vannak, mert nem több álmatlan éjszaka árán fognak eljutni a projekt helyes indikátoraihoz. A POCU logikája az, hogy a pályázókat nem hagyja bolyongani az különféle indikátorok között, hanem megad minden kiírás esetében egy listát, amelyből kell és lehet válogatni.

 

Vannak kötelező indikátorok, és előfordulhat, a tevékenységek függvényében lehet választani kiegészítő indikátorokat is. De ezek ugyanazok minden pályázó számára, ami jó, mert így érthető, hogy mit várnak el a pályázóktól, könnyebb mérni az előrehaladást programszinten is, és nem utolsó sorban a pályázónak nem kell azon is stresszelni, hogy vajon jók-e az általa kitalált indikátorok vagy nem.

 

És most jogosan kérdezed, hogy ha eleve adottak az indikátorok, akkor mégis mire figyelj? Mit kell tenned, hogy ennél a kritériumnál ne legyenek gondok?

 

#1 Előszöris értened kell, hogy melyik indikátor pontosan mit jelent

 

Itt talán a legfontosabb, hogy ismerni kell a projekt területére vonatkozó jogszabályokat és a magát az operatív programot is.

 

Csak hogy egy példát említsek: ha egy oktatási projektben az egyik indikátor a tanácsadásban résztvevő tanulók számára vonatkozik, akkor itt tudnod kell, hogy az iskolai tanácsadást nem akárki, bármilyen pedagógus végzi, hanem egy, kifejezetten erre a feladatra alkalmazott szakember (consilier scolar), és nem is akárhogyan, hanem bizonyos intézményes és módszertani keretek között.

 

Ha a projektből kimarad ez a pozíció (mert sikerült félreérteni a tanácsadási tevékenység jelentését és a pozíciót ráruházni egy bármilyen pedagógusra), akkor a tanácsadási tevékenység nem valós (azaz nem szabályszerű), és így nem járulhat hozzá a tanácsadásban résztvevő tanulók számának teljesítéséhez. Tehát a tevékenység és az indikátor jelentése nem fedik egymást, így az egyik nem járul hozzá a másikhoz.

 

#2 Figyelned kell arra, hogy a tevékenységeid és az output indikátorok összekapcsolhatók legyenek

 

Világos kell legyen a projekt szerkezetéből, hogy a kiválaszott indikátorok értékei milyen tevékenységeken keresztül lesznek elérhetők. Az indikátorok nem lóghatnak a levegőben, tartalmilag mindig egy-egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk.

 

Ehhez az is szükséges, hogy a projekt tevékenységeit részletesen mutasd be, és ha másként nem lenne világos, a leírásba szúrd be azt is, hogy az adott tevékenység melyik indikátorhoz / mely indikátorokhoz kapcsolódik, és milyen értékkel járul hozzá az indikátorok teljesítéséhez.

 

#3 Figyelned kell arra, hogy az értékek fedjék egymást, ne legyen számszerűsítési hiba

 

Nemcsak az indikátorokat kell számszerűsíteni, hanem a célcsoportot is. Lehet, hogy több célcsoport kategóriának szól a projekted, és az egyes kategóriák többféle tevékenységekben is részt vesznek, és így többféle indikátor értékének teljesítéséhez is hozzájárulnak. Ilyen esetben könnyű eltévedni a számok között.

 

A legtisztább, ha készítesz egy excel táblázatot, abban külön soron feltünteted a célcsoport kategóriákat (pl. 1. inaktív személyek, 2. munkanélküliek stb.) és külön oszlopokban feltünteted a tevékenységeket. Innen kezdve már csak azt kell végiggondolni, hogy melyik kategóriából hány fő vesz részt a különböző tevékenységekben, számolnod kell részértékeket és összértéket, és a leírásban ezeket kell használnod következetesen.

 

Ebből már logikusan következik az indikátorok értékeihez való viszonyulás. Nem árt mindezt prózában is leírni, főleg ha félreérthető a helyzet, részletesen elmagyarázni, mert jól jöhet akár az értékelők döntésének megfellebbezéséhez is.

 

#4 Figyelned kell arra, hogy az indikátorok értékei az adott projektkörnyezetben megvalósíthatók legyenek

 

Itt akkor tévedhetsz, ha nem tudod felmérni, hogy mit mennyi idő alatt és mekkora erőforráskészlettel lehet megvalósítani. És ezen a ponton nincs az a jó tanács vagy bevált praktika, ami felülírná a korábbi tapasztalatot, akár a saját szakmai tapasztalatodat, akár egy másik szakértőjét, aki már valósított meg hasonló tevékenységeket és ért el hasonló eredményeket.

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebook-on is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .