Ugye tudod, hogy a jó pályázatot az értékelési szempontok alapján írják? Ne érts félre, nem azt mondom, hogy a magasabb pontszámért mindenféle képtelen vállalásba bele kell menni. Fontos, hogy olyan projekttel pályázz, amelyiket meg lehet majd valósítani, és amelyik illeszkedik a terveidhez és a pályázati kiíráshoz is egyidőben. De tudnod kell, hogy ha nagy a verseny, a pályázók nagyrésze úgyis bevállal mindent, és ők lépéselőnyben lesznek, ha te meg nem.
Ezért a projekttervezésnél az elbírálási szempontrendszer legalább annyira alapdokumentum, mint a pályázati útmutatók.
A POCU értékelési szempontrendszere nemrégiben megváltozott, és míg a korábbi verzió sokban hasonlított a POSDRU szempontjaira, az új verzió új szemléleten alapszik. Ennek a lényege, hogy azok a pályázatok legyenek előnyben, amelyekben magasabbak a konkrét vállalások, vagyis amelyek közelebb visznek a POCU vállalásainak teljesítéséhez. Így a jó pályázat képlete: maximális vállalás + maximális precizitás + maximális kreativitás.
A jó pályázathoz jól kell tudni projektet tervezni, valós igényekre életképes, újszerű megoldásokat adni, és ezeket fenntartani, és jól tudni az értékelési szempontokat értelmezni, mérlegelni, figyelembe venni.
A POCU értékelési szempontjairól korábban is írtam, a lényeg nem változott, de a súlypontok máshova kerültek. Ebből a bejegyzésből és a következő háromból megtudhatod, hogy a POCU 4.1 és 4.2 pályázati kiírások elbírálási szempontjai alapján mi változott és mire kell figyelned, hogy ne veszíts fölöslegesen pontszámokat.
1. Milyen stratégiákat vegyél figyelembe?
Emlékszel, mit írtam arról, hogy hogyan kaphatod meg a maximális pontszámot a stratégiákhoz való kapcsolódásra?
Pályázatírási szempontból nem sok változott. Továbbra is az a menete az indoklásnak, hogy a kapcsolódó stratégiákból kiszeded a projekt szempontjából releváns célkitűzéseket, és leírod, hogy ez meg ez a tevékenység így meg így járul hozzá a célok teljesüléséhez.
Ami viszont más, az az, hogy most sokkal több pontszám múlik a stratégiákhoz való kapcsolódáson, és nem Te döntöd el, hogy melyik stratégiákat veszed figyelembe, hanem eleve adott, hogy mit pontoznak.
A kiválasztott stratégiák különböző területeket fednek le, és ha a projekt nem érinti az adott területet, nincs pontszám.
Ennek az a lényege, hogy a projektek valóban integráltak legyenek, és minél több területről közelítsék meg a mélyszegénységben élő közösségek felzárkóztatásának kérdését.
Itt akkor lesz meg a 7 pont, ha a projekt:
A stratégiákhoz való kapcsolódás így nem csak a stratégiákról szól, hanem a projektnek legalább három eleméről:
- 1a célcsoport összetételéről,
- 2a tevékenységekről,
- 3a projekt helyszínéről.
Így például, ha a projekt célcsoportjában nem lesznek fogyatékkal élők, mínusz egy pont.
Ha a projekt nem célozza az idősebb korosztályt is, mínusz egy pont. Ha a projekt nem tartalmazza a különféle, gyerekeket célzó tevékenységeket, mínusz 1-2-3 pont. Ha a projekt egy 20.000 főnél nagyobb lakosságú városban valósul meg, mínusz 1 pont.
Ez utóbbi ellen nyilván nincs mit tenni.
2. Ki a célcsoport és mit szeretne?
A célcsoportra vonatkozó értékelési kritérium tartalmilag nem új, csak máshova helyezték a hangsúlyt. Nem elég csak bemutatni a célcsoport kategóriákat (pl. gyerekek, munkanélküliek, inaktív személyek stb.) és azok igényeit külön-külön.
Akkor jó a célcsoport bemutatása és az igényfelmérés, ha minden tevékenységtípus esetében külön-külön értelmezhető. Ez nem is annyira egyszerű, mert az a szabály, hogy minden személynek legalább két tevékenységtípusban kell részt vennie, és a különböző kombinációk elég sok célcsoport profilt eredményezhetnek.
A maximális (5) pontszámért a célcsoport és a tevékenységek közötti világos kapcsolódás mellett külön be kell mutatni:
Nem térek ki itt minden lehetséges fejlődési útvonalra, de ha csak a foglalkoztatási komponenst vesszük, azon belül lehetnek például olyan személyek, akik szakképzésben vesznek részt, hogy később elhelyezkedjenek, de ehhez nincs meg a kellő iskolai végzettségük, és előtte a második esély programban ezt megszerzik.
Megint más kategóriának számítanak azok, akik vállalkozásfejlesztési tanácsadást és pénzügyi támogatást kapnak saját vállalkozás indítására, és emellett egy másik szolgáltatásban is részesülnek.
Ezeknek a részleteknek mind az előzetes elemzésből és igényfelmérésből kell kiderülniük, ezért is fontos az együttműködés az elemzést végző csapat és a pályázatíró között.
3. Elég alapos-e a előzetes igényfelmérő elemzés?
A pályázat benyújtása előtt kötelező felmérni a célközösség állapotát, és az elemző tanulmány a pályázat melléklete, amit külön értékelnek. Három pontot ér.
Ezt akkor kaphatja meg a pályázatod, ha:
Itt nagyon fontos tudatában lenni annak, hogy ez a munka nem a pályázati tanácsadó dolga. Leszámítva persze, ha a pályázati tanácsadó egyben tapasztalt szociológus is, akinek nem gond egy többszáz fős közösség problémáit, igényeit és lehetőségeit feltérképezni, rutinosan interjúztatni, fókuszcsoportozni. De a legtöbb pályázati tanácsadó nem ilyen, például én sem vagyok ilyen. A nyerő megoldás egy gyakorlott szociológus csapat vagy kutatóintézet bevonása.
4. Mekkora célcsoportot érint a projekt?
A célcsoportnak van egy kötelező minimális mérete, ez Bukarest-Ilfov régiót leszámítva az összes többi – kevésbé fejlett – régióban 400 fő. Tehát legalább négyszáz szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy kell ahhoz, hogy a projekt támogatható legyen.
De ugye nem kell mondanom, hogy ez nem lesz elég? Ha a minimumot vállalod, az nulla pont. Ha ennél többet vállalsz, akár négy pontot is kaphatsz. Ha semmiképpen nem vállalhatók az indikátorok maximális értékei a lehető legmagasabb értékre növelt célcsoporttal, akkor itt beleférhet 1-2 pont elveszítése, viszont akkor az összes többi mutatónál a maximális értékeket érdemes vállalni. Azért jobb, ha itt próbálsz csökkenteni az értékeken, mert így csak egyszer veszítesz pontszámot, viszont a csökkenés hatással lesz a többi vállalásra is, mert ehhez a kiindulóértékhez viszonyul minden más, a célcsoportra vonatkozó érték.
5. Mennyi roma legyen a célcsoportban?
A marginalizált roma közösségeket célzó POCU 4.1 esetében van két alapérték, amit nem szabad összekeverni.
Az egyik a marginalizált közösségre vonatkozik, amelynek legalább 10%-a roma kell legyen. Aztán van a célcsoport, a marginalizált közösségekben élő, szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek, akik a projekt tevékenységeiben részt vesznek. Ennek a célcsoportnak legalább 20%-a kell roma legyen.
A 20% viszont csak jogosultsági feltétel, egy kötelező minimum, pontszámért ezen az arányon növelni kell. A maximálisan kapható 3 pontért például 26% fölé kell menni.
A marginalizált nem-roma közösségekre vonatkozó POCU 4.2 kiírás esetében is jár pontszám, ha a célcsoport romákat is tartalmaz. Az 5,1% fölötti vállalásért 3 pont jár, így ha a célközösségben nincs legalább ennyi bevonható roma lakos, akkor a 3 pont nem lesz meg.
6. Mit kezdj a fenntartható fejlődéssel?
A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást a pályázók eddig sajátosan értelmezhették, a lényeg az volt, hogy legyenek konkrét vállalások. Ez most változott, az értékelési szempontok nem általánosságokat, hanem konkrétumokat vizsgálnak.
Így hát 1 pont jár akkor, ha a lakásfelújítási tevékenységek során öko- és önfenntartó megoldásokat alkalmaznak a projekt keretében. További 1 pont jár akkor, ha a projekt olyan foglalkoztatási intézkedéseket / oktatási intézkedésket / egészségügyi-szociális szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek szintén öko- és önfenntartó megoldásokat alkalmaznak.
7. Hát az esélyegyenlőséggel?
Az esélyegyenlőségnél még tisztább a helyzet.
1 pont jár akkor, ha a célcsoportban vannak fogyatékkal élők vagy olyan idős személyek is, akiknek a mindennapi tevékenységek ellátása nehézséget okoz és akiknek nincs segítségük. Még 1 pont jár akkor, ha a foglalkoztatási intézkedések kedvezményezettjeinek legalább 35%-a nő.
Ebből világos, hogy nincs helye mellébeszélésnek, pontosan ellenőrizhető vállalásokról van szó, amit a projekt vagy teljesít, vagy nem.
8. És a másodlagos témákkal?
A POCU keretében több másodlagos témát lehet érinteni. Ezek közül nem mindegyik releváns az összes POCU pályázati kiírás szempontjából, így a marginalizált közösségek felzárkóztatását célzó kiírásokra is csak három vonatkozik:
Összesen 2 pont jár erre a kritériumra, amit akkor szerezhetsz meg, ha a projekt mindhárom témához érdemben kapcsolódik.
9. Megfelelő-e a partnerség?
Ez a kritérium mindössze 2 pontot ér.
Ebből 1 jár akkor, ha partnerség legalább egy olyan intézményt / szervezetet is magában foglal, melynek a székhelye vagy munkapontja a céltelepülésen van. Mondjuk az oktatási szolgáltatások esetében a helyi iskolát. Ha van ilyen intézmény, van pont, ha nincs, pont sincs. És további 1 pont jár minden másra, vagyis a partnerek tapasztalainak a bemutatására, a projektben betöltött szerepük bemutatására, az általuk rendelkezésre bocsátott humán és anyagi erőforrások bemutatására.
Összegzésképpen
Az új 4.1 és 4.2 POCU kiírásokra vonatkozó elbírálási szempontrendeszerben a relevancia-kritériumok összesen 30 pontot érnek, ebből 21 kötelező ahhoz, hogy a projekt támogatható legyen. A 30 pontból 8 számszerű vállalásokért jár. Tehát ha mindenhol vállalod a maximális értékeket, meg is van 8 pont.
További 9 pont jár a tartalmi vállalásokért, lásd az ágazati stratégiákhoz való kapcsolódást, különféle speciális hátrányos helyzetű csoportok bevonását a célcsoportba, öko- és önfenntartó megoldások alkalmazását a lakásfelújítás során, illetve legalább egy helyi szervezet bevonását a partnerségbe.
A maradék 13 pont a precizitáson és a kreativitáson, tehát a profi projekttervezésen és pályázatíráson múlik.
Illusztráció: Lucas Wakamatsu via Behance
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
