Mekkora fizetést vihetsz haza, ha szakértő vagy egy POCU projektben? És hogyan tervezd a humán erőforrás költségeket, hogy megfeleljen a szabályoknak?
Amikor egy POCU projekt költségvetését tervezed, minimum két dokumentum alapján dolgozol.
Az egyik a kiírás specifikus útmutatója (ghid specific), a másik a programra vonatkozó általános útmutató (orientari generale), amelyet évente felülvizsgálhatnak, akár többször is. Mindig azt kell nézni, amelyik a pályázatírás pillanatában érvényes.
Az órabérek felső határa
Hogy a POCU projektekben dolgozó szakértők mekkora fizetést kaphatnak, azt az általános útmutató írja elő:
Ezek az értékek a bruttó órabérre vonatkoznak, tehát tartalmazzák az alkalmazott járulékait is. Az alkalmazó által fizetendő járulékok elszámolható költségnek számítanak, DE nem terhelik a fenti táblázatban látható órabéreket, tehát afölött vannak.
Van itt még pár részletkérdés a táblázatban, ami magyarázatra szorul:
Direkt költségek vs. indirekt költségek
Viszonylag egyszerű a képlet.
Direkt költség minden olyan költség, amely közvetlenül kapcsolható egy projekttevékenységhez. Ehhez képest indirekt költség minden olyan költség, amely nem kapcsolható közvetlenül egy projekttevékenységhez.
A fenti táblázatból látszik, hogy a projektben dolgozó alkalmazottak, szakértők bérének egy részét direkt költségként, egy részét indirekt költségként számoljuk el.
Direkt személyzeti költségnek számít annak a szakértőnek a költsége, aki a projekt tartalmi tevékenységeihez kapcsolódó feladatot végez, tehát a tevékenységével közvetlenül hozzájárul az indikátorok teljesüléséhez.
A szakértői csapatból ide tartozik mindenki, aki szakmai munkát végez (például képző, tanácsadó, mentor, tutor, szakmai gyakorlat koordinátor, tanár, szociális munkás stb.), aki közvetlenül kapcsolatba kerül a célcsoporttal, de ide tartozik a partnerek koordinátorainak bére is. Ami a menedzsment csapatot illeti, egyedül a projektmenedzser bérét számoljuk ide.
Indirekt személyzeti költség annak a szakértőnek a költsége, akinek a tevékenysége nem kapcsolódik közvetlenül a projekt tevékenységeihez és a projekt eredményeihez, indikátoraihoz.
Vagyis a projektmenedzsert támogató szakértők (pénzügyi felelős, közbeszerzési szakértő, jogász, menedzser asszisztens, IT specialista, a nyilvánossági feladatokat ellátó tájékoztatási felelős) és a adminisztratív személyzet bére.
Mire figyelj oda?
A pozíciók tervezésénél fontos figyelni arra, hogy ne legyenek átfedések.
Vagyis ugyanazért a munkáért ne kapjon több szakértő is fizetést.
De az is fontos, hogy a menedzsment csapat tagjai ne végezzenek szakmai munkát és fordítva. Jellemző hiba szokott lenni a koordinátorok feladatmeghatározásánál, hogy a szakértői csapathoz tartozó koordinátornak menedzsment feladat is jut, miközben nem kellene.
A partnerek koordinátorainál az útmutató külön is kiemeli, hogy itt szakmai koordinációról van szó, és nem menedzsmentről.
Egy személynek napi max. 12 órát és heti max. 60 órát lehet elszámolni.
Az általános útmutató nem zárja ki, hogy valaki több POCU projektben is szakértő legyen.
A szabály azt írja elő, hogy egy szakértő munkaóráinak száma nem haladhatja meg ezeket az értékeket, és ebbe beleszámítanak a főállás és bármilyen más projekten kívüli állás munkaórái is:
Limita zilnică maximă care poate fi decontată per expert trebuie să se încadreze în limita maximă de 12 ore/zi, 60 ore/săptămână reprezentând ore lucrate atât în proiecte finanțate din Fondul Social European – Programul Operațional Capital Uman, cât și norma de bază, sau alte contracte de munca în afara proiectelor, stabilite prin contractele de munca încheiate. Tot ce depășește această limită nu se va deconta din POCU.
Vagyis, ha valahol már dolgozol főállásban napi 8 órát, akkor marad még napi 4 óra, amit fizetett projekttevékenységekkel tölthetsz.
Ugyanakkor ha már van egy 8 órás főállásod és egy 4 órás másodállásod projekten kívül, ezzel ki is merítetted a keretet, ezen felül projektből már nem kaphatsz fizetést. A napi 12, illetve heti 60 órás limitről még azt érdemes tudni, hogy ez nem csak a ledolgozott órákat fedi, hanem a pihenőszabadság idejét is.
A havi fizetés tervezésénél 3 értéket kell alapul venni:
- a szakértő órabére, amely nem haladja meg a fenti táblázat vonatkozó értékhatárát,
- a szakértő által ledolgozandó napi óraszámot (a munkaszerződésbe napi fix óraszám kerül)
- a havi átlag 21 napot. A havi bruttó fizetés értéke: 1 x 2 x 3.
Így tehát ha egy projektmenedzser bruttó órabére 70 lej és naponta 6 órát dolgozik, akkor a havi bruttó bére 8820 lej lesz. Ez a havi fizetés fix marad, függetlenül attól, hogy egy hónapban hány munkanap van.
A szakmai tapasztalat, ami alapján a szakértőt besoroljuk egy fizetési kategóriába, arra a tapasztalatra vonatkozik, ami a projektben betöltött pozíció szempontjából releváns.
Tehát nem általános munkatapasztalat, hanem specifikus, ami például képzőként a képzői tapasztalatot, vállalkozásfejlesztési szakértőként a vállalkozásfejlesztési szakmai tevékenységekre kiterjedő tapasztalatot jelenti.
A szakmai tapasztalatot igazolni is kell, például munkaszerződéssel, ajánlással, munkaköri leírással.
Nézzünk egy példát!
Vegyünk egy felnőttképzési szakértőt, akinek az a feladata, hogy a projekt keretében futó képzési programokat összehangolja, elvégezze az akkreditáltatási feladatokat, előkészítse és naprakészen tartsa a képzések dokumentációját, úgy mint képzési napló, órarend, jelenléti ívek, tartsa a kapcsolatot a képzőkkel és így tovább.
A képzési tevékenységek 24 hónapon át futnak, a szakértőnknek ennyi időre számolhatunk el fizetést.
Hogy napi hány órát, az attól függ, hogy mennyi képzésről van szó, milyen létszámmal, milyen intenzitással, hány képzővel stb. Számoljunk egy félnormás állással, ami napi 4 óra. Meg kell nézni azt is, hogy a szakértőnk milyen szakmai tapasztalatot tud felmutatni, vegyünk mondjuk 4 évet. A szakértőnk havi fizetése így fog alakulni: 60 lej x 4 óra x 21 nap = 5040 lej / hó, és ez az összeg kerül a munkaszerződésébe, mint bruttó fizetés.
Erre még rájönnek az alkalmazó által fizetendő járulékok, de ez most nem érdekes, hiszen erre nem vonatkoznak a felső határértékek.
A pályázók hajlamosak belőni órabérként a lehető legmagasabb összeget, de azért nem árt figyelembe venni legalább az alábbi két tényezőt:
1. Ha van intézményen belüli fizetési rács, ami alacsonyabb béreket ír elő, ezt a felső határértékektől függetlenül figyelembe szokás venni (pl. jellemzően állami intézmények, helyi önkormányzatok esetében).
2. Minden szervezet maga tudja, mi az a maximális bérköltség, amit szükség esetén gond nélkül meg tud előlegezni, akár több hónapon át is, tehát ez is befolyásolja, hogy mennyi az annyi. Tőkeerős szervezeteknél ez nyilván nem jelenthet gondot, de a szervezetek többsége azért rendszerint nem tőkeerős.
Frissítve: 2016.04.22-én a 2016. áprilisi általános útmutató szerint.
Illusztráció: Antonio Uve via Behance
A lépésről lépésre módszer, amivel a listaelső pályázatokat írom
PROJEKTTERVEZÉSI MESTERKURZUS
