Humánerőforrás-fejlesztés határon átnyúló együttműködési projektben?

Ha pályázati pénzből szeretnéd fenntartani a szervezetedet, nem elég csak egy-két pályázati lehetőséget ismerni. Ha csak a humánerőforrás-fejlesztés területét nézzük, ebben a témában a POCU-n kívül több más lehetőség is van.

 

Így például kisebb szervezeteknek (de persze nem csak nekik) ott az Erasmus+, nemzetközi kapcsolattal és tapasztalattal rendelkezőknek a közvetlen brüsszeli források, határmentieknek a határon átnyúló együttműködési programok.

 

Ha te Arad, Temes, Bihar vagy Szatmár megyéből, vagy éppen a határ túloldaláról olvasol, figyelj, mert ebben a bejegyzésben az INTERREG V-A Románia-Magyarország határon átnyúló együttműködési program humánerőforrás-fejlesztési pályázati lehetőségeit nézzük meg.

 

Vegyük kiindulópontnak a program tematikus áttekintését, és nézzük, melyik területen jöhet szóba oktatás, képzés, foglalkoztatás.

 

 

A fenti ábrán láthatod, hogy a program hat nagy területet támogat (a kis fekete pöttyökre rámenve pontosan láthatod, hogy melyik mit fed).

 

A harmadik terület, amely a teljes ERFA-allokáció több mint 24%-át viszi, éppen a foglalkoztatás területéről szól. De vannak képzési elemek a vízügy, turizmus, egészségügy és katasztrófavédelem területén is. És természetesen nem hiányozhatnak az oktatási-képzési tevékenységek az intézmények és emberek közötti határon átnyúló együttműködésekből sem.

 

Vegyük szerre!

 

1. Együttműködés a foglalkoztatás területén

 

Nagyon erős déjà vu érzésem volt, amikor ezt a részt olvastam a programdokumentumban. Az egyik legszembeötlőbb változás a HURO CBC lehetőségeivel szemben a tömbösítés, az integrált projektek előtérbe helyezése. Ugyanezt látjuk a POCU esetében is, ahol hasonlóképpen ki nem fogyunk integrált megközelítésből.

 

A határon átnyúló foglalkoztatási együttműködésektől a foglalkoztatási mutatók javulását várják, és két fókuszpont van:

  1. a munkaerőpiaci kereslet és kínálat kiegyenlítése,

  2. a munkaerő mobilitás elősegítése.

 

Ha a foglalkoztatási projekteket úgy sikerül megvalósítani, ahogyan a program kitalálói elképzelték, akkor a határmenti régióban olyan eredményekre számíthatunk, mint:

 

  • a helyileg stratégiai fontosságú gazdasági területek fejlődése,

  • vonzóbb környezet a vállalkozók számára,

  • megfelelő infrastruktúra a helyi termékek határon átnyúló értékesítéséhez,

  • elmélyült foglalkoztatási célú együttműködések,

  • több munkahely, több aktív személy a munkaerőpiacon, alacsonyabb munkanélküliség,

  • kedvezőbb feltételek a hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiaci integrációjához.

 

Ezek tehát az irányvonalak, amelyeknek alárendelődik minden, amit ebben a témakörben ez a program támogatni fog.

 

A projektektől azt várják, hogy komplex beavatkozások legyenek, amelyek a helyi sajátosságokra és fejlődési potenciálra építsenek. Vagy hogy másképp mondjam, különálló projektek helyett olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek kiegészítik egymást, össze vannak hangolva, és amelyek széleskörű partnerségben valósulnak meg.

 

Ez azt jelenti, hogy ha a szervezted a képzés területéről jön, törekedned kell az önkormányzatokkal, a potenciális alkalmazókkal, a munkaerőpiaci intézményekkel és más szereplőkkel való együttműködésre.

 

Milyen a jó integrált projekt?

 

Egy jó integrált projekt minden olyan területre figyel, amely meghatározó lehet a foglalkoztatás növelése szempontjából. Az elképzelésben az újdonság, és egyben a csavar az integrált stratégia szükségessége, amely mentén majd megvalósulnak a foglalkoztatást elősegítő intézkedések.

 

A támogatható tevékenységek között első helyen szerepel az integrált fejlesztési stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása, de úgy, hogy egy projekt nem szólhat csak ennyiről. A stratégiák alapján többféle tevékenység is megvalósítható, szoft és infrastrukturális jellegű egyaránt:

 

  • Ami az infrastruktúrát illeti, lehet építeni, felújítani utat, amely közvetlenül elősegíti a helyi termékek határon átnyúló értékesítését, és szóba jöhet olyan létesítmény is, amely szintén ezt a célt szolgálja.

  • A határon átnyúló együttműködés kiterjedhet helyi termékek és szolgáltatások létrehozására, közös promoválására.

  • Fontos szerepet kapnak azok az együttműködési tevékenységek is, amelyek javítják a vállalkozói környezetet, összehangolják a munkaerőpiaci keresletet és kínálatot.

  • Nem maradhatnak ki a képletből a hátrányos helyzetű személyeket célzó képzési és foglalkoztatási programok sem.

  • Beleférnek a projektekbe a nagyon szoft tevékenységek is, így például közös hálózatok létrehozása, jó gyakorlatok megosztása.

 

A képzés és munkahelyteremtés szempontjából külön kiemelt a környezetbarát készségek (green skills) fejlesztése és zöld munkahelyek (green jobs) létrehozása olyan gazdasági területeken, amelyek helyi szinten fontosak. Hogy egy projektnek egészen pontosan mennyire kell majd integráltnak lennie, az csak a pályázati útmutatóból fog kiderülni.

 

Mindenesetre, ha kiszámoljuk, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre foglalkoztatási célra, és ezt összesen kb. hány darab projektre szeretnék elkölteni, úgy tűnik, itt valóban komplex nagyprojektekről lesz szó.

 

Nézzünk pár számadatot!

 

 

Van egy további adat, amit kiemelnék, és ez a támogatni tervezett projektek száma, ami 20-25. A foglalkoztatási együttműködésre szánt ERFA-keretre vetítve ez átlagosan kb. 1,87 millió euró per projekt. Foglalkoztatási témában tehát úgy tűnik, nagyban kell gondolkodni.

 

Ehhez még hozzáadódik az is, hogy a nyílt pályáztatás keretében kiválasztott projektek mellett kiemelt projektek is lesznek, ami még szűkebbre szabja a korlátokat.

 

Kik pályázhatnak?

 

  • helyi / megyei önkormányzatok és ezek intézményei

  • üzleti és logisztikai központok irányító szervezetei

  • felsőoktatási intézmények

  • kereskedelmi kamarák

  • civil szervezetek

  • mikroregionális egyesületek

  • regionális és megyei fejlesztési ügynökségek

  • munkaközvetítő irodák / ügynökségek

  • szállítási infrastruktúra fejlesztéséért felelős nemzeti szervezetek

  • eurorégiók irányító szervezetei

  • EGTC (Európai Területi Társulások)

  • környezetvédelmi intézmények

 

Területi lefedettség: román oldalon Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyék, magyar oldalon Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék.

 

Ki a célcsoport?

 

  • a határ közvetlen közelében élő mikrorégiók és települések lakossága

     

 2. A képzés, mint kiegészítő projektelem

 

A humánerőforrás-fejlesztés, és ezen belül a képzés más területen is megjelenik, méghozzá azért, hogy a többi területet is erősítse. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy melyek azok a területek, ahol teljesen mellékesen, a fő célokat támogatandó, képzési tevékenység is szóba jöhet.

 

interreg v-a rohu

 

Az egészségügyi együttműködési projektek képzési eleme esetében a hangsúly elsősorban az újonnan beszerzett egészségügyi berendezések használatán és a támogatott egészségügyi szolgáltatások fejlesztésén van. A jogosult pályázók listájából kiindulva a képzési vonalat ezekben a projektekben az orvosi egyetemek viszik majd.

 

3. Intézmények és emberek közötti együttműködési projektek

 

A program hatodik prioritási tengelye egy kalap alá veszi a people-to-people típusú és az intézmények – köztük iskolák és egyetemek – közötti együttműködési projekteket.

 

A rendelkezésre álló kevesebb mint 3,5 millió ERFA-támogatásból fogják majd megvalósítani a falunapokat, iskolák közötti csereprogramokat, sporteseményeket, hagyományőrző fesztiválokat, de még az iskolák és az egyetemek közötti együttműködéseket is. És még sok minden mást. Erre az összegre még rájön a nemzeti társfinanszírozási rész, és így 2023-ig a tervek szerint a felhasznált támogatás picivel több lesz, mint 4 millió euró.

 

De nézzük, mire lehet majd pályázni!

 

Az intézményekre fókuszáló együttműködési projektek a következő tevékenységeknek adhatnak keretet:

 

  • jogszabályi háttérrel kapcsolatos elemzések, javaslatok jogharmonizációra,

  • adminisztrációs terhek csökkentése,

  • közös megoldások, módszerek, procedúrák, közös képzési programok, intézményfejlesztés, tudásátadás, nyelvi készségek fejlesztése,

  • határon átnyúló szolgáltatásfejlesztés,

  • intézményi együttműködési modellek kidolgozása,

  • intézményi kapacitásfejlesztés és az EUs jogszabályok népszerűsítése céljából képzés, disszeminációs tevékenységek

 

A közösségekre, emberekre fókuszáló projektek esetén tervezhetők:

 

  • kulturális, sport-, ifjúság és más szabadidős tevékenységek, események, így például falunapok, közös sportesemények, kulturális és hagyományőrző programok

  • extracurriculáris tevékenységek gyerekeknek (iskolai csereprogram)

  • tréningek kulturális diverzitás és közös hagyományokat érintő témákban, hálózatépítési és együttműködési céllal

 

Az INTERREG V-A ROHU program szakmai titkársági feladatait a BRECO Oradea látja el, friss hírekért kövesd az intézmény weboldalát