Kötelező az oktatási intézmények bevonása a POCU 4.1 és 4.2 projektekbe

Ha olyan oktatási intézményben dolgozol, ahol sok a mélyszegénységben élő, segítségre szoruló gyerek, ez a lehetőség érdekelhet. Induljunk ki abból, hogy egy iskola nem csak olyan POCU projektben vehet részt, amelyik kizárólag oktatási intézményeknek szól.

A POCU az integrált projekteket is támogatja – sőt, a POCU 4.1 és a POCU 4.2 csak ilyen integrált projekteket támogat –, az oktatás márpedig egy-egy ilyen kezdeményezésnek elengedhetetlen része (kellene legyen).

Ha tehát az iskola, ahol dolgozol, olyan településen van, vagy egy olyan településhez közel van, ahol marginalizált közösség is található, része lehetsz egy olyan projektnek, amelyik integráltan, több irányból próbálja megoldani a mélyszegénységben élők problémáit.

De hogyan?

Mit támogat a POCU 4.1 és 4.2?

A POCU első két pályázati kiírása az úgynevezett marginalizált közösségekben élő, szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek felzárkóztatását célozza.

A POCU 4.1 azoknak a közösségeknek szól, ahol a romák aránya eléri legalább a 10%-ot, míg a 4.2 csak egyszerűen a marginalizált közösségeket célozza, etnikai megkötések nélkül. Mindkét kiírás integrált projekteket támogat, amelyek több típusú tevékenységek tartalmaznak, az alábbiak szerint:

  • oktatási tevékenységek (korai lemorzsolódás megelőzése, második esély programok),
  • foglalkoztatás elősegítése (munkaerőpiaci tájékoztatás, karriertanácsadás, munkaközvetítés, képzés, szakmai gyakorlat, munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés),
  • szociális / egészségügyi / egészségügyi-szociális szolgáltatások,
  • lakáskörülmények javítása,
  • jogsegély okiratok rendezéséhez,
  • a hátrányos megkülönböztetés elleni harcot és a multikulturalitást elősegítő tevékenységek, rendezvények.

Hogy jönnek ide az iskolák?

A két pályázati kiírás egyik érdekessége, hogy a partnerek között kötelezően lennie kell legalább egy iskolának is az oktatási tevékenységek megvalósítására.

A szabály egészen pontosan úgy szól, hogy azoknak a projekteknek az esetében, amelyek oktatási tevékenységeket is tartalmaznak, kötelező bevonni legalább egy ISCED 0-2 szintű állami oktatási intézményt az adott megyéből.

Milyen oktatási tevékenységeket lehet megvalósítani?

Leegyszerűsítve az oktatási tevékenységekkel az a cél, hogy egyrészt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyerekek egyre nagyobb számban vegyenek részt az oktatásban és ne morzsolódjanak le, másrészt hogy azok, akik már lemorzsolódtak, a második esély programok keretében kapják meg a lehetőséget a lemaradás behozására.

A pályázati útmutató négy típusú oktatási tevékenységet sorol fel, a helyi igényeknek megfelelően:

A BÖLCSŐDEI OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL NÖVELÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Ide olyan tevékenységek tartoznak, amelyek a gyerekek bölcsődei részvételét segítik elő, többek között helyi szolgáltatásokkal és oktatóanyagokkal, a szülőket célzó tájékoztatással és tanácsadással, a szülők tanítását célzó programokkal, kísérő intézkedésekkel és pénzügyi támogatással.

AZ ÓVODAI OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL NÖVELÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Ide olyan tevékenységek tartoznak, amelyek a gyerekek óvodai részvételét segítik elő, többek között helyi szolgáltatásokkal és oktatóanyagokkal, a szülőket célzó tájékoztatással és tanácsadással, a szülők tanítását célzó programokkal, kísérő intézkedésekkel és pénzügyi támogatással.

