Hogyan tervezz hibátlan POCU projektet?

By /

Tudsz olyan pályázatot írni, amelyikben az értékelők nem találnak majd semmilyen tervezési hibát? Olyat, amelyik annyira logikusan van felépítve, hogy nem lógnak a levegőben sem célok, sem tevékenységek, sem indikátorok? Olyat, amelyiknek van belső logikája, amelyikben minden egyes elem tökéletesen illeszkedik a többihez?

Nagy baj, ha nem tudsz, mert ezekre a szempontokra 30 pont jár a százból, és a legtöbb pontszámot azokra a részletekre kaphatod – vagy azok miatt veszítheted el – amelyek a precíz tervezést mérik.

Ezek a POCU hatásosság-kritériumok, és – a relevanciához kapcsolódó értékelési szempontok után – ebben a bejegyzésben ezekről olvashatsz.

A bejegyzés alapja a POCU 4.1-es pályázati kiírás értékelési szempontrendszere, de a legtöbb szempont a POCU bármelyik kiírására érvényesíthető.

1. Tevékenységek és output indikátorok

Az első hatásosság-kritérium azt vizsgálja, hogy az output indikátorok (indicatori de realizare) a tevékenységek közvetlen eredményei-e, a kitűzött értékek reálisak-e, helyesen vannak-e számszerűsítve és a projektcélok teljesüléséhez vezetnek-e.

Az itt kapható 6 pontból 2-2 kapható a különböző területekhez kapcsolódó indikátorokhoz:

  • Ha a foglalkoztatási mutatók rendben vannak, 2 pont.
  • Ha a szociális / egészségügyi szolgáltatások mutatói rendben vannak, 2 pont.
  • Ha az oktatási mutatók és a jogsegélyhez kapcsolódó mutatók rendben vannak, még 2 pont.

Mindhárom esetben a két pontot tovább bontjuk 1-1 pontra. 1 pont jár akkor, ha a tevékenységek, az output indikátorok és a célcsoport összhangban vannak egymással, és még 1, ha a tevékenységeket és résztevékenységeket részletesen bemutattad, és ezek közvetlenül hozzájárulnak az output indikátorok teljesüléséhez.

Ez az a részlet a pályázatban, ami egészen biztosan maximális precizitást igényel.

Ha a tervezésben jó vagy, ha tudod, mitől lesz egy projektnek belső logikája, akkor itt nem lehet gond.

2. Célok és eredményindikátorok

Ennél a szempontnál 8 pontot kaphatsz akkor, ha a projektben vállalt eredményindikátorok (indicatori de rezultat imediat) közvetlenül hozzájárulnak a POCU 4.1 specifikus cél teljesüléséhez.

Itt nem a belső logikát, a kapcsolódásokat pontozzák, hanem egészen egyszerűen azt, hogy mekkora értékeket vállal a pályázó, hogy a projekt mennyivel visz közelebb ahhoz, amit a POCU, mint program, teljesítményként vállalt az ESZA-támogatásért cserében.

Ez az értékelési szempont a maximális vállalásról szól: itt is érdemes a lehető legmagasabb értékekkel számolni, de nyilván ne többel, mint amennyit teljesíteni tudsz.

Indulj ki abból, hogy a többi pályázó – na jó, a legtöbb – vállalni fog mindent a magas pontszámért, és ha egy mód van rá, kerüld el a biztos lepontozást, mert azoknál a szempontoknál, ahol a precizitás és kreativitás lesz a döntő, valószínűleg úgyis lepontoznak majd. 🙂

A 8 pont így oszlik meg, ha mindenhol tudod vállalni a legmagasabb értéket:

  • Ha a foglalkoztatási szolgáltatásokban részesülő személyek több mint 29%-a elhelyezkedik, 3 pont (ide számítjuk azokat is, akik létrehoztak egy vállalkozást a projekt keretében és abban dolgoznak).
  • Ha a foglalkoztatási szolgáltatásokban részesülő személyek több mint 60,1%-a képesítést szerez, további 3 pont.
  • Ha a létrehozott szociális / egészségügyi / egészségügyi-szociális szolgáltatások több mint 75%-a működőképes marad, további 2 pont.

És itt akkor emlékezz csak a relevancia-kritériumokra, ahol külön pontozzák, hogy a célcsoportba hány személyt vonsz be. A minimális 400 nulla pont. A maximálisan kapható 4 pontért több mint 550 fő kell a célcsoportba.

Most nyiss egy Excel táblát és modellezd le, hogy 400, 401, 451, 501 és 551 fős célcsoporttal milyen értékek jönnek ki, ha az összes vállalásnál a maximális százalékkal számolsz. A kritikus kérdés a foglalkoztatási mutató értéke lehet, ha itt nem vállalható a legmagasabb szám (valamivel több, mint 80), akkor nézd meg, hol tudsz alacsonyabb értéket vállalni úgy, hogy közben a lehető legkevesebb pontszámot veszíted.

