Újabb PEO szakoktatási kiírás: július végéig lehet pályázni

Július 30-a a határideje a legújabb szakoktatási PEO kiírásnak, melynek keretében nemcsak a szokásos oktatási intézmények pályázhatnak, hanem az oktatás terén tapasztalattal rendelkező civil szervezetek is.

A pályázati kiírás olyan projekteket támogat, amelyek tanulókkal, szülőkkel és tanárokkal is dolgoznak egyszerre, a támogatható tevékenységek között pedig előtérbe kerülnek a hátrányos helyzetű tanulóknak szóló anyagi támogatások és a felzárkóztató programok. A kiírás keretösszege nagyjából 100 nyertes pályázatra elegendő.

Milyen régiókat fed le a kiírás?

A kiírás csak a kevésbé fejlett régióknak szól, Bukarest-Ilfov ezúttal kimarad. A célcsoport tehát csak a kevésbé fejlett régiókból jöhet, úgy, hogy egy projekt érinthet egy vagy akár több régiót is.

Kik pályázhatnak?

Ennél a kiírásnál főpályázóként és partnerként az alábbi kategóriák pályázhatnak:

  • az oktatási minisztérium (MEC) felügyelete / irányítása alatt álló szervezeti egységek / ügynökségek / szervek,
  • tanfelügyelőségek,
  • szakiskolai, illetve duális osztályokat működtető oktatási intézmények / posztliceális osztályokat működtető oktatási intézmények,
  • állami és magán akkreditált felsőoktatási intézmények,
  • szakmai egyesületek,
  • kereskedelmi és iparkamarák,
  • szakszervezetek és patronátusok,
  • az oktatás területén, közoktatási és/vagy felsőoktatási közpolitikák gyakorlatba ültetése terén, szociális hatást kiváltó oktatási projektek megvalósításában stb. tapasztalattal rendelkező civil szervezetek,
  • a regionális paktumok és helyi foglalkoztatási és társadalmi befogadási partnerségek tagszervezetei és -intézményei,
  • a foglalkoztatás, oktatás és szakképzés területét lefedő regionális és helyi konzorciumok és partnerségek tagszervezetei és -intézményei,
  • Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központok (CJRAE).

Ezeken a szervezeteken és intézményeken kívül partnerként pályázhatnak még:

  • az oktatási minisztérium (MEC) irányítása / felügyelet alatt álló, az oktatás és szakképzés területen feladatokkal és kötelezettségekkel rendelkező intézmények, 
  • a Pedagógusok Háza (CCD),
  • a Román Akadémia.

Ami a partnerség összetételét illeti, van 3 variáns:

1. Amikor egy olyan szervezet / intézmény pályázik önállóan, amelyik NEM szakiskolai, illetve duális osztályokat működtető és nem is posztliceális osztályokat működtető oktatási intézmény:

Ebben a felállásban egyetlen szervezet vagy intézmény pályázik, önállóan, tehát nincs partnerség a szó klasszikus értelmében véve. Kötelező viszont együttműködési megállapodást (Acord de colaborare-t) kötni azokkal az iskolákkal, ahonnan a célcsoport származik. Ide tartoznak azok az típusú iskolák, amelyek ratja vannak a jogosult pályázók listáján (azaz: szakiskolai, illetve duális osztályokat működtető oktatási intézmények / posztliceális osztályokat működtető oktatási intézmények), de nagyon fontos, hogy ez még nem elég! Mivel a célcsoportba kötelezően be kell vonni 7. és 8. osztályos tanulókat is, együttműködési megállapodást kell kötni azokkal az iskolákkal is, ahonnan a célcsoportnak ez a része jön. 

2. Amikor egyedül pályázik egy szakiskolai, illetve duális osztályokat működtető oktatási intézmény vagy egy posztliceális osztályokat működtető oktatási intézmény:

Ebben a verzióban majdnem ugyanaz történik, mint az elsőben: egyetlen oktatási intézmény pályázik, amelyik keretében vagy szakiskolai, illetve duális osztályok vagy pedig posztliceális osztályok működnek (a jogosult pályázók listája szerint), és itt is kell együttműködési megállapodás más iskolákkal, ha a célcsoport máshonnan is jön. Ha a célcsoport teljes egészében lefedhető a pályázó iskola tanulóival, akkor nem kellenek együttműködő partneriskolák.

3. Amikor a pályázatot partnerségben nyújtják be:

És végül a harmadik feállásban klasszikus partnerség van, tehát egy főpályázó és minimum egy partnerszervezet, amellyel partneri megállapodást kell kötni (Acord de parteneriat), és amelyiknek lesz konkrét feladata, csapata, költségvetése. Itt is előfordulhat, hogy a főpályázón és a partenereken kívül be kell vonni még további iskolákat ahhoz, hogy a célcsoport meglegyen. Ezekkel az iskolákkal a főpályázó együttműködési megállapodást kell kössön. Ha tehát az a kérdés, hogy milyen típusú megállapodást köss egy olyan iskolával, melynek keretében szakiskolai, illetve duális osztályok vagy pedig posztliceális osztályok működnek, a főpályázó eldöntheti, hogy normál partneri megállapodást köt (vagyis beveszi a partnerségbe), vagy pedig az egyszerűbb megoldást választja és megelégszik az együttműködési megállapodással. Fontos viszont, hogy a gimnáziumi osztályokat működtető iskolákkal NEM lehet parterségi megállapodást kötni (nincsenek rajta a jogosult pályázók listáján!), esetükben együttműködési megállapodás kell. 

Kik tartoznak a célcsoportba?

A célcsoportba három különböző kategóriát kell bevonni: 1) tanulókat, 2) szülőket/hivatalos képviselőket/tutorokat és 3) pedagógusokat. Földrajzi besorolás tekintetében a célcsoport tagjainak lakhelye a kevésbé fejlett régiók valamelyikében kell legyen. Mindhárom kategória kötelező.

Vegyük szerre:

1. Tanulók:

Ebbe a kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik beleillenek az alábbi két csoport valamelyikébe:

  • szakiskolai, illetve duális osztályokat működtető oktatási intézménybe / posztliceális osztályokat működtető oktatási intézménybe beiratott tanulók,
  • 7. és 8. osztályos tanulók.

A tanulói célcsoport toborzása és kiválasztása során előnyt élveznek az alábbi kategóriák:

  • az iskolaelhagyás és korai iskolai lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók,
  • hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók (vidéki vagy kisvárosi lakhelyű tanulók, elszigetelt vagy szegregált zónákból származó tanulók, roma etnikumú tanulók,  olyan tanulók, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, nagycsaládból és monoparentális családból származó tanulók, alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családból származó tanulók, olyan tanulók, akiknek a szülei alacsonyan képzettek, fogyatékossággal élő / speciális nevelési igényű tanulók stb.),
  • azok a tanulók, akik az 5518/2024-es miniszteri rendelet értelmében szociális ösztöndíjra jogosultak.

Ha a pályázó vállalja, hogy a fenti csoportokba tartozó tanulókat nagyobb számban bevonja a projektbe, plusz pontszámokat kap. Így például 4 pont jár akkor, ha a tanulóknak több mint 41%-a a prioritást élvező kategóriákba tartozik (444 tanulónál ez minimum 183 hátrányos helyzetű tanulót jelent). További 4 pont jár akkor is, ha a tanulóknak több mint 16%-a roma (444 tanulónál ez 72 roma tanulót jelent). 

Ami a minimális létszámot illeti, az első sarokszám a 444: legalább ennyi tanulót kell bevonni a célcsoportba ("La nivelul fiecărei cereri de finanțare, valoarea totală minimă a grupului țintă - elevi trebuie să fie egală cu 444 de elevi.").

És innen indulva több bontási szempontunk is van.

Egyrészt bontanunk kell a célcsoportot aszerint, hogy ki milyen tevékenységben vesz részt:

  • Az A1+A2 tevékenységekben részt vevő diákok minimális létszáma 152, de plusz pontszámért 177,
  • Az A4 tevékenységben részt vevő diákok minimális létszáma 104,
  • Az A1+A5 tevékenységekben részt vevő diákok minimális létszáma 188, de plusz pontszámért 213.

A pályázatírás során fontos, hogy ezek a számok következetesen összhangban legyenek, tehát ugyanazok az értékek szerepeljenek a tevékenységleírásokban, a célcsoport bemutatásában és az indikátorértékekben is - ugyanis itt is bontani kell a tanulói célcsoport létszámát aszerint, hogy melyik tevékenységben hányan vesznek részt. Fontos részletkérdés, hogy egy tanuló többféle tevékenységben is részt vehet, és ebben az esetben többször számít indikátorértéknek. 

A következő bontási szempont, hogy milyen osztályokat kell lefedni és milyen mértékben. Itt két elvárás van:

  • egyrészt az A4-ben részt vevő minimum 104 tanulónak legalább fele 7. és 8. osztályos (végzős) kell legyen,
  • másrészt az A5-ben részt vevő minimum 188, de plusz pontszámért 213 tanulónak legalább 70%-a kilencedik osztályos kell legyen.

És végül a harmadik bontási szempont, hogy a tanulók milyen arányban kell hátrányos helyzetű csoportokból származzanak - ezt fentebb részleteztem.

2. Szülők / hivatalos képviselők / tutorok:

Ebbe a célcsoport kategóriába azok tartoznak, akik igazolni tudják, hogy a célcsoportba tartozó tanulók szülei, hivatalos képviselői vagy tutorai, beleértve azokat is, akik külföldön élő szülők gyerekeiért felelnek.

Ennek a kategóriának az A4 a dedikált tevékenysége, a minimális létszám 96, semmilyen más extra elvárás nincs. 

3. Pedagógusok:

És végül a harmadik kategória a szakiskolai, illetve duális osztályokat és a posztliceális osztályokat működtető oktatási intézményekben alkalmazott pedagógusok (az útmutatóban használt terminus szerint "personal didactic din învățământul profesional și tehnic, inclusiv dual").

Nekik az A3 tevékenység szól, vagyis képezni kell őket.

Minimális létszámuk nincs, igazítani kell az A2-ben részt vevő, személyre szabott támogatást igénylő tanulók és az A5-ben részt vevő tanulók számához.

Milyen tevékenységekkel lehet pályázni?

Ennek a kiírásnak az a lényege, hogy segítsen növelni a szakoktatás népszerűségét, azért, hogy minél több gyerek ezt az oktatási formát válassza és fejezze is be sikerrel. 

Ennek megfelelően a következő tevékenységekkel lehet, illetve kell pályázni:

1.

Iskolaelhagyás és korai iskolai lemorzsolódás által veszélyeztetett és / vagy hátrányos helyzetű csoportokból vagy környezetből származó gyerekek azonosítása

Az első tevékenység kötelező. Együtt jár, illetve megelőzi mind a második, mind pedig az ötödik tevékenységet, mert végső soron az a lényege, hogy a pályázók azonosítsák azokat a gyereket, akik megfelelnek a jogosultsági feltételeknek és szükségük van támogatásra abban, hogy:


  • hozzáférjenek a szakoktatási programokhoz, hogy ne essenek ki a szakoktatásból, ne morzsolódjanak le (második tevékenység), 
  • illetve hogy részt tudjanak venni a felzárkóztató programokban (ötödik tevékenység).

Ennek a tevékenységnek köszönhetően derül ki az, hogy a célcsoportba bekerülő gyerekek közül ki pontosan milyen támogatásban fog részesülni a projekt ideje alatt. 

2.

A szakképzési programokhoz való hozzáférést elősegítő és a szakoktatásból való korai lemorzsolódást és az iskolaelhagyást megelőző és visszaszorító intézkedések

Itt háromféle támogatási forma jöhet szóba, aszerint, hogy melyik tanulónak pontosan mire van szüksége. Hogy a tevékenység kötelező, nem azt jelenti, hogy mindhárom támogatási forma bele kell kerüljön a pályázatba, hanem azt, hogy a célcsoport szükségleteinek megfelelően legalább egy:


  1. pénzügyi támogatás a hátrányos csoportokból és környezetből származó tanulók lakhatási, étkezési és utazási költségeinek fedezésére, azzal a feltétellel, hogy a támogatott tanulók rendszeresen járnak iskolába, javulnak az iskolai eredményeik és részt vesznek a projekt tevékenységeiben,
  2. egyéb típusú, személyre szabott támogatás, annak megfelelően, hogy a célcsoportba tartozó tanulók milyen nehézségeit kell orvosolni,
  3. havi 300 lej pénzügyi támogatás azoknak a tanulóknak, akik az 5518/2024-es miniszteri rendelet értelmében szociális ösztöndíjra jogosultak.

Hogy kiknek jár a harmadik típusú támogatási forma, arról az 5518/2024-es rendelet a következőket írja elő:

Art. 10. — (1) Bursa socială se acordă elevilor din învățământul preuniversitar de stat, înscriși la cursurile cu frecvență, inclusiv celor școlarizați la domiciliu sau care urmează cursurile în școala de spital, care se încadrează în cel puțin una dintre următoarele situații:

a) elevi proveniți din familii care realizează un venit mediu net lunar pe membru de familie, supus impozitării, pe ultimele 12 luni anterioare cererii, mai mic de 50% din salariul minim net pe economie; se va lua în calcul salariul minim net pe economie în vigoare la data depunerii cererii; 

b) elevi cu vârsta de până la 30 de ani, neangajați pe piața muncii și înscriși în formele de învățământ cu frecvență redusă sau în programele educaționale de tip „A doua șansă”, a căror familie realizează un venit mediu net lunar pe membru de familie, supus impozitului pe venit, pe ultimele 12 luni anterioare cererii, mai mic de 50% din salariul minim net pe economie; se va lua în calcul salariul minim net pe economie în vigoare la data depunerii cererii;

c) elevi cu unul sau ambii părinți decedați și elevi asupra cărora a fost instituită o măsură de protecție specială, respectiv plasamentul/plasamentul de urgență, fără a se lua în considerare nivelul venitului mediu pe membru de familie;

d) elevi care provin din familii monoparentale, care realizează un venit mediu net lunar pe membru de familie, supus impozitării, pe ultimele 12 luni anterioare cererii, mai mic de un salariu minim net pe economie; se va lua în calcul salariul minim net pe economie în vigoare la data depunerii cererii;

e) elevi care au deficiențe/afectări funcționale produse de boli, tulburări sau afecțiuni ale structurilor și funcțiilor organismului, încadrate conform criteriilor din anexa nr. 1 la Ordinul ministrului sănătății și al ministrului muncii, familiei, protecției sociale și persoanelor vârstnice nr. 1.306/1.883/2016 pentru aprobarea criteriilor biopsihosociale de încadrare a copiilor cu dizabilități în grad de handicap și a modalităților de aplicare a acestora, cu modificările și completările ulterioare, și structurate tipologic conform aceluiași act normativ, fără a se lua în considerare nivelul venitului mediu pe membru de familie;

f) elevi cu afecțiuni oncologice și/sau cronice școlarizați, pentru o perioadă mai mare de 4 săptămâni, în cadrul „Școlii din Spital” sau la domiciliu, fără a se lua în considerare nivelul venitului mediu pe membru de familie;

g) elevi care revin după școlarizarea din cadrul „Școlii din Spital” în unitatea de învățământ la care au fost înmatriculați anterior, fără a se lua în considerare nivelul venitului mediu pe membru de familie;

h) elevi proveniți din familii care beneficiază de venit minim de incluziune conform Legii nr. 196/2016 privind venitul minim de incluziune, cu modificările și completările ulterioare, în baza deciziei de stabilire a dreptului la ajutor de incluziune a familiei elevului.

A tanulók egyéni helyzetének és szükségleteinek megfelelően a második tevékenységben részt vevők közül mindenkinek részesülnie kell legalább egyféle támogatási formában. A résztvevők minimális létszáma 152, de plusz pontszámért legalább 177.


Fontos, hogy a pályázatba és/vagy a kiválasztási metodológiába bele kell írni, hogy hogyan történik a különféle támogatások kiosztása, vagyis:


  • milyen típusú támogatások elérhetők a projekt keretében és hogyan lehet ezekhez hozzáférni,
  • melyek a tanulók kiválasztásának kritériumai,
  • melyek az egyes támogatási formákhoz való hozzáférés elsőbbségi kritériumai,
  • hogyan áll össze az elbíráló bizottság,
  • hogyan fogják nyomon követni azt, hogy a tanulók teljesítik-e a támogatáshoz való hozzáférés követelményeit,
  • hogyan fogják nyomon követni és értékelni a támogatott tanulók eredményeit (vagyis azt, hogy volt-e értelme a támogatásnak).

A támogatásokra vonatkozó részletek pontos bemutatása mindenképp plusz munka pályázatírási szempontból, és tervezés szempontjából is, de nem érdemes lespórolni, mert külön pontszámot ér, ha ez a rész rendben van. Ugyancsak érdemes odafigyelni az előzetes igényfelmérésre (Analiza de nevoi), ami megint csak plusz munka, de ebből fog kiderülni, hogy miért pont azok a támogatási formák kerültek bele a projekt kínálatában, amelyek. És igen, ezt is külön pontozzák.

3.

A szakoktatásban dolgozó pedagógusok képzése

A szakoktatásban dolgozó pedagógusok képzése szintén kötelező tevékenység, és arra kell irányuljon, hogy fejlessze a résztvevők kompetenciáit olyan területeken, mint a tanulási folyamat személyre szabása, új digitális oktatási tehnikák alkalmazása, a tanulókkal való hatékony kommunikációs technikák alkalmazása - mindezt a hátrányos helyzetű, illetve fogyatékossággal élő tanulók szükségleteire szabva.


Ezek a képzési programok az oktatási minisztérium (MEC) által akkreditált programok kell legyenek, a lehetséges képzési szolgáltatók köre kiterjed az oktatási minisztérium felügyelete, illetve irányítása alá tartozó, az oktatás és szakképzés területén feladatokat ellátó közintézményekre és egyéb szervekre, az akkreditált állami vagy magán egyetemekre, illetve az állami és magán felnőttképzési szolgáltatókra. 

A felnőttképzési szolgáltatók ("furnizori publici și privați de formare profesională a adulților") esetében azért jó kérdés, hogy az általuk nyújtott képzést hogyan akkreditálja az oktatási minisztérium (mert ugye, az kötelező), ugyanis a felnőttképzési szolgáltatók egészen más rendszer szerint működnek, a munkaügyi minisztérium akkreditációja alapján. És nem is szerepelnek a jogosult pályázók listáján. Úgyhogy mielőtt számolsz velük, mint képzési szolgáltatókkal a hármas tevékenység keretében, azért fuss egy kört a HelpDesknél, hátha elmagyarázzák, mégis hogyan gondolták...

Mivel ez egy kötelező tevékenység, a projekt célcsoportjában mindenképp lesznek pedagógusok is. Esetükben az útmutató nem ír elő kötelező minimális létszámot, ez aszerint alakul majd, hogy hány tanuló kap a második tevékenység keretében személyre szabott támogatást (második támogatási forma!), és hogy hány tanuló vesz részt a felzárkóztató programokban az ötödik tevékenység keretében. 

4.

Az egész közösséget érintő tájékoztató és tudatosító programok, a szülőknek szóló támogató, tanácsadó és oktató programok fejlesztése

Ez is kötelező tevékenység, vegyes célcsoportnak, egyrészt a szülőknek, elsősorban is azoknak, akik veszélyeztetett csoportokba tartoznak, és kiegészítőleg a tanulóknak. A minimális létszámokat tekintve ebben a tevékenységben legalább 96 szülő és 104 tanuló kell részt vegyen.


A négyes tevékenység keretében szervezett programok a korai iskolai lemorzsolódás és az iskolaelhagyás megelőzését kell szolgálják és típusúkat tekintve a következők lehetnek:

Tájékoztató és tudatosító médiakampányok (reklámszpotok, a különböző szakmákat bemutató videók, útmutatók, összefoglalók, a szakiskolát elvégzők sikertörténeteinek népszerűsítése, szakmákat bemutató karavánok, egyéb tájékoztató és tudatosító tevékenységek a szakiskolák végzősei számára elérhető munkalehetőségekről) / tájékoztató események a tanulók és diákok jogairól, a szociális és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésről / facilitátori hálózatok;

Szülők iskolája (tematikus műhelyek olyan témákat illetően mint a kommunikációs kompetenciák fejlesztése, konfliktuskezelés, a speciális problémákkal küzdő gyerekek kezelését segítő módszerek, motiváció, felelősség, tanulási módszerek);

Szülőket célzó tanácsadási és oktató tevékenységek a veszélyeztetett csoportokból származó gyerekek szülei és a külföldön dolgozó szülők gyerekeinek hivatalos képviselői számára;

Gyakorlati és interaktív tevékenységek a piacképes szakoktatási lehetőségeket illetően (látogatások szakiskolákba, potenciális alkalmazók látogatását célzó szakmai city break típusú körútak).

A tevékenységben részt vevő tanulók legalább 50%-a a gimnáziumi szintű oktatás végzős osztályaiból kell kikerüljön, vagyis a 7. és 8. osztályokból. A tevékenységleírásban picit megtévesztő a megfogalmazás ("Minimum 50% din grupul țintă aferent Activității 4"), mert arra utal, hogy a tevékenység teljes célcsoportjának fele kell 7. és 8. tanuló legyen, de a célcsoportra vonatkozó fejezetből világos, hogy kizárólag a tanulókról van szó: "Elevi - Minimum 104 vor beneficia de sprijin prin Activitatea 4, dintre care minimum 50% vor fi elevi în clasele terminale (clasa a VII-a sau clasa a VIII-a) din învățământul secundar inferior din unități de învățământ preuniversitar". Tehát magyarul: a minimum 104 tanulóból, aki részt vesz a negyedik tevékenységben, legalább 52 hetedikes, illetve nyolcadikos kell legyen.

5.

Felzárkóztató programok fejlesztése és megvalósítása

Ez is kötelező tevékenység, és többnyire a 9. osztályos tanulókat célozza, a matematikai, olvasási és tudományokkal kapcsolatos kompetenciáik fejlesztésével. Ezek a programok kiterjednek arra is, hogy az iskolából gyakran hiányzó tanulók esetében bepótolják a tananyagot és behozzák a lemaradást. A program része az is, hogy a plusz órákon részt vevő tanulóknak biztosítva legyenek a részvételhez szükséges feltételek, mint például meleg étel, szállítás, tananyagok stb.


Ezen felül a tevékenység részeként lehet egyéni és/vagy csoportos tanácsadást is biztosítani, melynek keretében a korai iskolai lemorzsolódás veszélyével járó pszichológiai problémák kezelhetők - amennyiben a pályázatból kiderül, hogy a célcsoport tagjainak szüksége van ilyen jellegű támogatásra is.


Az ötödik tevékenység résztvevőinek legalább 70%-a 9. osztályos tanuló kell legyen. A résztvevők minimális létszáma 188, de plusz pontszámért legalább 213.

Milyen indikátorokat kell teljesíteni?

Ami az output indikátorokat illeti, van belőlük 4. Három, amelyikkel a résztvevő tanulókat mérjük, és egy, amelyikkel a résztvevő szülőket.

Ez arra ad lehetőséget, hogy egy tanulót akár kétszer vagy háromszor is hozzá tudjunk számolni az indikátorértékekhez, ha több tevékenységben is részt vesz:

EECO06+07: gyerekek és fiatalok száma - A1 és A2. Minimális értéke: 152. Azok a gyerekek és fiatalok tartoznak ide, akik részt vettek az A1 és A2 tevékenységekben. 

EECO06+07: gyerekek és fiatalok száma - A4. Minimális értéke: 104. Azok a gyerekek és fiatalok tartoznak ide, akik részt vettek az A4 tevékenységben. 

EECO06+07: gyerekek és fiatalok száma - A1 és A5. Minimális értéke: 188. Azok a gyerekek és fiatalok tartoznak ide, akik részt vettek az A1 és A5 tevékenységekben. 

5SO14: támogatott szülők / hivatalos képviselők / tutorok száma. Minimális értéke: 96. 

Az eredményindikátoroknál szintén duplikálás van, mert a két kiemelt tevékenységcsomagban (A1+A2 és A1+A5) részt vevő tanulók alapján számoljuk, vagyis:

5SR09: az oktatási rendszerben maradó vagy magasabb képzettségi szintet elérő résztvevők száma. Minimális értéke: az "EECO06+07: gyerekek és fiatalok száma - A1 és A2" indikátor értékének 90%-a.

5SR09: az oktatási rendszerben maradó vagy magasabb képzettségi szintet elérő résztvevők száma. Minimális értéke: az "EECO06+07: gyerekek és fiatalok száma - A1 és A5" indikátor értékének 90%-a.

Mekkora egy projekt futamideje?

Egy projekt maximális futamideje 36 hónap.

Mik a pénzügyi feltételek?

A kiírás keretösszege 140.084.369 euró.

A minimális projektérték (valoarea minimă eligibilă) nem lehet kevesebb, mint 201.000 euró, míg a maximális projektérték (valoarea maximă eligibilă) nem lehet több, mint 1.400.000 euró. Az átváltáshoz használandó árfolyam az áprilisi InforEuro árfolyam, vagyis 1 euró = 4,9774 lej. 

A keretösszeg nagyjából 100 nyertes pályázat támogatására elég.

Érdekelnek a PEO pályázati kiírások?

Akkor erről a hírlevélről nem akarsz lemaradni!