A KORAI ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSE (KIEMELT OKTATÁSI KÖTZETEK / AFTERSCHOOL

Például: tájékoztatás, tanácsadás és mentorálás; kulcskompetenciák megszerzését célzó, tanórán kívüli tevékenységek; oktatási deszegregációs intézkedések; önbizalmat erősítő intézkedések, interkulturális oktatás, személyre szabott támogatási programok, tantervi adaptáció, új tananyagok kidolgozása; az alapvető higiéniai szabályokat népszerűsítő programok.

MÁSODIK ESÉLY TÍPUSÚ PROGRAMOK

A „Második esély” típusú programok mellett még olyan más tevékenységek is támogathatók, mint: tanácsadás és a szülők tanítását célzó programok az oktatási rendszeren kívüli gyerekek és felnőttek családtagjai számára; az oktatásban maradás előnyeit tudatosító és népszerűsítő intézkedések és kampányok; egyéb intézkedések, amelyek növelik az oktatásba visszatérő személyek számát.

Honnan tudod, hogy a diákjaid marginalizált közösségben élnek?

A pályázat benyújtása előtt kötelező igényfelmérést végezni (ez nem az oktatási intézmény feladata). Ennek első lépéseként a felmérést végző csapat megvizsgálja a projekt célterületét és előre meghatározott mutatók alapján igazolja, hogy az adott terület lakossága marginalizált közösséget alkot-e. Ehhez három területet kell megvizsgálni.

Mindhárom terület esetében pontosan meg vannak határozva a mutatók alsó határértékei, ezeket kell meghaladni:

1. hUMÁN TŐKE MUTATÓK

A 15-64 éves korcsoportba tartozóknak legalább 22%-a csak 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzett el. A fogyatékkal, krónikus betegséggel, illetve más, a mindennapi tevékenységet gátló sérüléssel élő személyek aránya legalább 8%. A teljes lakosság legalább 20,5%-át gyerekek és fiatalok (0-17 éves korcsoportba tartozók) alkotják. Ha egy közösség esetében a fenti három mutató közül bármelyik kettő értéke meghaladja az alsó határértéket, akkor az a közösség a humán tőke szempontjából problémás.

2. FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓ

A 16-64 éves korcsoportba tartozók legalább 22,5%-a nem része a formális munkaerőpiacnak (nem alkalmazott, nem önfoglalkoztatott). Egy közösség foglalkoztatási szempontból akkor problémás, ha fenti mutató értéke meghaladja az alsó határértéket.

3. LAKHATÁSI MUTATÓK

A túlzsúfolt lakások aránya legalább 54%, ahol túlzsúfolt egyenlő 15,33 négyzetméternél kisebb egy főre jutó lakóhely. A háztartások legalább 12%-a esetében a lakás nem az ott lakók személyes tulajdona. Ha egy közösség esetében a fenti két mutató közül bármelyik értéke meghaladja az alsó határértéket, akkor az a közösség a lakáskörülmények szempontjából problémás.

Egy közösség akkor számít marginalizáltnak, ha egyidőben mindhárom területen problémás.

Összegzésképpen a lényeg

A POCU 4.1 és 4.2 keretében támogatásra kerülő projektekben az iskoláknak kötelező módon partneri szerep jut. A főpályázó az illetékes helyi önkormányzat vagy egy civil szervezet lesz, a szakmai tevékenységek elvégzésére alkalmas partnerekkel együttműködve.

Nem lehet majd úgy projektet megvalósítani, hogy az oktatási komponensért felelős partnerintézmény ne egy illetékes oktatási intézmény legyen, és egyetlen olyan pályázat sem fog eséllyel indulni a versenyen, amelyik nem tartalmaz oktatási intézkedéseket.

Ha azt kérdezed, mégis hol érdeklődj, hogy az iskolád közelében lesz-e ilyen projekt, nem árt tudni, hogy minden projektben kötelezően az illetékes helyi önkormányzatnak is részt kell vennie főpályázóként vagy partnerként.


Illusztráció: Anoosha Syed via Behance

A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom

PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS