Így írj meggyőzően a pályázatba a projekt fenntarthatóságáról

Hogy mit írj a pályázatba a projekt fenntarthatóságáról ahhoz, hogy megkapd rá a pontszámokat és megvalósítható is legyen, senki se tudja megmondani pontosan. Ahány projekt, annyiféle recept. Biztos megoldás, ami mindenre ráhúzható lenne, nincs. De ha ezeken a lépéseken végigmész, nagyot nem tévedhetsz.

 

Ha a fenntarthatósághoz (értsd: a projekt támogatás utáni életéhez) való pályázatírási viszonyulást egy skálán kellene elhelyeznem, akkor a végein ez a két pólus lenne:

 

  • A “dajkamese” véglet, ami hangzatos, de semmitmondó, tehát nem vállal az égvilágon semmit,

  • A “buzgómócsing” véglet, ami tele van számonkérhető konkrétummal, és biztos, ami biztos, túlszárnyalja a támogató legvadabb elvárásait is.

 

Minél inkább közelíted a dajkamese pólust, annál nagyobb valószínűséggel bukod el a fenntarthatóságra járó pontszámokat (és talán ezzel együtt a pályázatot is).

 

És minél inkább közelíted a buzgómócsing pólust, annál nagyobb valószínűséggel pusztul bele a pályázó a fenntartásba.

 

Gondolom, nem lep meg, hogy mint mindig, itt is az arany középút a cél. Mert nem engedheted meg magadnak, hogy egy lusta pályázatírási hiba miatt veszélybe sodord a pályázat sikerét. De azt se, hogy erőn felüli terhekkel sújtsd a pályázó szervezetet a maximális pontszám kedvéért!

 

De akkor hogyan lődd be az arany középutat?

 

Én ezt a menetrendet követem:

 

1. Legyen stratégia!

 

Egy projektötlet olyan, mint egy búzaszem. Amit ha felkap a szél, és véletlenül a földbe kerül, ott kicsírázik ugyan, szárba szökik, búzakalász lesz belőle… elcsipegetik a maradak és ennyi. De ha gondosan elvetik, a többi kalásszal együtt búzatáblává érik, learatják, lisztté őrlik és sok minden lehet belőle.

 

Valahogy így van ez a projektötletekkel is. Ha egy projekt csak azért születik meg, mert véletlenül jött egy pályázati lehetőség, nincs sok túlélési esélye. Megtervezik, pályáznak vele, megvalósítják, elszámolják, és utána huss, elfelejtik.

 

De ha beletervezik egy jövőképbe, ha tágabb célokat adnak neki, bekerül egy körforgásba, ahol újra meg újra életmagra kap.

 

Éppen ezért, ha olyan projektet szeretnél, amelyik a támogatás után is élni fog, a gondolkodást érdemes a pályázó szervezet hosszú távú céljainál kezdened.

 

  • Mit szeretne elérni a szervezet, miért létezik?

  • Kapcsolódik-e ehhez valahogyan a projekt?Hozzátesz valamit? Része a nagy egésznek?

 

 

2. Mit vár el a támogató?

 

De az arany középúthoz nem elég szemmel tartani a pályázó távlati céljait. Emellett arra is figyelned kell, hogy mik a támogató elvárásai.

 

Ahány pályázati program, annyiféle elvárás és neked pont ahhoz kell igazodni, ami a te pályázati kiírásodra érvényes.

 

Nemrég megkértek, hogy beadás előtt nézzek át egy POCU pályázatot, amelyik idősgondozási szolgáltatásokkal töltött meg egy infrastrukturális projektet. A két pályázatot össze kellett hangolni, hiszen kiegészítették egymást, és ez annyira jól sikerült, hogy a POCU pályázatba a fenntarthatósági részhez a nyertes POR pályázat szövegrésze került.

 

Ha erre most felkaptad a fejed, hogy mégis mi bajom vele, hát ez: a két pályázati kiírásnak különféle fenntartási szempontjai voltak. Ami a POR pályázatban maximális pontszámot kapott, a POCU pályázatban fabatkát sem ért.

