A POCU hatásosság-kritériumai közül a következő a sorban a hozzáadott érték. De mi az a hozzáadott érték? Hogyan lesz egy projektnek hozzáadott értéke? Mit írj a pályázatba, hogy ennek a szempontnak is megfelelj? Merthogy nem hagyhatod figyelmen kívül ezt a kritériumot, hiszen akár öt pontot is érhet, és ez, akárhogyis vesszük, sok.
Mire figyelnek az értékelők, amikor a projekt hozzáadott értékét vizsgálják?
Egyrészt azt nézik, hogy van-e valami plusz, amiben a célcsoport tagjai kifejezetten a projektednek köszönhetően részesülnek? Szokványos, „tizenkettőegytucat” a projekted, vagy nyújt valami különlegeset is, van benne valami csavar? Valami egyedi haszon?
Aztán azt is nézik, hogy a projektnek az adott területre (lásd pl. felsőoktatás, egészségügy, vállalkozásfejlesztés stb.) és a célcsoportra gyakorolt hatását reálisan mérted-e fel, vagy hagytad magad elragadtatni, csak úgy írtál és írtál, a valóságtól elrugaszkodva, mert úgy érezted, hogy amit írsz, az milyen jól hangzik?
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Erre a kérdésre egy konkrét példán keresztül próbálok válaszolni, amit a POSDRU projekt portfoliómból választottam.
A projekttel az volt a cél, hogy hat erdélyi községben a helyi önkormányzatok a szociális gazdaság eszközeivel kezeljék a „romaproblémát”. Dióhéjban ez azt jelentette, mind a hat községben létrehoztak egy-egy építkezési vállalkozást, és ezek keretében a helyi cigány lakosság közül négy-négy állást kapott.
A projektben egy többállomásos kampány is zajlott, a projektmegvalósítók ezzel azt üzenték, hogy a cigányok nem értelemszerűen munkakerülők, ugyanakkor dolgozni mindenkinek joga és kötelezettsége.
Most pedig mutatom, mit írtunk a pályázatba arról, hogy a kezdeményezés milyen hozzáadott értéket, milyen pluszt jelent a célcsoport és a megcélzott közösségek számára:
Leírtuk, hogy a szociális gazdaság fejlesztése új kezdeményezésnek számít mind a hat településen.
Azért számított újdonságnak, mert a pályázat benyújtásának időpontjában ezekben a községekben nem volt egyetlen szociális vállalkozás sem, és az önkormányzatok addig nem próbálkoztak a szociális gazdaság eszközeivel javítani a helyi romák helyzetén.
Írtunk arról is, hogy a modell fejlesztése során figyelembe vettük a helyi roma közösségek sajátos igényeit.
Különösen figyeltünk arra, hogy a helyi szociális vállalkozásoknak olyan tevékenységi területet válasszunk, amely egyébként a cigányok tradicionális munkatevékenységei közé tartozik.
Leírtuk, hogy a projekt újdonságnak számít és hozzáadott értéket képvisel a roma lakosság munkaerőpiaci integrációja terén.
Ez konkrét eredményként 6 szociális vállalkozást és 24 tartós munkahelyet jelentett a helyi romák számára. A munkahelyteremtésen túlmenően arra is gondoltunk, hogy a munkába állt személyeken biztosan segítene a személyre szabott munkahelyi beillesztési tanácsadás és egy-egy mentor állandó támogatása, hogy ne morzsolódjanak le, ha már megszerezték, tudják is megtartani az állásukat.
Ezek az intézkedések hozzáadott értéket jelentettek a célcsoport számára, mert nem csupán annyi történt, hogy néhány személy állást kapott és sorsára hagyták, hadd boldoguljon az új helyzetben, hanem szakembereket biztosítottak, akik mintegy kézen fogták őket, és segítettek a beilleszkedésben, a „feketemunkán” túli világ szabályainak betartásában.
Ami az újonnan létrehozott szociális vállalkozásokat illeti...
...ezek nem csak üzleti tervet, marketing stratégiát és reklámanyagokat kaptak a projekt keretében, hanem konkrét segítséget potenciális partnerek és ügyfelek felkutatásában és az üzletkötésben. Ebben a képletben hozzáadott érték a szakemberek kapcsolati hálója, amelyhez az új vállalkozások egyébként nem jutottak volna hozzá.
A hosszú távú hatások kapcsán leírtuk, hogy...
... a megvalósítók a projekt eredményeit jó gyakorlatként bemutatják más romák által nagy számban lakott vidéki településen, ezzel segítve a cigányokról kialakult általános kép javulását és a szociális gazdaságnak, mint lehetőségnek, az elterjedését. Itt a projekt nem ragadt le a szóbeli vállalások szintjén: a tevékenységek közé bekerült egy kampánytevékenység is, készültek plakátok, portrévideók, a kampányrendezvényekre meghívást kaptak a téma szakértői, és volt egy kis sajtóvisszhang is.
A pályázatba ezt nem írtuk bele, de...
... így visszatekintve, egyértelműen hozzáadott érték az is, hogy a projekt kétnyelvű volt, és nem csak tessék-lássék kétnyelvű, hanem minden mozzanatában és megnyilvánulásában, beleértve a nyilvánossági elemeket és a külső kommunikációt is.
A projekt hozzáadott értékének ez a megközelítése az értékelőknek is tetszett, az egyik maximális pontszámot adott rá, a másik levont ugyan pár pontot, de a döntését nem tudta megindokolni. 🙂
Illusztráció: innen.
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
