6 lusta hiba a pályázatodban, amit könnyen kijavíthatsz

Hadd osszak meg veled egy műhelytitkot: egy pályázatban általában vannak azok a hibák, amelyek egy-egy szabály be nem tartásából adódnak, vannak azok, amelyeket a pontatlan tervezésnek köszönhetsz, és vannak… a lusta hibák. Azok, amelyek azért csúsztak be, mert a pályázat megírására nem szántál elég időt és figyelmet.

A lusta hibákban az a jó, hogy nagyobb felfordulás nélkül, akár azonnal tudod őket javítani. Mert nem kell a projektet újratervezni, elég, ha egy picit gondolkodsz és átírod a pályázat szövegét.

Ebben a bejegyzésben 6 ilyen hibát hoztam. Ha mindegyik kijavításával csak 1-1 pontot nyersz, már azért megéri tovább olvasni. 🙂

(De közben azért figyeld a pályázati kiíráshoz tartozó értékelési szempontokat is, hogy csak azzal bajlódj, amivel érdemes.)

1. Zavaros feladatmegosztás a partnerek között

Ha megkérdeznéd tőlem, mi az az egy legkínosabb dolog, ami projektmegvalósítás közben őrületbe kergeti az embereket, gondolkodás nélkül rávágnám, hogy a partnerszervezetek. Mert egy részük nem húz egyértelmű határt maga köré, így a másik részük hobbit űzhet abból, hogy hogyan rázza le minél rutinosabban magáról a felelősséget és a feladatokat.

De ne szaladjunk ennyire előre!

A képlékeny feladatmegosztás már a pályázatírásnál is gyakran megesik, mint hiba.

Olyankor például, amikor egy tevékenységet több partner valósít meg, de a pályázatból nem derül ki, hogy kinek meddig ér a feladata és a felelőssége.

Ha a pályázatodban ennél a résznél olyan szavak lapítanak, mint “részt vesz“, “közreműködik“, “együttműködik“, “hozzájárul“, anélkül, hogy ezután konkrétan leírtad volna mindegyik partner pontos feladatát, akkor ajaj, ez itt egy durván lusta hiba.

Hogyan javítsd ki?

Egyszerű! Úgy, hogy pontosítod a feladatokat. Lehet, hogy az egyik partner toborozza a célcsoport tagjait, a másik képez. Az is lehet, hogy ugyanazt csinálják, csak éppen más-más megyében. Esetleg mindenki képez, csak más-más témában és más-más létszámot.

A lényeg, hogy világosak legyenek a határok minden partner körül, és ez legyen benne a pályázatban is.

2. A projekt konkrét céljai túl elszálltak vagy földhözragadtak

A nagykönyv szerint ha projektet tervezel, a célok megfogalmazásának valahol a folyamat legelején a helye.

Én ezt nem tartom túl praktikusnak.

Ebben a videóban elmondom, hogy miért nem, és azt is, hogy ehelyett inkább hogyan csináld. De addig is, ha a célokkal kezdted és nem vagy biztos a dolgodban, ellenőrizd a következőket:

  • Meg tudod mondani pontosan, melyik cél melyik projekttevénység(ek)en keresztül valósul meg? (Kiderül a pályázatból vagy te tudod, és az bőven elég?)
  • Kiderül mindegyik célból, hogy pontosan mit/kiket érint? (Tehát min/kiken fog változtatni?)
  • Tudod, hogy melyik célt mikor tekinted elértnek? Tudod, hogy ezt mivel fogod mérni?
  • A projekt összes konkrét célja megvalósítható, mire a projekt véget ér?
  • A célod valóban egy cél? (Vagy inkább egy tevékenység, és úgy gondolod, az a cél, hogy a tevékenység megvalósuljon? Mert akkor szólok, hogy nincs célod, csak egy öncélú tevékenységed…)

Fuss végig ezen a csekklistán, és ha valahol gond van, gyorsan javíts rajta.

3. Elszámoltad a célcsoportot

Ez tipikus lusta hiba. 🙂 Amikor nem szánsz arra időt, hogy összehangold a számokat, így a második oldalon 25 pedagógus szerepel, a tizediken 40, mint a célcsoport tagja.

Ami nem is 25 és nem is 40, hanem összesen 30, akik közül 15 esélyegyenlőségi képzésen vesz részt, 25 angol kommunikáció tréningen, csakhogy lesz, aki az egyiken, lesz aki a másikon, és lesznek olyanok is, akik mindkettőn.

Tipp a javításhoz:

Ha nem ékegyszerű a projekted, ahol van x személy, akikkel történik egyvalami, akkor legyen célcsoport táblázatod. Ez sima Excel tábla, a sorokban a célcsoport típusok, az oszlopokban a tevékenységek, a cellákban a létszám. Ha kvóták vannak (például hány % nő), ezt is ott számold, függvénnyel.

Innen kezdve az Excel tábla a viszonyítási pontod, és így a helyes adatokat írod be a pályázat összes részébe. Csak el ne felejtsd javítani, ha módosult a táblázatod. 😉

Még valami: Ha bonyolult kiszámolni, írd le egyértelműen prózában, hogy az értékelő is értse.

Például úgy, hogy:

A projekt célcsoportjába 30 pedagógus tartozik, akik közül 5 esélyegyenlőségi képzésen vesz részt, 15 angol kommunikáció tréningen, és 10 részt vesz mindkettőn.

4. Összecsaptad a pályázókat bemutató részt

Összecsaptad bizony. Megoldottad annyival, hogy elkérted egy kollégától az előző nyertes pályázatot és abból átmásoltad a pályázó korábbi tapasztalatára vonatkozó részt.

Ami elméletileg helyes, mert a tapasztalat az tapasztalat, de gyakorlatilag egyáltalán nem mindegy, hogy ifjúsági vállalkozói képzés területén vagy startup támogatásban.

Ha arra kaphatsz pontszámot, hogy a pályázónak milyen tapasztalata van startupok pénzügyi támogatása terén, akkor a leírás, amit egy Erasmus+ ifjúsági vállalkozásfejlesztési pályázatból másoltál át, pont nem jó.

Ahhoz, hogy jó legyen, át kell írnod úgy, hogy a startupok pénzügyi támogatására vonatkozó tapasztalatot tükrözze.

Tudom, több idő, mint a Ctrl+C-Ctrl+V, de legalább van értelme.

5. A projekt fenntartásáról általánosságokat írtál 

Megfigyeltem, hogy a pályázók a projekt fenntartására vonatkozó részekbe írják bele a legtöbb dajkamesét.

Gyanítom, hogy vagy azért, mert nem szívesen tesznek további vállalásokat, vagy azért, mert nem tudják, pontosan miről kellene írni, és inkább átmásolnak egy másik pályázatból egy semmitmondó, de hangzatos szöveget.

Ha a te esetedben nem a szándékkal van a baj, hanem a megfogalmazással, akkor fuss végig ezeken a kérdéseken és töltsd fel tartalommal a dajkamesédet:

  • Mi az, ami tovább fog élni a projektből a támogatás után? (Pl. melyik tevékenység, eredmény?)
  • Hogyan fog továbbélni? (pl. Folytatod ugyanazt a tevékenységet? Fogsz egy projekteredményt és felhasználod egy másik kontextusban?)
  • Mi a mérhető vállalás? (Pl. Mennyi ideig folytatod a tevékenységet? Hány ember fog részesülni belőle?)
  • Ki (milyen személyzet) és mi (milyen infrastruktúra) szükséges ehhez?
  • Honnan lesz pénz a fenntartásra? (Pl. fizetésre, rezsiköltségre, rendezvényszervezésre stb.)
  • Ki (melyik partner) mit vállal? Mi lesz a hozzájárulása, mi lesz a feladata, mit fog teljesíteni? 

6. Nem magyaráztad el, hogyan kötődik a projekt a pályázati programhoz

Ha azon kapod magad, hogy bekezdéseken keresztül mesélsz a támogatási programról (amelynek a keretében pályázol), és hosszasan taglalod, hogy a pályázóknak mennyire szívügye, hogy ehhez kapcsolódjon… hát akkor éppen lusta hibát követsz el.

Ehelyett, vagy inkább emellett arról írj, hogy a projekted konkrétan mivel, hogyan (például milyen tevékenységekkel) járul hozzá ahhoz, hogy a program céljai tejesüljenek.

Mert ugye egy támogató sem azért ad pénzt pályázóknak projektekre, mert nincs jobb dolga, hanem azért, mert neki is vannak céljai, és másokat támogatva szeretné őket valóra váltani. 😉

Ebben a videóban (klikk ide) mutatok egy egyszerű mintát, ami alapján te is könnyen meg tudod írni az ilyen indokló szövegeidet.

+1 Nem azt írtad a pályázatba, amire pontszám jár

Minden lusta hibák szülőanyja: amikor úgy írsz pályázatot, hogy csak a kitöltési útmutatót követed, az értékelési szempontokat nem.

A 3képesség minitréngben mutatok egy egyszerű gyakorlatot, amivel össze szoktam hangolni a pályázati űrlapot az értékelési szempontrendszerrel, nehogy figyelmetlenségből veszítsen pontszámot a pályázatom. Próbáld ki! Itt tudsz csatlakozni tréninghez, ha még nem tetted meg (ingyenes!): katt >>


Illusztráció: Mari Kaneko via Behance

A sikeres pályázatíróknak van 3 képességük - ingyenes minitréning

legyen neked is!