 

Újraírtuk, szerre átgondolva mind a 6 fenntarthatósági értékelési szempontot, és ennél a fejezetnél megkapta a 10 pontból mind a tízet.

 

Tehát mielőtt bármit eldöntesz vagy leírsz, kötelező lépés, hogy megnézd és megértsd az értékelés szempontjait.

 

  • Van-e szabadon elérhető értékelési szempontrendszer ahhoz a pályázati kiíráshoz, amire a pályázatot írod?

  • Milyen fenntarthatósági szempontokat figyelnek az értékelésnél?

  • Mire mennyi pontszámot kaphatsz?

 

 

3. Mit lehet továbbvinni?

 

Ezen a ponton már látod a hosszú távú irányt, sőt, tudomásul vetted a támogató elvárását is. Eljött a pillanat, hogy meghozz egy fontos döntést: egészen pontosan mi az, amit a projektből továbbviszel, továbbadsz?

 

Amikor döntesz, mindig vedd figyelembe az előző két lépésnél adott válaszokat, és tedd fel az alábbi kérdéseket:

 

  • Van-e olyan tevékenység, amit egy bizonyos ideig muszáj vagy érdemes folytatni?

 

Például plusz pontszámot jelenthet, hogy a projekt után legalább fél évig a pályázó folytatja a projektben elkezdett idősgondozási szolgáltatásokat. De az is lehet, hogy pontszám nélkül is folytatni akarja, hiszen ez a szervezet alaptevékenysége.

 

  • Van-e olyan eredmény, amit újra fel lehet használni?

 

Például lehet, hogy egy oktatási projektben készül egy új alternatív tankönyvcsomag, amit a projekt után a partneriskolákba tartósan be fognak vezetni. Mert azért hozzák létre, hogy a projekt után hasznát vegyék. De az is lehet, hogy emellett más iskolákkal is érdemes megosztani, mert így a projekt hatása a partneriskolákon kívül is érvényesül és ezzel a pályázat pontszáma növekedhet.

 

Ezen a ponton már írhatsz is: ha még nem is pályázati szöveget, de listát mindenképp. Legyen rajta minden tevékenység és eredmény, amit valamilyen formában folytatni, újrafelhasználni, átadni, továbbfejleszteni tervezel.

 

Amíg nincs lista, ne menj tovább!

 

 

4. Hogyan lehet továbbvinni?

 

Most, hogy már tudod, mi az, ami a támogatás után a projektből továbbél, el kell dönteni azt is, hogy hogyan.

 

Ez kulcskérdés, mert sokszor itt dől el, hogy a pályázó szervezetnek bírható lesz-e a teher.

 

Vannak vállalások, amelyeknél nincs módszertani döntés. Ha például egy startupokat támogató projektnél vállalni kell, hogy az új vállalkozások fenntartják az új munkahelyeket a projekt után még egy évig, ez egy világos elvárás, nincs mit variálni.

 

De ha a fent említett tankönyvcsomagot szeretnéd átadni más iskoláknak, és ennek érdekében a projekt utáni időszakban erre pedagógus kollégákat kell felkészíteni, az már egyéni döntés, hogy ez helyszínhez kötött műhelymunka formájában lesz vagy megteszi egy webinárium is.

 

Esetleg előre láthatod, hogy a pályázó szervezetnek időben kábé akkor lesz egy másik oktatási projekt, és ennek egyik eseményére rászervezheted a műhelymunkát, hogy túl sok plusz költség ne legyen.

 

Ami az arany középúthoz a legfontosabb: módszertani döntésekben mindig kövesd a pályázó(k) lehetőségeit!

 

 

5. Miből mennyit vállalsz?

 

Tudod, hogy mi és hogyan fog továbbélni a projekt után, de az is fontos, hogy milyen mértékig.

 

Ahhoz, hogy a vállalásokat komolyan lehessen venni, számok kellenek.

 

  • Ha egy szolgáltatást kell folytatni, mennyi ideig? Hány embernek?

  • Ha a pályázó további képzéseket szervez, ahol felhasználja a projektben fejlesztett képzési anyagot, hány képzést vállal? Hány résztvevővel?

  • Ha szakmai konferenciákon népszerűsíti egy kutatás eredményeit, minimum hány eseményt vállal be?

