Sikeresek vagy sem az erdélyi magyar iskolák a pályázásban? Ki tudják használni az Erasmus+ program nyújtotta lehetőségeket vagy csak próbálkoznak, de leginkább kudarc éri őket? Kiknek sikerült eddig, kiknek a példájából érdemes tanulni?
Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a romániai Erasmus+ iroda weboldalán található pályázati eredmények között.
Ebben a bejegyzésben megosztom, hogy mire jutottam a nyerteslistákat nézegetve, mert egyészt nem árt tisztában lenni azzal, hogy az erdélyi, sőt, székelyföldi magyar iskolák közt igenis vannak sikeres pályázók, másrészt hiszem, hogy követni kell azokat, akiknek már sikerült, mert rengeteget lehet tanulni tőlük.
Mi ez az Erasmus+ program?
Röviden: az Erasmus+ az Európai Bizottságnak a felsőoktatást (1), köznevelést (2), szakképzést (3), felnőttoktatást (4), ifjúságot és sportot (5) támogató programja. A korábbi ciklusban pályázók úgy is ismerhetik, mint a Youth in Action és a Lifelong Learning Programok 2014-2020-as folytatása.
Az Erasmus+ az Európai Bizottság többi programjához hasonlóan nemzetközi együttműködési projekteket támogat. Így a program szabályai minden résztvevő országban azonosak.
Ebben az (is) a szép, hogy ha még csak ismerkedsz a programmal és szívesebben olvasol magyarul, kezdetnek bátran végignézheted a Tempus Közalapítvány anyagait, főleg az általános tájékoztatókat, mert ugyanaz a romániai pályázatokra is érvényes. A bejegyzésben szereplő két reklámvideó is a Tempus Közalapítvány honlapjáról származik.
Romániában a pályázatok kezelője az ANPCDEFP keretén belül működő Erasmus+ iroda, ha pályázol, a romániai hivatalos oldal legyen az elsődleges információforrásod, egyébként is ott is sok hasznos anyag összegyűlt már.
Az Erasmus+ és az iskolák
A program szerkezetileg úgy néz ki, hogy három fő kategóriában lehet pályázni:
Az iskolák számára az első kettő érdekes, de különösen a mobilitási komponens népszerű. Ha érdekelnek a feltételek, nézz bele a romániai Erasmus+ iroda webináriumaiba.
Ezt itt az oktatási mobilitásról szól:
Ez pedig a szakképzési mobilitásról:
Stratégiai partnerségi projektekkel szintén mindkét területen lehet pályázni, az alábbi formákban:
Stratégiai partnerségek a szakképzés területén:
Stratégiai partnerségek a köznevelés területén:
A stratégiai partnerségekről tudni kell, hogy nagyobb volumenű, nagyobb költségvetésű projektek, kiírásonként nem sokat támogatnak, erdélyi magyar példa főpályázóként alig akad. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar iskolák nem is vesznek részt partnerségi projektekben, hanem azt, hogy inkább partnerként csatlakoznak be más országból származó főpályázó mellé.
Kiknek sikerült eddig?
Két év – 2014 és 2015 – eredményeit néztem át (mert ennyi van), és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar iskoláknak inkább a mobilitás a megközelíthetőbb terep.
Mobilitás az oktatás területén
A program első évében az 58 jóváhagyott pályázatból egyet adott le magyar iskola, méghozzá a gyergyóremetei általános iskola. Ez egy pályázat, de a részesedés nagyjából követi a részvételi arányt: 534 leadott pályázat közül 9 kötődik magyar iskolához, beleértve a a gyergyóremetei általános iskola nyertes pályázatát is.
A nyolc elutasított pályázatból ötöt Kovászna megyei iskolák nyújtották be, és a 2015-ös pályázati adatokból látható, hogy egy részüket nem riasztotta el az elutasítás.
2015-ben ugyanis a 64 jóváhagyott pályázat közül három kötődik magyar oktatási intézményhez, mindhárom sepsiszentgyörgyi, ebből kettő másodszor próbálkozó.
A Speciális Általános Iskola és a Gulliver Napköziotthon projektjeiről nem találtam tájékoztatót, de az Ady Endre Általános Iskola több helyen is beszámolt az Erasmus Plus tapasztalatokról.
Az Ady Endre Általános Iskola mobilitási projektje keretében 3 pedagógus egy interkulturalitás és kreativitás témájú képzésen vett részt Máltán, ahol olyan kérdéseket boncolgattak, mint a kulturális különbségek tudatosítása, interkulturális kompetenciák fejlesztése, együttműködés más kultúrákból származó személyekkel, különböző kultúrákkal szembeni attitűd újragondolása, kreatív tanulás, saját kulturális identitás fejlesztése. Áprilisban másik 3 pedagógus Dániában tanulhatott a menedzsmentet érintő kérdésekről, problémamegoldó gondolkozásról és cselekvésről.
2015-ben összesen 359 pályázatot nyújtottak be, és a magyar iskolák részvétel tekintetében ugyan nem teljesítettek jobban az előző évhez képest, de a támogatott pályázatok aránya és száma nőtt.
Mobilitás a szakképzés területén
A program első évében a magyar iskolák jól teljesítettek a szakoktatási mobilitás területén, ennél a kiírásnál 102 projektet hagytak jóvá, a pályázók közül 4 magyar iskola:
A gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola nem egyedül, hanem a csíkszeredai Kós Károly és a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolákkal közösen pályázott, így egyből három sikeres iskoláról beszélhetünk.
A környezetvédelmi témájú projektben részt vevő diákok és pedagógusok Lisszabonba látogattak, ahol a Casa da Educação – Erasmus+ fogadta őket, és megismerkedhettek a víz minőségét mérő eszközökkel, berendezésekkel, illetve hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási jó gyakorlatokat figyelhettek meg.
Ráhangolódásként az Eötvös József Szakközépiskola beszámolóját a mobilitási programról ITT olvashatod el.
Még egy érdekesség: a projekt céljai közül az egyik a Hargita megyei magyar tannyelvű szakiskolák közötti partnerség kialakítása az európai szintű együttműködés és mobilitás javítása érdekében.
A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum is két másik szakiskolával, a szentegyházi Gábor Áron Líceummal és a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolával együtt pályázott, így újból hármat egy csapásra. A közel 150.000 euró értékű projekt keretében négy csapat, összesen 65 hallgató látogatott Portugáliába és Lengyelországba.
A Mikes Kelemen Elméleti Líceum Erasmus-projektjének célja a francia nyelv gyakorlati hasznának népszerűsítésé a diákok körében. A projekt keretében az iskola diákjait és tanárait a franciaországi Chemillé-i Robert d’Arbrissel Líceum fogadta. A résztvevők iskolákat, utazási irodákat, multinacionális cégeket látogattak, és persze Párizst és Angerst középkori várát is.
A 2014-ben benyújtott 234 pályázatból összesen nyolcat nyújtott be magyar iskola, ebből 4 nyertes a fentiek szerint, 1 tartaléklistás és 3 elutasított.
A tartaléklistás nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum nem adta fel, a következő évben a korábbi 74,5 pontot 79-re javította és sikerült támogatást nyernie “a jövő informatikusainak európai minőségű szakképzésére”. A diákok nemzetközi mobilitásának célja a nemformális tanulás segítségével a fiatalok digitális és nyelvi kompetencia- és készségfejlesztése, e célból ciprusi és portugáliai szakképző cégeknél töltöttek három hetes szakmai gyakorlatot. A projekt honlapján bővebb információ található a célokról, tevékenységekről, célcsoportról, és letölthetők a projekt anyagai is.
A 2015-ben a 98 támogatott pályázat benyújtói között az Arany János Elméleti Líceumon kívül még egy magyar intézmény volt, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Főgimnázium.
Az érmihályfalvi iskola projektjének témája a határok nélküli ökológiai mezőgazdaság, az olaszországi fogadópartner a Fattoria Biologica Patrice. A projekt célja az volt, hogy a résztvevő 10. osztályos mezőgazdasági technikus szakirányú diákok olasz családi farmokon tanulják meg, hogyan kell biorendszerben termést betakarítani, fejlesszék az angol és olasz nyelvű kommunikációs készségeiket, társadalmi, interkulturális kompetenciákat, és ráadásul vállalkozói készségeiket is a családi farmok működési és szervezési módjának megfigyelése által.
Stratégiai partnerségek
A stratégiai partnerségi kiírásokra – még amikor ezek az oktatás és a szakképzés területét fedik is le – nemcsak iskolák pályázhatnak, hanem bármilyen szervezet és intézmény, amely a tevékenységeivel az oktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódik.
Így az iskolák nem csak egymással versengenek.
A stratégiai partnerségi projektek egyébként is bonyolultabbak tartalmilag és a várt konkrét eredmények tekintetében, és az sem mellékes, hogy legalább három különböző ország legalább egy-egy képviselőjét tömörítik. Maradjunk annyiban, hogy a legnehezebb Erasmus+ projekttípusról beszélünk, kiírásonként kevés támogatott pályázattal.
Talán a fenti okokkal magyarázható, hogy ide eleve nem százasával érkeznek a pályázatok, hanem jóval visszafogottabban, és a magyar iskolák részvétele is igen szerény.
2014-ben például a szakképzés területét érintő stratégiai partnerségi kiírásokra egyetlen magyar iskola sem pályázott főpályázóként, az oktatási vonalon 5 intézmény próbálkozott, de a siker elmaradt. Egy évvel később majdnem ugyanez a forgatókönyv ismétlődött, annyi különbséggel, hogy a szakképzési partnerségi kiírás keretében egy magyar iskola próbálkozott, és sikerült neki.
Ez az üdítő kivétel a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola, a projekt témája a hátrányos helyzetű fiatal álláskeresők vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése, illetve ebből a célból közös képzési program kidolgozása, a résztvevő országok száma nem kevesebb, mint hét. A projektnek van saját honlapja, ahonnan a projekteredmények is letölthetők.
Két év öt pályázati köre tehát egyetlen olyan nyertes pályázatot eredményezett, amelyet Romániában, főpályázóként magyar iskola nyújtott be stratégiai partnerségre.
Azért hangsúlyozom, hogy főpályázóként, mert a magyar iskolák amúgy nem maradnak ki a stratégiai partnerségi projektekből, csak éppen nem főpályázók, hanem partnerek. De nyilván saját tevékenységgel, költségvetéssel.
A 2015-ös évi eredmények között a romániai Erasmus+ iroda az iskolák közötti stratégiai partnerségek kapcsán közzétette a teljes listát azokkal a pályázatokkal, amelyekben romániai iskolák is partnerek, függetlenül attól, hogy a pályázatot melyik országban adták le, és ezen a listán találtam néhány kellemes meglepetést:
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum egy német főpályázóval, valamint egy magyarországi és egy osztrák partnerrel együtt valósítja meg a NachHALTigkeit bestimmt unser Leben – unsere private Entscheidungen, die Firmenkultur, das gesellschaftliches Handeln und unser lebenslanges Lernen című projektet.
Az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Főgimnázium egy francia, egy lengyel, egy horvát és egy görög partnerrel valósítja meg a We Believe in a Better Europe című projektet. A projekt a víz-, hulladék- és energiagazdálkodás témákat járja körbe, az érmihályfalviak kiemelt témája az víz.
Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium észt, francia, görög és török partnerekkel együtt valósítja meg a The European Express: Everybody on board! című projektet, melynek keretében eddig közös receptfüzet is készült és a különböző országokban népszerű játékokat is gyűjtik.
A gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskola a Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával, egy német, egy katalán és egy izlandi iskolával együtt pályázott, a projekt címe Madarak – kutatás alapú, integrált természettudományos oktatási programcsomag kifejlesztése.
A gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola és a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskola egy debreceni tanintézménnyel együtt pályáztak a Találd meg Önmagad – pályaorientációs program megvalósítására. Ez utóbbi két projektről nem találtam részletesebb információt.
Összegzésképpen
Sikeresek az erdélyi magyar iskolák az Erasmus+ pályázásban?
Én azt mondom, hogy igen! A számításaim szerint 2014-ben és 2015-ben a oktatási és szakképzési mobilitási és stratégiai partnerségi kiírások keretében 41 magyar iskola pályázott főpályázóként, a 11 nyertes pályázat majdnem 27%-os sikerességi ráta, ami nem kiemelkedő, de nem is rosszabb, mint az országos átlag.
Persze előfordulhat, hogy véletlenül lemaradt valaki vagy rosszul számoltam, és a képet torzítja, hogy legtöbb esetben csak a főpályázókat látjuk a listákon. A helyzet valójában ennél jobb, hiszen számos magyar iskola partnerként vesz részt Erasmus+ projektben.
Illusztráció: Nate Williams via Behance
Szól hozzá vagy kérdezz!
Ha tudsz olyan erdélyi magyar iskolát, amelyik sikeres Erasmus+ pályázó, de kimaradt ebből a bejegyzésből, kérlek, oszd meg egy kommentben, hadd örüljünk együtt és tanuljon más is az eddigi sikerekből!
