Mi lesz azokkal a POCU pályázatokkal, amelyek átjutottak a Relevancia-szűrőn? Milyen szempontok alapján folytatódik az értékelés? Mit mér a „hatásosság” és hogyan felelj meg az első kritériumnak?
Ha követed a blogot vagy a Facebook oldalamat, (vagy amúgyis képben vagy ebben a témában), akkor tudod, hogy a POCU pályázatok értékelésének első fő kritériuma a Relevancia, és itt legalább 20 pontot kell összegyűjtened a 30-ból ahhoz, hogy a pályázatodat tovább értékeljék.
A POCU pontrendszer második fő kritériuma a Hatásosság (Eficacitate).
Ez nagyvonalakban azt méri, hogy a projekt eredményei hozzájárulnak-e a projekt céljainak megvalósulásához. Ha megvan a minimum 20 pont a Relevanciánál, a Hatásossághoz kapcsolódó kritériumok következnek, ahol megvizsgálják:
Nézzük az első kritériumot!
A pontrendszer szerint akkor jár a maximális pontszám erre a kritériumra, ha az output indikátorok a projekttevékenységek közvetlen kimenetei, ha a célértékeket reálisan adtad meg, és ha ezek az indikátorok hozzájárulnak a projekt céljainak megvalósításához.
Amikor ezt a kritériumot értékelik, még azt is figyelembe veszik, hogy:
Mi az az output indikátor?
A Ha olvastad az indikátorokról szóló bejegyzést, akkor tudod, hogy az output indikátor a kimenetet méri, a román megnevezése „indicator de realizare” és arra vonatkozik, ami a tevékenység végén kijön.
Tehát ha a tevékenységed egy képzés megvalósítása, akkor az output indikátor a képzésben résztvevők számát méri, (míg az eredmény indikátor a képesítést szerzett személyek számára fog vonatkozni, de ez már a második kritérium).
A POCU pályázók ebből a szempontból szerencsés helyzetben vannak, mert nem több álmatlan éjszaka árán fognak eljutni a projekt helyes indikátoraihoz.
A POCU logikája az, hogy a pályázókat nem hagyja bolyongani az különféle indikátorok között, hanem megad minden kiírás esetében egy listát, amelyből kell és lehet válogatni.
Vannak kötelező indikátorok, és előfordulhat, a tevékenységek függvényében lehet választani kiegészítő indikátorokat is.
De ezek ugyanazok minden pályázó számára, ami jó, mert így érthető, hogy mit várnak el a pályázóktól, könnyebb mérni az előrehaladást programszinten is, és nem utolsó sorban a pályázónak nem kell azon is stresszelni, hogy vajon jók-e az általa kitalált indikátorok vagy nem.
És most jogosan kérdezed, hogy ha eleve adottak az indikátorok, akkor mégis mire figyelj?
Mit kell tenned, hogy ennél a kritériumnál ne legyenek gondok?
1. LÉPÉS: ÉRTSD MEG, MELYIK INDIKÁTOR PONTOSAN MIT JELENT!
Itt talán a legfontosabb, hogy ismerni kell a projekt területére vonatkozó jogszabályokat és a magát az operatív programot is.
Csak hogy egy példát említsek:
Ha egy oktatási projektben az egyik indikátor a tanácsadásban résztvevő tanulók számára vonatkozik, akkor itt tudnod kell, hogy az iskolai tanácsadást nem akárki, bármilyen pedagógus végzi, hanem egy, kifejezetten erre a feladatra alkalmazott szakember (consilier scolar), és nem is akárhogyan, hanem bizonyos intézményes és módszertani keretek között.
Ha a projektből kimarad ez a pozíció (mert sikerült félreérteni a tanácsadási tevékenység jelentését és a pozíciót ráruházni egy bármilyen pedagógusra), akkor a tanácsadási tevékenység nem valós (azaz nem szabályszerű), és így nem járulhat hozzá a tanácsadásban résztvevő tanulók számának teljesítéséhez.
Tehát a tevékenység és az indikátor jelentése nem fedik egymást, így az egyik nem járul hozzá a másikhoz.
2. LÉPÉS: KAPCSOLD ÖSSZE A TEVÉKENYSÉGEKET ÉS AZ OUTPUT INDIKÁTOROKAT!
Világos kell legyen a projekt szerkezetéből, hogy a kiválaszott indikátorok értékei milyen tevékenységeken keresztül lesznek elérhetők.
Az indikátorok nem lóghatnak a levegőben, tartalmilag mindig egy-egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk.
Ehhez az is szükséges, hogy a projekt tevékenységeit részletesen mutasd be, és ha másként nem lenne világos, a leírásba szúrd be azt is, hogy az adott tevékenység melyik indikátorhoz / mely indikátorokhoz kapcsolódik, és milyen értékkel járul hozzá az indikátorok teljesítéséhez.
3. LÉPÉS: fIGYELJ ARRA, HOGY AZ ÉRTÉKEK FEDJÉK EGYMÁST ÉS NE LEGYEN SZÁMSZERŰSÍTÉSI HIBA!
Nemcsak az indikátorokat kell számszerűsíteni, hanem a célcsoportot is.
Lehet, hogy több célcsoport kategóriának szól a projekted, és az egyes kategóriák többféle tevékenységekben is részt vesznek, és így többféle indikátor értékének teljesítéséhez is hozzájárulnak. Ilyen esetben könnyű eltévedni a számok között.
A legtisztább, ha készítesz egy excel táblázatot, abban külön soron feltünteted a célcsoport kategóriákat (pl. 1. inaktív személyek, 2. munkanélküliek stb.) és külön oszlopokban feltünteted a tevékenységeket.
Innen kezdve már csak azt kell végiggondolni, hogy melyik kategóriából hány fő vesz részt a különböző tevékenységekben, számolnod kell részértékeket és összértéket, és a leírásban ezeket kell használnod következetesen.
Ebből már logikusan következik az indikátorok értékeihez való viszonyulás. Nem árt mindezt prózában is leírni, főleg ha félreérthető a helyzet, részletesen elmagyarázni, mert jól jöhet akár az értékelők döntésének megfellebbezéséhez is.
4. LÉPÉS: FIGYELJ ARRA, HOGY AZ INDIKÁTOROK ÉRTÉKEI TELJESÍTHETŐK LEGYENEK!
Itt akkor tévedhetsz, ha nem tudod felmérni, hogy mit mennyi idő alatt és mekkora erőforráskészlettel lehet megvalósítani.
És ezen a ponton nincs az a jó tanács vagy bevált praktika, ami felülírná a korábbi tapasztalatot, akár a saját szakmai tapasztalatodat, akár egy másik szakértőjét, aki már valósított meg hasonló tevékenységeket és ért el hasonló eredményeket.
Illusztráció: Barbara Dziadosz via Behance
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
