10 különleges téma az új POCU programban

Jövőre új költségvetési ciklusba lépünk, és bár az aktuális EU-s programokban a megvalósítás 2023. végéig elhúzódik, az új programok akár az első évtől életbe léphetnek. Már ha addig sikerül mindent tisztességesen előkészíteni. A tervezés nemrég jutott abba a szakaszba, hogy az operatív programok tartalmi konkrétumai – egyelőre még a kormány javaslataként – szabad szemmel is láthatók.

 

Ha az első POCU hozott az életedbe bármit, amiért hálás lehetsz, gondolom, tűkön ülve várod a folytatást, s főleg, hogy ez mit jelent pályázóként Neked.

 

Második POCU program egészen biztosan lesz, de jó, ha már előre számolsz azzal, hogy ez inkább névbeli egybeesés. Ha csak a tartalmat nézzük (mert a pályázati folyamatokat még nem látjuk), az első szembeugró változás, hogy ebbe nem zsúfoltak mindent, ami humánerőforrás-fejlesztés. Az új POCU frissebb, szellősebb, áttekinthetőbb: csak oktatás, képzés és foglalkoztatás.

 

A szociális vonal – benne a marginalizált közösségekkel, a mélyszegénységben élőkkel, a különféle hátrányos helyzetűekkel – új programban kapott helyet, a POCS-ban, amit hívjunk magyarul Szegénység Elleni Küzdelem Operatív Programnak (majd külön bejegyzésben írok erről is). De hogy tovább fokozzam, van különálló egészségügyi program is, a POS, amit a POCS-hoz hasonlóan a Európai Regionális Fejlesztési Alap (FEDR) és az Európai Szociális Alap (FSE+) közösen támogat, hard és szoft elemekkel vegyesen.

 

No, de vissza a POCU-ra!

 

Az új programban nem gigatengelyek és gigatémák vannak, hanem 9 szűkebb terület (szabad fordításban):

 

  • AP1 – Az ifjúság potenciáljának értékesítése a munkaerőpiacon

  • AP2 – A korai iskolai lemorzsolódás megelőzése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférésének és részvételének növelése

  • AP3 – Minőség és méltányosság az oktatásban és a szakképzésben

  • AP4 – Az oktatási és szakképzési kínálat adaptálása a piac dinamikájához, az innováció és a technológiai feljődés kihívásaihoz

  • AP5 – Az iskolarendszerű szakképzés hozzáférhetőségének, vonzerejének és minőségének növelése

  • AP6 – Jobb munkaerőpiaci hozzáférés mindenkinek

  • AP7 – Vállalkozás és társadalmi gazdaság

  • AP8 – A munkaerőpiaci dinamikát követő munkaerőpiaci reformok támogatása

  • AP9 – Az egész élteten át tartó tanulásban való részvétel megerősítése (közös oktatási és foglalkoztatási prioritás)

 

… és ezeken belül tengernyi intézkedés. Akad köztük ropogósan új, maradtak a klasszikus témakörök is, és néhol átrendeződtek a hangsúlyok.

 

Ezekből az intézkedésekből válogattam bevezetésként tizet, hogy ha bár lélekben kedved támadna készülni az új időszakra, legyen egy kiindulópontod. 🙂

 

 

10. Ifjúsági munkás hálózatok

 

A fiatalok – s köztük kiemelten a NEET fiatalok – munkaerőpiaci beillesztése az új POCU-ban is külön figyelmet kap, erre épül az egyes számú prioritási tengely (AP1).

 

Ám a jól ismert integrált munkaerőpiaci szolgáltatásokon túl van ebben a csomagban egy izgalmas újdonság: ifjúsági munkás hálózatok létrehozása, melyek keretében az előre kiképzett NEET fiatalok outreach és aktiválási szolgáltatásokat nyújtanának más fiataloknak.

 

A cél: minél több fiatalt nyilvántartásba venni az állami és magán munkaerőpiaci szolgáltatóknál, hogy aztán munkaerőpiaci szolgáltatásokat kaphassanak. Például karriertanácsadást, képzést, munkaközvetítést.

 

Az képlet érdekessége, hogy az ifjúsági munkás hálózatok létrehozását ifjúsági klubokra vagy központokra, illetve más érdekelt szervezetekre bíznák. Sőt, még ifjúsági klubok és központok létrehozását is támogatnák, amelyek a fiatalok igényeire szabott szolgáltatásokat nyújtanának. Például nyílt és egyéni tanácsadás, műhelymunkák, kreatív műhelyek, vállalkozói kompetenciafejlesztés, szociális és állampolgári kompetenciafejlesztés formájában.

 

Ezen a ponton érzek egy kis Erasmus+ ízt az új POCU-ban – legalábbis az ifjúsági munkát, az ifjúsági klubokat és hálózatokat alapból ehhez kapcsolom, de sebaj! Úgyis hiányoltam a POCU-ból a fiatalos lendületet, hátha majd most.

 

9. Önkéntes Szombaton

 

De maradjunk még egy pillanatra a fiataloknál!

 

Ugyanis van itt még egy érdekes kezdeményezés, ami külön programként jelenik meg, és Önkéntes Szombaton (Voluntar Sâmbătă) munkanév alatt fut.

 

Ez első ránézésre potenicális alkalmazóknál töltött önkéntesprogram lesz, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a különböző munkakörök követelményeivel, megtapasztalják, mivel jár egy-egy mesterség űzése.

 

Maga az ötlet nem új a nap alatt – végülis semmi se az – de így, hogy ez a téma külön fúkuszt kap és egy kiírás formájában akár konkrét kereteket, rögtön más, mintha csak egy módszertani lehetőség lenne, ami egy pályázónak vagy eszébe jut, vagy nem.

 

Külön kedvecem, hogy a sok helyen első nekifutásból kötelező munkatapasztalat megszerzésén túl még mire kellene a hangsúlyt fektetni az önkéntes programokban. Olyan transzverzális kompetenciák fejlesztésére, mint a csapatmunka, a határidők (!) és az egyéb terminusok beatartása, a pontosság, az önbizalom. Csupa-csupa hasznos dolog, amit egy fiatal, új kollégától különösen jó néven vesz az ember. De még a többiektől is. 😀

 

8. Szülőket támogató programok

 

A második prioritási tengely (AP2) témája a korai iskolai lemorzsolódás megelőzése és a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai részvételének a növelése. Ez a tengely átfogja a teljes oktatási palettát, a bölcsődétől egészen a felsőoktatásig, és minden szinten sokféle rendszerszintű fejlesztés és az oktatási részvételt segítő intézkedés helyet kapott benne.

 

Így például pedagógusképzés, iskolai mediátor hálózat fejlesztése, oktatást népszerűsítő kapmányok, új tananyagok, oktatási eszközök és módszertanok fejlesztése, pedagógus mentorprogram, afterschool programok, második esély program, ösztöndíjprogramok, hogy csak néhányat említsek.

 

Ezek közül viszont egyvalamin megakadt a szemem: ebben a kavalkádban külön kiemelt helyet kapnak a szülők (főként a hátrányos helyzetű gyerekek szülei). Az oktatás majdnem minden szintjén a támogatható intézkedések között ott van a szülőket célzó tájékozatatási, tanácsadási és oktatási programok fejlesztése is.

 

Nem azt mondom, hogy újdonság, mert már a jelenlegi POCU projektekben is láthattál szülők iskolája típusú programot és a szülőket célzó tanácsadást is. De azzal, hogy a szülők támogatása kiemelt téma lett, talán előbb-utóbb kialakul ennek is a kultúrája és a szülő-iskola kapcsolat megtelik rendszeres, érdemi tartalommal.

 

 

7. Személyiségfejlesztés az iskolában 

 

Ahogy nézegettem a – szintén oktatást támogató – harmadik prioritási tengely (AP3) intézkedéseit, óhatatlanul is a középiskolai igazgatóm jutott eszembe, aki figyelmeztetett, hogy felejtsem el az újságírást, mert a jogi karon a helyem. Tizennyolc évesen legyintettem rá, de ha akkor ez egy önismereti beszélgetés keretében hangzik el, miután kiderült, hogy mik az erősségeim, talán nem intézem el az egészet egy vállvonással.

 

De húsz évvel ezelőtt az iskolában szó sem volt önismeretről vagy emberismeretről. Valószínűleg ezért is kaptam fel a fejem arra, hogy a személyiségfejlesztés az új POCU-ban külön, kiemelten szerepel, több helyen is. Nyilván nem újdonság ez se, de tetszik, ahogy reflektorfénybe került.

 

Egyik ilyen intézkedés a középiskolai sikerhez szükséges kompetenciák fejlesztése olyan támogató szolgáltatásokon keresztül, mint a személyiségfejlesztés, a szocio-emocionális készségek fejlesztése vagy éppen coaching.