  • Ha folytatja a vállalkozásfejlesztési tanácsadást, minimum hány személynek segít üzleti tervet készíteni?

  • Ha a pályázatot több partnerszervezet együtt nyújtja be, ki miből mennyit vállal?

 

A számok kellenek, mert nélkülük számonkérhetetlen minden vállalás. De csak óvatos duhajként velük!

 

Ami kötelező ahhoz, hogy a projekt támogatható legyen, abban nincs apelláta, vállald! Amire plusz pontszám jár, ott a viszonyítási pont ugyanaz, mint a hogyannál: a pályázó(k) lehetőségei.

 

6. A piszkos anyagiak

 

Ez az a pont, amikor látod a konkrét vállalásokat, tudod, mi a teendő. Már csak azt kell számba venned, mennyi pénz kell ahhoz, hogy kivitelezhető legyen. És persze azt is, hogy honnan fogja ezt a pályázó előteremteni.

 

Vagyis végig kell gondolnod azt, aminek szaknyelven pénzügyi fenntarthatóság a neve.

 

Sokan ezzel kezdik, pedig ez csak a pont az i-n. Mert amíg nem tudod, mit kell megvásárolni, honnan tudnád, hogy mennyibe fog kerülni? És amíg nem tudod, nagyjából mennyi pénzre van szükség, vajon életszerű-e leszögezni, hogy honnan teremthető elő?

 

Tehát az utolsó (!) lépés az, hogy pénzügyi tervet rendelsz a fenntarthatósági terv mellé. Ennek a folyamata pedig a következő:

 

  • Mire – azaz milyen eszközökre, szolgáltatásokra, helyszínűl szolgáló épületekre – van szükség ahhoz, hogy a fenntartási vállalásokat teljesíteni lehessen?

  • Mi az ebből, ami már megvan, esetleg épp az adott projekt keretében fogják beszerezni?

  • Van-e olyan ingatlan, aminek a költségeit a fenntartási időre muszáj megoldani?

  • Kikre van szükség ahhoz, hogy a fenntartási vállalásokat teljesíteni lehessen? Kinek kell fizetést adni érte, mennyit és mennyi ideig?

  • A fentiek alapján mi az a minimális összeg, amit elő kell teremteni? (Hogy ez az összeg belekerül-e a pályázatba, az humánerőforrás-fejlesztési pályázatoknál egyéni ízlés kérdése. A támogatók ilyesmit nem várnak el. De egy biztos: ha legalább magadnak nem számolod ki és nem győződsz meg arról, hogy ez előteremthető, akkor minden, amit a fenntarthatóságról leírtál a pályázatba, szerencsejáték lesz.)

  • És végül: Honnan jön a pénz? Ha saját forrásból, az mit jelent? Tagsági díjból? Visszaforgatott profitból? Önkormányzatnál például célirányosan elkülönített keretösszeg a helyi költségvetésből? Ha külső forrás, konkrétan mi az? Személyi jövedelem adók 2%-a? Szponzoráció? Közösségi finanszírozás? Ha pályázati forrásokból, várhatóan milyen támogatótól, milyen pályázati programból?

 

 

Egy utolsó jó tanács:

 

Nézd mindig az értékelő szemével! Ha, amit leírtál, valaki más pályázatában lenne, és azt neked kellene értékelni, hitelesnek tartanád? Világos lenne, hogy mit vállalnak és hogyan fogják teljesíteni? Ha egy pillanatra is elbizonytalanodsz, jusson eszedbe ez a szó: dajkamese

 

És egy kis off a végére: A 3képesség minitréning tanulócsoportjában éppen azt játszuk, hogy pályázati szövegekben keressük a hibákat és ki is javítjuk őket. (Ki mondta, hogy tanulni dögunalom!?) Az első fordulóban pont egy pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos szöveget veséztünk ki. Gyere, csatlakozz, nézd meg a megfejtéseket és játssz velünk te is! Semmi bonyodalom, csak klikk ide, megnyomod a Csatlakozom gombot és perceken belül bent is vagy. Jössz? 🙂

 

Illusztráció: Oscar Llorens via Behance

 

Bagoly Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .