Talán még nem meséltem erről, de évek óta értetlenül figyelem, hogy még a legrutinosabb pályázó ügyfeleim is sorra elkövetik ugyanazt az egy hibát, ami aztán a legdurvább pontszámlevonásokat hozza nekik. Mi ez a hiba?
Nem is gondolnád, de az, hogy nem az értékelőknek írják a pályázatot.
Elvileg tudják - mert már vagy ezerszer elmondtam nekik - hogy egy sort se érdemes leírni csak úgy.
Mégis újra meg újra megesik, hogy rutinból megírnak egy szöveget, ami jónak jó, de az értékelési szempontokhoz nincs túl sok köze.
Szoktak is védekezni, amikor ezt szóvá teszem, hogy "de az előző pályázatban erre a részre maximális pontszámot kaptunk." Aztán rendre újraírják a korábban remekül bevált szövegrészeket, amikor végre ráeszmélnek, hogy változtak a pontozási kritériumok. 🙂
Most őszintén: Veled hányszor fordult elő, hogy egy korábbi pályázatból átvettél egy jól sikerült szöveget, de nem ellenőrizted le, hogy az éppen aktuális kiírás értékelési szempontjai szerint elég releváns-e, elég jó-e, elég részletes-e?
Ha belegondolsz, hogy csak pár pontszámon is múlhat a pályázatod sikere, és ez a pár pont épp az ilyen potomságok miatt veszhet el, ugye nem kérdés, hogy az értékelő fejével kell írni a pályázatot? 🙂
De hogyan gondolkodj az értékelő fejével?
Amikor ez a kérdés szóba jön, rendszerint megkapom, hogy könnyű nekem, mert én pályázati értékelő is vagyok (bizony, már 2009 óta).
És tényleg, az értékelői szemlélet az évek alatt úgy rám ragadt, hogy már-már skizofrén állapotban írom a pályázatokat.
De az a jó hírem, hogy nem kell feltétlenül értékelői tapasztalat ahhoz, hogy az értékelő fejével gondolkodj.
Legtöbbször elég az értékelési szempontrendszer (mert az értékelő is az alapján dönt), egy kis józan paraszti ész és egy-két egyszerű technika, amihez foggal-körömmel ragaszkodsz akkor is, amikor úgy érzed, ez csak időrabló macera.
Ebben a bejegyzésben megmutatom az én technikáimat, amelyek pályázatírás közben segítenek átbillenni értékelői üzemmódba.
1. Másold át az értékelési szempontokat!
Igen, ez komoly!
Szó szerint másolj át minden egyes szempontot a pályázati űrlapba. Mindegyiket ahhoz a fejezethez, ahol majd írnod kell róla.
Ez azért jó trükk, mert a kitöltési útmutató szövegeket általában nem igazítják tökéletesen az értékelési szempontokhoz. Így könnyen megeshet, hogy az útmutatóban kérnek egy dolgot, de az értékelők az értékelési szempontok alapján majd pontoznak egy másikat – és te csak nézel egy nagyot.
De ha ez az érv nem győz meg, gondolj arra, hogy egy komolyabb pályázati kiírásnál akár 35-40 értékelési szempont is lehet.
És hidd el, nincs az a bámulatos memória, ami ezt mind felszippantja és magában tartja, hogy amikor a pályázatnak egy-egy részét írod, rögtön be is villanjon, hogy pont ott mire érdemes figyelni, ha maximális pontszámot akarsz.
Mondhatod, hogy a végén úgyis leellenőrzöd, de ne csapd be magad. 🙂
Ha vért izzadva megírtál egy szöveget úgy, ahogy az útmutató kérte, és ahogyan jónak láttad, leadás előtt fél nappal nem fogod újraírni csak az értékelési szempont miatt.
Esetleg simítasz rajta egyet-kettőt, beírsz egy új félmondatot, de ennyi. Ugye? 😉
Szóval hallgass rám és másold át az összes szempontot!
Kulcskérdés: Amikor az értékelő egy értékelési szempontnál pontszámot ad, vajon hol fogja keresni hozzá az információt?
2. Értsd jól az értékelési szempontokat!
De menjünk tovább: egy fokkal ügyesebb, ha megpróbálod helyesen és teljeskörűen értelmezni a szempontokat.
Mert rendben, hogy kisakkoztad, melyik fejezetet milyen értékelési szempontok alapján olvashat az értékelő, de azt sem árt kibogozni, hogy 1-1 szempont mit jelent.
Itt egy konkrét eset, ebből jobban fogod érteni, mire gondolok:
Az egyik POCU pályázati kiírásnál a célcsoport igényeinek a felmérésére 4 pontot lehetett kapni. Kettőt, ha ezeket az igényeket a pályázó saját elemzés során mérte fel, konkrét adatokra, általános statisztikai adatokra, más elemzésekre, kutatásokra alapozva. És még 2 pontot, ha a pályázó világosan bemutatta az igényfelmérés eredményeit, és a forrásai megalapozottak és ellenőrizhetők voltak. Nos, ehhez a 4 ponthoz minden egyes szót halálkomolyan kellett venni. Például a második 2 pont csak akkor járt, ha a felmérés eredményeinek a bemutatása mellett volt egy lista is azokról az adatforrásokról, amelyeket a pályázó a felméréshez használt. Sőt, minden adatforráshoz volt link is, ahol az értékelő ellenőrizhette, hogy minden hivatkozott forrás valós. A pályázat, amit erre a kiírásra írtam, azért nem lett 100 pontos, hanem csak 99, mert elfelejtettük feltölteni a pályázó weboldalára a saját kérdőíves igényfelmérés eredményeit. Így ez a forrás nem volt ellenőrizhető. A többi tíz hiába volt az, emiatt az egy hiányosság miatt elszállt 1 pont, és egy szavam se lehetett.
Tehát olvasd el alaposan az értékelési szempontokat, és próbáld megérteni, a legmagasabb pontszámért vajon mi mindennek kell benne lennie a pályázatban.
Kulcskérdés: Mi lehet az a csekklista, ami lefut az értékelő agyában, amikor egy adott szempontra pontszámot ad?
3. Kezelj minden szempontot a súlyának megfelelően!
Viszonylag friss történet, hogy egy közel tökéletesre sikeredett pályázat azért veszített 2 pontot, – és ez elég is volt ahhoz, hogy több mint kilencven ponttal kiessen – mert a fenntartási résznél az értékelők hiányolták a részleteket.
A pályázó a fenntartásról szóló részt az értékelési szempontok szerint írta meg, ebben nem volt hiba.
DE: arra nem figyelt, hogy az egyik szempontra, amelyik általában 2 pontot ér, itt most négyet kaphatott. Így annyi részlet, amennyi két ponthoz elég szokott lenni, ebben az esetben édeskevés volt, és az értékelő emellett nem is ment el szó nélkül, könyörtelenül levonta a pontszámokat.
Tehát amikor értelmezel egy értékelési szempontot, ne csak azt nézd, mit jelent, hanem azt is, hogy mennyit ér.
Ehhez egy extra tipp, hogy az űrlapba ne csak az értékelési szempontokat másold át, hanem mindegyik mellé a maximális pontszámot is.
Kulcskérdés: Vajon mennyire mélyen kell belemenjek a részletekbe, hogy egy adott szempontra a maximális pontszámot megkapjam?
4. Írj úgy, hogy az értékelő is értse!
Ez már kőkemény pályázati szövegírás értékelői aggyal, de megéri ráfordítani az energiát.
Nemcsak azért, hogy jófej pályázó légy és segíts az értékelőnek, hanem azért, mert Neked is érdeked, hogy az értékelő értse, mit szeretnél, és tényleg úgy értse, ahogyan Te szeretnéd.
Mit tudsz tenni, hogy az értékelő megértse, mit akarsz?
Elsősorban azt, hogy szíves vendéglátóként végigvezeted őt a pályázaton.
Úgy, hogy ne olyan élményben legyen része, mint egy váratlan vendégnek, akit behúzott sötétítőkkel, bokáig koszban, logó pókhálókkal fogadsz és örüljön neki, ha megkínálod egy kis tegnapról ottfelejtett maradék kávéval.
Ehhez pedig például a következőket teheted:
Kulcskérdés: Hogyan segítsem az értékelőt abban, hogy pont azt találja meg a pályázatban, amit éppen keres?
5. Jól hangzó szövegek helyett írj konkrétumokat!
Mindig megdöbbenek, amikor olyan bekezdést olvasok egy pályázatban, amelyiknek se eleje, se vége, és hatodszori elolvasás után se értem, mit jelent.
Bosszant is, mert tudom, ez általában olyankor fordul elő, amikor úgy ül le valaki pályázatot írni, hogy előtte a nagy fehér semmi, és keresi a szavakat.
De a pályázat nem puszta szavak, hanem a szavak mögötti alapos, részletes terv.
Ha tervezel, nem üres mondatokat fogsz írni például a projekt fenntartásához, hanem konkrét vállalásokat.
Nem nesze semmi, fogd meg jól töltelékszöveget fogsz írni a projekt megvalósítási módszereihez, hanem konkrét forgatókönyvet, módszertani, esetleg jogi, procedurális részleteket.
Nem általános mendemondát fogsz írni a horizontális szempontokhoz – esélyegyenlődéshez, környezetvédelemhez – hanem a tevékenységi tervbe beleszőtt konkrét intézkedéseket.
Tehát ha felmerül benned a kérdés, hogy egy-egy fejezethez vajon mit írj, lépj vissza három lépést a projekttervezéshez. Ha megtervezted – végiggondoltad – na, akkor már leírhatod.
Kulcskérdés: Vannak-e a pályázatban töltelékmondatok, amelyek megtetszettek, de semmit nem adnak hozzá a pályázathoz és csak összezavarják az értékelőt?
6. Ne csak elolvasd ellenőrzésképpen a kész pályázatot!
Ha leadás előtt alaposan átolvasod a teljes pályázatot, akkor már ügyesebb vagy, mint a nagy többség.
De van ennél jobb is: ha úgy olvasod újra a pályázatot, hogy közben nézed az értékelési szempontokat is.
Vallomás, így egymás közt: hiába olvasom el menet közben a pályázatot számtalanszor, hiába javítom és javítom magamat rendületlenül, amikor a végén még egyszer utoljára egybeolvasom a pályázatot és előminősítem az értékelési szempontok szerint, mindig – kivétel nélkül MINDIG – találok olyan pontokat, ahol utolsó simításként még pontosítok, kijavítok vagy kiegészítek valamit.
Kulcskérdés: Ha én értékelném a pályázatot (mármint Te a sajátodat, nem én a tiédet), melyik szempontra hány pontot adnék és mibe tudnék belekötni, hogy lepontozhassam?
(És itt legyél kíméletlen és szigorú!)
Lényeg a lényeg: éljen a skizofrénia!
Amikor pályázatot írsz, elő az értékelési szempontrendszerrel és kezdd el figyelni mániákusan. Nem másért, de az értékelő is ezt teszi. 😉
Illusztráció innen: Sheida Shahbaz via Behance
Tanulj velem humánerőforrás-fejlesztési pályázatot írni!
3képesség minitréning