 

De fontos része a személyiségfejlesztés egy másik intézkedésnek, a középiskolai karriertanácsadásnak is, ami oda kellene vezessen, hogy a diák megismerje saját magát és legyen egy épkézláb, életszerű elképzelése arról, hogy mi lesz, ha nagy lesz.

 

A harmadik tengely egyébként az oktatás minőségére és méltányosságára, a kulcskompetenciák fejlesztésére irányul, és rengeteg más intézkedés van benne. Például az Erasmus+ programokból jól ismert nyitott tanulási segédanyagok fejlesztése, pedagógusképzések, intézményi szintű minőségmenedzsment és számos olyan intézkedés is, ami közvetlenül a diákokra irányul.

 

6. Színvonalasabb afterschool programok

 

A hármas tengely külön kiemelt témája az afterschool oktatási programok minőségére irányul, a minőségnövelő intézkedések között találjuk például:

 

  • az egymástól való tanulást és egymás mentorálását (peer learning és peer mentoring, ha így ismerősebb),

  • iskolákat tömörítő konzorciumok kialakítását,

  • pedagógusokat célzó kompetenciafejlesztést nonformális és informális könyezetben,

  • új tananyagok kidolgozását,

  • az afterschool programok minőségét növelő új monitoring és értékelési eszközök promoválását, illetve elemzések és tanulmányok készítését,

  • és persze az afterschool programokhoz kapcsolódó jó gyakorlatok terjesztését.

 

5. Vállalkozói kompetenciák a felsőoktatásban

 

A negyedik tengely (AP4) az oktatásnak és a szakképzésnek a munkapiachoz és az innovációhoz való igazításáról szól, és ha felsőoktatási POCU pályázati lehetőségek érdekelnek, ez a tengely lesz az, amit szemmel kell tartanod.

 

Az előző két tengely is érinti ugyan ezt az oktatási szintet, de a legtöbb felsőoktatási intézkedés itt kapott helyet, és nagyrészük olyan fejlesztéskre irányul, amelyek a felsőoktatási kínálatot hozzáigazítják a munkaerőpiaci igényeihez. Lesz itt bőven diplomás pályakövetés, oktatási program adaptáció, munkaerő igény előrejelzés, együttműködés a vállalkozói szférával, új szakok indítása a vállalkozói szféra kérésére, egyetemi karriertanácsadás és még sorolhatnám.

 

Mindezek közül a vállalkozói kompetenciafejlesztést emelem itt ki, mert ennek lesz egy próbája hamarosan az aktuális POCU-ban az Innotech Student kiírásnak köszönhetően.

 

Az új POCU is külön témaként kezeli a vállalkozásfejlesztést és kompetenciafejlesztő programokon túl startup students típusú vállalkozástámogató programokat is kilátásba helyez. De ezeken túl a vállalkozói kompetenciák fejlesztését beviszi az egyetemi oktatók képzésébe is, ami egészen érdekes irány ezen a területen.

 

 

4. Felzárkóztató programok a szakiskolákban

 

Az új POCU-ban az iskolarendszerű szakképzés (nagyon helyesen!) egy egész prioritási tengelyt kapott. Az ötös tengely (AP5) a szakiskolai tanulók pénzügyi támogatásától kezdve, a duális oktatásban részt vevő vállalkozások akkreditálásának módszertani előkészítésén át egészen az új képesítések kifejlesztéséig igen változatos fejlesztési lehetőségekkel rukkol elő.

 

De ha már különleges témákról beszélünk, hadd emeljek ki egy speciális intézkedést: az új POCU-ban külön hangsúlyt kapnak azok felzárkóztató programok, amelyek a kilencedikes szakiskolás diákokat célozzák, és segítenek nekik behozni a lemaradást az olvasás, matematika és különböző tudományágak területén. Ehhez nyitott oktatási segédanyagokat (OER) is lehet fejleszteni, és támogatást lehet majd kérni a program lebonyolításához szükséges körülmények megteremtésére, így például tananyagokra, a tanulók étkeztetésére és útiköltség térítésre is.

 

3. Anyabarát munkahelyek és munka-család egyensúly 

 

Az új POCU klasszikus munkaerőpiaci-foglalkoztatási tengelye a hatos prioritási tengely (AP6), a szokásos munkaerőpiaci tájékoztatás – karriertanácsadás – képzés – munkaközvetítés forgatókönyvvel, de van itt még valami más is, amire nekem megdobbant a szívem.

 

Külön kiemelt témakör a munkaadók támogatása, hogy ezek gyerekfelügyeletre alkalmas helyeket hozzanak létre, ahol a munkaerőpiacra visszatérő anyukák nyugodt szívvel otthagyhatják a bölcsődés korú gyerekeiket. A POCU ezzel deklaráltan azt szeretné támogatni, hogy az alkalmazotti viszonyban lévő nők életében helyet kapjon a munka-család egyensúly.

 

Egy másik egyensúly-párti megoldás a munkaadók ösztönzése, hogy rugalmas munkaprogramot biztosítsanak az alkalmazottaiknak (nyilván nem csak a nőknek, hanem a férfiaknak is).

 

2. Vállalkozástámogatás minden mennyiségben

 

Na jó, a hetes prioritási tengellyel (AP7) kapcsolatban nem tudok semmi izgalmasat mondani.

 

Lesz ezentúl is minden, ami vállalkozástámogatás és társadalmi gazdaság fejlesztés:

 

  • lesz “A vállalkozás hete” program konferenciákkal, fórumokkal, a helyi és ágazati üzleti lehetőséget érintő találkozókkal,

  • lesznek vállalkozástámogató – vagy inkább vállalkozótámogató – programok, köztük képzés, mentorálás, tanácsadás,

  • lesz támogatás új vállalkozások létrehozására, Startup Student, Diaspora, Rural, Restart stb. formátumban,

  • lesz KKV-digitalizációs támogatás (munkaneve is van neki: SME Digital Start Pack),

  • lesz olyan is, hogy “a társadalmi gazdaság hónapja”, benne: vásárok, konferenciák, műhelyek, kerekasztalok),

  • lesz támogatás szociális vállalkozások létrehozására,

  • és lesz olyan is, hogy az új szociális vállalkozások az első 6 hónapban vállalkozásfejlesztési támogatást kapnak menedzserképzés vagy például coworking helyszín biztosítás formájában.

 

Végülis ez így együtt épp elég izgalmas. 🙂

 

1. Experience never gets old

 

A munkaerőpiaci reformos prioritási tengely (AP8) több rendszerszintű beavatkozást támogat, nagyvonalakban: a szakképzési és szakoktatási programokból kikerültek munkaerőpiaci integrációját követő mechanizmusok finomhangolását, a kompetenciaigények előrevetítését, s különösen a társadalmi párbeszéd javítását a munkaerőpiaccal kapcsalatban.

 

De itt is van egy érdekes újdonság: az idősebb korosztály munkaerőpiaci integrációja, az aktív öregkor támogatása.

 

Ebben a témakörben olyan támogatható intézkedéskre számíthatunk, mint:

 

  • a KKV-k szerepével és a munkaerőpiaci tendenciákkal – köztük a munkaerő elöregedésével – kapcsolatos tudatosító kampányok szervezése,

  • a hatvan év fölötti idős munkavállalók bevonása az új munkatársak képzésbe,

  • és az időskori önkéntesség ösztönzése.

 

+1 Képzők képzése

 

Az utolsó tengelyt (AP9) közös oktatási-foglalkoztatási prioritásnak szánták, én egyelőre csak felnőttképzési tengelynek hívom, bár ennél azért szélesebb területet fed le.

 

Lesz itt is a hallgatók munkaerőpiaci integrációját követő programok támogatása, minőségbiztosítás a felnőttképzésben, új foglalkozási standardok kidolgozása, egész életen át tartó programokban való részvétel – főleg digitális kompetenciafejlesztés – támogatása, és mindemellett külön kiemelt intékezdés a képzők képzése, illetve továbbképzése.

 

És itt, ha ez így marad, nem elsősorban klasszikus képzők képzése típusú képzésekről lesz szó, bár ha már erről beszélünk, nincs az a képző manapság, akire ne férne rá mondjuk egy online képzésmódszertani képzés, csak hogy a saját vágyaimat is belevetítsem a témába. 😀 Ehelyett inkább olyan programokat támogatnak majd, amelyek:

 

  • a képzőket és gyakorlati oktatókat („instruktorokat”) a saját szakterületükön képeznék tovább, alkalmazóknál végzett szakmai gyakorlat formájában,

  • és az inas koordinátorokat képeznék a pedagógia, andragógia és képzési techninkák területén.

 

Ennyit elöljáróban az új POCU-ról. A tervezési fázis előrehaladtával jövök majd újabb részletekkel. Innen nézve érdekesnek ígérkezik, de ezernyi részletkérdés van még, ami eldönti, hogy mennyire fogjuk szeretni.

 

Addigis: melyik téma dobogtatta meg a szíved?

 

Illusztráció: Bryndon Díaz via Behance

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .