Szervezzünk egy projektzáró konferenciát, hívjuk meg a sajtót, legyen pár szórólap a projekt eredményeiről, legyen honlap, arra töltsünk fel pár képet, a szórólap szövegét és a zárókonferencián elhangzott előadások csúnyán dizájnolt PPT-előadásait, és ha nagyon extrémek akarunk lenni, a projekt végén adjunk ki egy jó gyakorlatos kézikönyvet, lehetőleg három nyelven egyben. Ezzel meg is lenne a projekt eredményeinek a terjesztése, azaz a disszemináció.
Ugye milyen uncsi?
Beletervezni a projektbe a szokásos disszeminációs eszközöket – ezt bárki meg tudja csinálni.
De hogyan tűnjön ki a pályázatod újszerű ötletekkel, hogyan lopj bele a disszeminációs tevékenységeidbe egy kis izgalmat, és ez hogyan mutatkozzon meg a magasabb pontszámban? Ehhez adok most pár ötletet:
1. Honlap
Miért lenne egy projekt honlap kötelezően unalmas? Nem kényszerít senki, hogy a régi megvalósítók + célok + tevékenységek + MiazazErasmusPlus? modellt kövesd. Egy projekthonlapot ennél értelmesebben is lehet használni.
Hogyan?
Első lépésként döntsd el, hogy mi a honlap célja és kiket szólítasz meg vele.
Egy jó disszeminációs cél lehet például, hogy elérhetővé tedd a projekt eredményeit minél több felhaszáló számára. Jó példa erre az egészséges életmód témáját körüljáró Ready, Steady… Life! projekt honlapja, ahol az egyik fő menüpont éppen a projekt eredményeit népszerűsíti.
(Érdekességképpen: az egyik eredmény egy jópofa módszer, amellyel on-line megtanulhatod és gyakorolhatod a projektben részt vevő országok nyelvét, hétköznapi szinten.)
A holnap olyannyira az eredeményekre fókuszál, hogy még a projektet megvalósító partnerek menüpontnál megjeleníti az adott országban végzett felmérés eredményeit. Külön eredményként tüntetik fel a felmérés összesített eredményeit, és hogy módszertani kulisszatitkokat is felfedjék, elérhetővé tették az adatgyűjtéshez használt kérdőívet is.
Másik kedvencem a honlapról az on-line lapozható receptfüzet, amelyben a résztvevő országok gasztronómiájából merítve egészséges recepteket osztanak meg.
2. Blog
A blog remek disszeminációs eszköz, amit többféleképpen is felhasználhatsz. A disszeminációs terv értékelésénél nézik, hogy a projekt eredeményeinek a terjesztése kiterjed-e a projekt során megszerzett tudás és tapasztalat átadására és a blog erre éppen megfelel.
Ha önkéntességi vagy mobilitási pályázatot írsz, akkor a disszeminációs eszközök között szerepelhet egy blog, ahol naplószerűen megosztod a tapasztalataidat és a tudást, amit megszereztél.
Vagy ha stratégiai partnerségi projektről van szó, szóba jöhet egy szakértői blog, akár több szerzővel és több nyelven, ahol a projekt során kifejlesztett módszertant népszerűsítitek és hogyan-csináld típusú bejegyzésekben megmutatjátok, hogy mások hogyan alkalmazzák. Mint minden disszeminációs eszköznél, itt is fontos, hogy jól célozz: tudd, hogy kiknek írod a blogot és mi célból.
A blognak egy másik előnye, hogy jól összekapcsolható más disszeminációs eszközökkel, elsősorban a közösségi media felületekkel és ha van, a projekt hírlevelével.
De a blog abban is segít, hogy a projekt egyes termékeit népszerűsítsd: a kapcsolódó bejegyzések alá betehetsz egy-egy banner linkkel, amelyik például a projektben létrehozott e-learning felület felé vezet.
3. Webinárium
Ha olyan Erasmus+ projektet tervezel, amelynek a keretében szellemi termékek készülnek, terjesztés céljából szervezhetsz webináriumot, ahová meghívod azokat a személyeket, akik a termék végső felhasználói – egy oktatási stratégiai együttműködési projekt keretében például a tanárok, iskolapszichológusok, vezetők.
A legjobb, ha minden partnerhez betervezed disszeminációs tevékenységként, hogy az összes résztvevő országot lefedd vele.
Jó megoldás a webinárium akkor is, ha egy önkéntességi vagy mobilitási projektet tervezel: ilyenkor a webinárium szólhat arról, hogy a résztvevők gyakorlati példákon keresztül bemutatják például azt a pedagógiai módszertant, amit a projekt során tanultak.
A webinárium célja lehet az alapos kompetenciaátadás (ilyenkor lehet akár sorozat is), de lehet csak az érdeklődés felkeltése, a végén lehetőséggel arra, hogy akit érdekel a módszertan és átvenné, megkapja a kapcsolódó munkafüzetet vagy útmutatót.
A webinárium több szempontból is előnyösebb, mint a személyes részvételt igénylő szeminárium.
Csak kettőt mondok:
1. nem kell fizikailag megjelenni valahol ahhoz, hogy részt vegyenek rajta,
2. míg egy szeminárium kézenfekvő arra, hogy saját intézményen belül multiplikálj egy projekteredményt, egy webináriumot meghirdethetsz szélesebb körben is, más intézmények munkatársainak is, akár más városokból, sőt országokból.
Pár tipp, hogy milyen technológiát használhatsz: Zoom, Google Classroom, WizIQ, MyOwnMeeting.
4. Közösségi média
Hogy kezdjük rögtön a legfontosabbal: nem az a kérdés, hogy a projekt jelen legyen-e a Facebook-on, hanem az, hogy milyen formában. 🙂
A Facebook-oldal szerintem alap, és ha ingyen vagy nagyon olcsón szeretnéd elérni azokat a személyeket, akiknek a körében a projekt eredményeit terjeszteni szeretnéd (hogy aztán használják), akkor a Facebook-oldalt disszeminációs eszközként be kell tervezni.
Ez például egy ifjúsági mobilitási projekt Facebook-oldala, amelyen már kizárólag disszeminációs céllal kommunikálnak:
Csak pár ötlet, hogy mi mindent csinálhatsz egy Facebookon-oldalon:
A Facebook-oldal mellett vagy helyett létrehozhatsz egy zárt csoportot is, ahová azokat a személyeket hívod meg – például tanárkollégákat – akikről tudod, hogy felhasználói lehetnek egy projektterméknek.
A csoportban megoszthatsz exkluzív infót és közösségépítésre is alkalmas: egy zárt csoportban a tagok aktívabban hozzászólnak, felvetnek egy-egy témát, mint egy nyilvános oldalon.
De a Facebook-on túl is van élet.
Egy projektben mindig sok-sok fotóanyag készül, és ezeket megoszthatod a Pinteresten. Lehet olyan Erasmus+ projected is, amelyik a művészeti oktatással kapcsolatos, vagy ahol sokat kell rajzolni, alkotni – ez mind-mind képanyag, és mehet Pinterestre. Ugyanitt népszerűsítheted a többi disszeminációs eszközödet is: például feltöltheted az infografikákat vagy a projektkiadványok borítóképét, linkkel a letöltőoldal felé.
Ha sok videóanyag készül, akkor adja magát egy Youtube csatorna. Ha a disszemináció célcsoportját a fiatalok képzeik, akkor irány a Twitter. Ha szakmabelieknek vagy vállalkozóknak népszerűsítenéd a projekt eredményeit, akkor a LinkedIn is jó szolgálatot tehet.
5. Mobilalkalmazás
Miután WC-re nem túl gyakran szoktunk laptoppal járni, de mobiltelefonnal annál is inkább, miért ne lehetne kihasználni ezt a szokást a projekt sikeres disszeminációja érdekében?
A projekt témájától és az eredmények jellegétől függően sokféle mobilapplikáció készülhet disszeminációs célból, főleg ha azt is figyelembe veszed, hogy a disszemináció velejárója a projekt eredményeinek a hasznosítása.
Vagyis az, hogy ha például a projekt egyik eredménye egy új oktatási módszertan, akkor az középtávon ne ott porosodjon a fiókban, hanem minél több oktató megismerje, átvegye és alkalmazza a saját oktatási tevékenysége során. Egy ilyen esetben jól jöhet például egy oktató mobilapplikáció diákoknak, amely kiegészíti az oktatási segédletet és támogatja a módszertant alkalmazását.
Vagy egy ifjúsági projekt keretében információs szolgáltatások jönnek létre, ezek népszerűsítésére jól jöhet egy mobil információs központ érdeklődés szerint szűrhető értesítésekkel a központ eseményeiről.
Vagy népszerűsítheted mobilapplikációval a projekt során készült videókat is. Például így:
A Erasmus+ program egyébként szereti a mobilapplikációkat, több projektet is támogatott ebben a témában. Itt van például a szakképzési Vet4App, amelynek az a célja, hogy a mobilalkalmazás készítők szakmai kompetenciáit fejlesztő szakképzési programot hozzon létre.
6. Kiadványok
Hogy egy projektbrossurába átmásolod a pályázat kivonatát, különös tekintettel a projekt céljaira, tevékenységeire és a partnerekre, az nem disszeminációs kiadvány.
Egy disszeminációs kiadvány célja ugyanis nem a projekt bemutatása, hanem a projekt eredményeinek a népszerűsítése. És ha már kiadvány, miért ne lenne hasznos és szórakoztató is egyben?
De hogyan legyen az?
Lehet például a projekt témájához kapcsolódó nevelési célú kiadvány, mint ez a receptfüzet, amelyet egy egészséges életmód témájú projektben készítettek:
Szintén hasznos és egyben szórakoztató lehet egy olyan portrékiadvány, amelyben a projektben részt vevő személyek mesélnek magukról, arról, hogy a projekt miben segített nekik, és arról is, hogy mit javasolnak a végső felhasználóknak: hogyan érdemes használni a projekt eredményeit.
7. CD/ DVD/ dobozos tananyag
Nyomtatott kiadvány helyett érdekesebb lehet egy CD vagy DVD, amelyiken egyben elérhető a projekt összes eredménye.
Persze a projekt eredményeihez a weboldalon keresztül is lehet hozzáférést biztosítani, de egy CD/DVD offline is működik, a hanganyagait akár vezetés közben is meg lehet hallgatni, és egy kis kreativitással vonzóvá és könnyen használhatóvá lehet tenni.
Nem beszélve arról az érzésről, hogy aki megkapja, az úgy fogja érzeni, hogy ez az anyag az övé (mert ugye ami az interneten van, az mindenkié).
Milyen tartalom lehet egy disszeminációs CD-n / DVD-n?
Nem annyira jellemző, de annál is hasznosabb eszköz a dobozos tananyag. Ez akkor kézenfekvő megoldás, ha a projekt keretében képzések valósulnak meg, és azok anyagai dobozos tananyagként közzétehetők.
Ha tantermi képzésről van szó, a képzés teljes időtartama alatt videófelvételeket lehet készíteni, és azokat kiegészíteni a képzés során használt anyagokkal (munkafüzetekkel, segédletekkel, tananyagokkal), ha on-line képzésről van szó, az on-line elérhető annyagokat (videókat, hanganyagokat, szöveges segédanyagokat, munkafüzeteket) közzé lehet tenni off-line, DVD-re átmásolva.
Így a projekt keretében tartott képzések nem vésznek el, hanem majdnem teljes egészükben multiplikálhatók a projekten túl célcsoportoknak is.
8. Hírlevél
A projekt hírlevele akkor unalmas, ha feliratkozom, és bizonyos időközönként megkapom a projekttel kapcsolatos híreket, amelyeket egyébként a projekt honlapján is elolvashatok.
Ilyen hírlevelet ne csinálj!
A hírlevél akkor izgalmas disszeminációs eszköz, ha értéket, tudást tudsz átadni vele, ha érdekes és egyben hasznos tartalmakat küldesz a feliratkozóknak, olyat, amiből tanulhatnak. A projekthírlevélnek legyen célja (például hogy átadod a megszerzett tudást vagy tapasztalatot, vagy megtanítod, hogyan kell használni egy projekteredményt), és érje meg feliratkozni rá.
Vegyünk például egy oktatási projektet. Hírlevélben küldhetsz egy minitanfolyamot arról, hogy a projektben készült oktatási anyagot hogy érdemes a gyakorlatban alkalmazni és küldhetsz segédanyagokat is ehhez (tanári útmutató, feladatlapok diákoknak).
Ugyanebben a sorozatban néha küldhetsz egy-egy motiváló üzenetet, amelyben leírod a kollégáknak, hogy a segédletet a projektcsapat hogyan használta a projekt során, milyen sikereket ért el vele.
Ifjúsági önkéntességi projektnél a hírlevél célja például lehet az, hogy folyamatosan írsz a feliratkozóknak arról, hogy éppen mi történik veled a projekt ideje alatt, miket tapasztalsz, miket tanulsz, és ezt ők a saját munkájukban hogyan tudnák alkalmazni.
Olyasmi ez, mint a blognapló (lásd fentebb), csak ez az üzenet nagyobb valószínűséggel ér célba (a feliratkozók személyes postaládájába).
A következő hírlevél küldő szoftvereket használhatod (ingyen): MailChimp, Listamester.
9. Sajtó
A projekt és a sajtó kapcsolata túlmutathat azon, hogy kiküldesz egy-két szabvány sajtóközleményt és meghívod a sajtó képviselőit a zárókonferenciára.
Minden disszeminációs tevékenységnek az a lényege, hogy a projekt eredményeiről minél több potenciális érdeklődő tudomást szerezzen, és feltámadjon benne a vágy, hogy neki is kell, ki szeretné próbálni, meg akarja tanulni.
Ezt nehezen éred el egy klasszikus sajtóközleménnyel, de helyette, vagy inkább mellette próbálkozhatsz például vendégcikkel vagy sorozattal egy napilapban, magazinban, amelyet közvetlen stílusban írsz arról, hogy mi haszna származik egy angoltanárnak abból, ha átveszi a projektben fejlesztett idegennyelv oktatási módszertant és alkalmazza a saját angolóráin.
Vagy 5 perces bejelentkezésekkel egy reggeli beszélgetős rádióműsorban, mondjuk 2 héten keresztül.
10. eTwinning
Ha oktatási projekt – akár mobilitás, akár startégiai partnerség –, akkor az eTwinning kötelező.
Az eTwinning az európai iskolák közössége, egy olyan on-line felület, ahol az iskolák munkatársai kommunikálhatnak egymással, közös projekteket indíthatnak, megoszthatják egymás között a tudásukat.
Milyen közös projekteket indíthasz?
Az Egészségkönyv projektnek például az a célja, hogy felhívja a figyelmet az egészséges élethez kapcsolódó szokások, napi tevékenységek fontosságára. A projekt résztvevői tájékoztató könyveket készítenek a fiatalabb korosztályok számára:
A mintaprojektek gyűjteményében minden projekthez rövid leírás is van (az oldal alján, Download the kit gombbal tudod letölteni, így néz ki). Érdemes ezeket olvasgatni, mert nem csak azt tudhatod meg belőlük, hogy hogyan zajlik egy eTwinning projekt munkafolyamata, de rengeteg klassz ötletet is meríthetsz a projektötleted fejlesztéséhez.
Disszeminációs tevékenységként például indíthatsz egy olyan eTwinning projektet, ahol a projekt valamelyik eredményét több iskolával együttműködve tesztelitek, és összegyűjtitek a tapasztalatokat.
11. Erasmus+ Project Results Platform
Minden Erasmus+ projektet kötelező bemutatni a program hivatalos disszeminációs portálján. (A pályázatba is bele kell írni, hogy tervezel ilyet.)
Ez szuper ötlet, de ahogy elnézegetem ezeket a projektbemutatókat – amelyek elsősorban a projektek eredményeiről kellene szóljanak –, tönnyire szokványos, unalmas szövegeket látok, amelyekből pont a lényeg nem derül ki: hogy melyik eredmény kinek szól, hogyan lehet átvenni, adaptálni és miért érdemes.
Sok projekt esetében a megvalósítók még arra sem vették a fáradságot, hogy a projekt kézzel fogható eredményeit feltöltsék.
Te a változatosság kedvéért miért ne terveznél érdekes, hasznos bemutatót, a projekteredmények leírásával, a célcsoport megjelölésével, egy kis használati útmutatóval, figyelemfelkeltő “reklámszöveggel”? Hogy legyen is valami értelme ennek a kötelezettségnek…
12. SALTO-YOUTH
Ha ifjúsági Erasmus+ projektet tervezel, akkor a projekt anyagait – például képzések, szemináriumok, műhelymunkák anyagait, módszertani útmutatókat – oszd meg a SALTO-YOUTH hálózaton!
A képzési anyagokat IDE töltheted fel, de ugyanitt keresgélhetsz a gyűjteményben és feliratkozhatsz a SALTO-YOUTH hírlevélre, amelyben rendszeresen értesítenek, ha megjelent a rendszerben egy új anyag.
Én évek óta kapom a hírlevelüket, a mai levélben például arról értesítettek, hogy megjelent a Speechless in Europe Storybooks, ami nem egy írott tankönyv, hanem egy videósorozat, amelyben az ifjúsági munka szempontjából hasznos témákat dolgoznak fel, például azt, hogy hogyan szervezz műhelymunkát:
13. Disszeminációs események
Klasszikus disszeminációs esemény a projektzáró konferencia, vagy egy-egy időközi találkozó, ahol be lehet mutatni a projekt eredményeit. Ez nagyjából az alap, nincs gond velük, ezek is kellenek.
De ha csak elméletben beszélsz arról, hogy mit sikerült elérni a projekttel, attól még nem biztos, hogy a projekteredményeket a projekten túl is használni fogják.
Ha hatásos disszeminációs eseményt szeretnél, akkor inkább szervezz módszertani kör, műhelymunkát, road show-t, ahol a hallgatóság nem csak hallgat és unatkozik, hanem bevonódik, tanul, kérdez, és kedve támad neki is hasonlókat megélni.
És hogy melyik disszeminációs ötletet használd a projktedben?
Bármelyiket, amelyik tetszik és célravezető. Gondold végig minden megosztani kívánt kézzel fogható és elvont projekteredmény esetében, hogy kinek szeretnéd terjeszteni, mi célból és ehhez melyek a legjobb eszközök.
Mert a pályázathoz bizony kell egy disszeminációs terv. De arról, hogy ezt hogyan írd meg, majd egy következő bejegyezésben.
Illusztráció: Eiko Ojala via Behance.