3. A célcsoport azonosítása és bevonása a projektbe

Ennél a szempontnál 6 pont a tét. Az a szép benne, hogy minden tevékenységtípusnál külön értékelik ezt a két részletkérdést:

  • 2 pont, ha sikerült részletesen bemutatni, hogy a foglalkoztatási komponens célcsoportját hogyan azonosítják és miként vonják be a projektbe,
  • 1 pont, ha sikerült részletesen bemutatni, hogy a szociális-egészségügyi komponens célcsoportját hogyan azonosítják és miként vonják be a projektbe,
  • 1 pont, ha sikerült részletesen bemutatni, hogy az oktatási komponens célcsoportját hogyan azonosítják és miként vonják be a projektbe,
  • 1 pont, ha sikerült részletesen bemutatni, hogy a lakhatási komponens célcsoportját hogyan azonosítják és miként vonják be a projektbe,
  • 1 pont, ha sikerült részletesen bemutatni, hogy a jogi komponens és a diszkrimináció ellenes tevékenységek célcsoportját hogyan azonosítják és miként vonják be a projektbe.

Nem újdonság, hogy a célcsoportot komponensenként külön kell kezelni, már a relevancia-kritériumoknál is így pontozzák a célcsoport bemutatását és az igények felmérését, lásd 2. pont.

A célcsoport toborzásáról itt van egy bejegyzést, a korábbi útmutatók értékelési szempontrendszere alapján írtam, de a lényeg nem változott.

4. Hozzáadott érték

A hozzáadott értéket dióhéjjban úgy lehetne meghatározni, mint előnyt, hasznot, amelyben a célcsoport részesül a projektnek köszönhetően. Vagyis a kérdés, amire választ kell adnod:

Mitől lesz jobb a célcsoport tagjainak, ha részt vesznek a projektben?

Fog változni jó irányba az életük a projektnek köszönhetően?

Ha például a lakáskörülmények javítását célzó tevékenység keretében egy lakáshoz fürdőszobát építenek és bevezetik a vizet, akkor az ott lakók életkörülményei javulni fognak, tudják biztosítani a személyes higiéniát, ami gyerekeknél csökkentheti a korai iskolai lemorzsolódást, felnőtteknél segíthet az elhelyezkedésben, javíthat az érintettek társadalmi megítélésén.

Foglalkoztatási tevékenységek esetében ha van a környéken egy gyár, ahová szakmunkásokat keresnek, és egy személy a projekt keretében részt vesz egy szakképzési programban, képesítést szerez, akkor ennek köszönhetően növekszik az elhelyezkedési esélye.

Ha egy gyerekkel az afterschool programok keretében folyamatosan foglalkoznak, nem hagyják az iskolai program után magára, hanem segítenek neki tanulni, foglalkoznak a lelkivilágával, jó példát mutatnak, akkor ez a gyerek kisebb eséllyel lesz a korai lemorzsolódás áldozata.

A hat pontért tehát végig kell gondolni külön-külön, akár tevékenységtípusonként is szegmentálva, hogy mitől lesz jobb azoknak, akik:

  • foglalkoztatási tevékenységekben vesznek részt,
  • szociális / egészségügyi szolgáltatásokban részesülnek,
  • oktatási tevékenységekben vesznek részt,
  • a lakhatási komponens kedvezményezettei lesznek,
  • jogsegélyben részesülnek.

Tevékenységtípusonkénti szegmentálás alatt azt értem, hogy például az oktatási komponensben mástól lesz jó egy gyereknek, aki részt vesz egy afterschool programban és mástól egy felnőttnek, aki a második esély program keretében befejezheti a kötelező tanulmányokat és így már beiratkozhat egy szakképzési programba és képesítést szerezhet.

Mindkét esetre külön ki kell térni.

5. A megvalósítás módszerei

Ez a szempont a korábbinál kevesebb pontszámot ér (hármat), és tartalmilag is változott. Itt arra kell figyelni, hogy:

  • minden tevékenységet a saját természetének megfelelően tervezz (lehetnek például vonatkozó jogszabályok, amelyek kötelezők), és a tevékenységi terv felépítése legyen logikus (a tevékenységek logikus sorrendben kövessék egymást),
  • a határidők legyenek megvalósíthatók, vegyék figyelembe, hogy egy adott eredmény létrehozása mennyi időbe telik a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával,
  • a projekt tartalmazzon megfelelő monitoring intézkedéseket. A projekt monitoring rendszer kialakításáról két bejegyzést is írtam, ITT és ITT olvashatod el.

6. Kockázatkezelés

És maradt egyetlen pont a harmincból, amit akkor kaphatsz meg, ha felmérted a projekt kockázatait és kitaláltad, hogy hogyan lehet megelőzni őket, vagy hogyan lehet kezelni, ha mégis bekövetkeznek. Arról, hogy hogyan ne rontsd el a kockázatelemzést, korábban is írtam, katt és olvasd el!

Összegzésképpen

A hatásosság-kritériumok összesen 30 pontot érnek, 21 pontot kell összegyűjtened ahhoz, hogy a pályázat támogatható legyen. Ebből 8 jár akkor, ha az eredményindikátorok értékeinél a maximumot vállalod, a többi kőkemény precizitás és csipetnyi kreativitás kérdése.


Hajrá és sok sikert! 🙂


Illusztráció: innen.

A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom

PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS

Jelentkezem!