Célcsoport tervezés 5 lépésben (videó+szöveg)

Az egyik legszebb és egyben legnehezebb része a humánerőforrás-fejlesztési pályázatoknak a célcsoport bemutatása. Nem találkoztam még egyetlen pályázatíróval sem, aki azt mondta volna, hogy ez neki pikk-pakk, pihekönnyen megy.

 

Ha neked is okozott már fejfájást, hogy mit és hogyan írj a pályázatba a projekt célcsoportjáról, nézd meg ezt a rövid videót, mert megmutatom benne egy konkrét példán keresztül, hogy mi az az 5 lépés, amin én is végig szoktam menni, amikor egy oktatási, képzési, foglalkoztatási vagy szociális projekt célcsoportját tervezem:

 

 

#1. Kik ők?

 

Az első lépés, amikor egy projekt célcsoportját tervezed, hogy körülhatárolod őket, megmondod pontosan, hogy kikről van szó. A behatárolásban az a lényeg, hogy a célcsoportod legyen felismerhető. Például így:

 

A projekt célcsoportja 200 szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy, egy konkrét vidéki település lakói, akik a projekt keretében foglalkoztatási támogatásban részesülnek, hogy javuljon a munkaerőpiaci helyzetük. 

 

Két részletre szeretném felhívni itt a figyelmedet:

 

  • HÁNYAN VANNAK?

 

Egyrészt a humánerőforrás-fejlesztési projektek esetében általában az történik, hogy célcsoport egyenlő résztvevők, vagyis azok a személyek, akik kapnak valamit, akik átmennek valamilyen fejlődésen. Ezért fontos leszögezni, hogy hányan vannak, mert ha ez az információ hiányzik, nem tudunk megtervezni bizonyos konkrétumokat, mint például az eredmények, vagy akár a költségvetés.

 

  • MIT ÍR A PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ?

 

Másrészt pedig láthatsz a fenti példaszövegben egy nyakatekert kifejezést:

 

szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek

 

Ha egyszerűbben akartam volna fogalmazni, úgy is írhattam volna, hogy mélyszegénységben élők, de írtam azt. Nem, mert a pályázati kiírás nem mélyszegénységben élőknek, hanem szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyeknek hívja őket és ha hobbiból más kifejezéseket használunk, mint ami a pályázati kiírás anyagaiban szerepel, azzal zavart okozhatunk, és az visz előre.

 

Tehát ha a pályázati kiírásban, amivel dolgozol, van egy spéci kifejezés, amivel leírják, hogy milyen célcsoport támogatható, akkor használd azt szóról szóra.

 

#2. Mik a jellemzőik?

 

Ha behatároltuk őket, szemügyre vehetjük, kik is ők picit közelebbről. Ennél a lépésnél szűkítünk a célcsoporton. Van egy háromszintű szűrő, ami alapján el tudod dönteni, hogy egy jellemzőt beírj vagy ne a pályázatba:

 

  • Fontos jellemző, ha jogosultsági szempontról van szó (például ha azt írja elő a pályázati útmutató, hogy a célcsoport minimum 20%-a kötelezően roma).

  • Fontos, ha plusz pontszámot ér, (például ha a célcsoport minimum valahány százaléka nő vagy tartós munkanélküli), és azt a plusz pontszámot meg akarod szerezni.

  • És fontos akkor is, ha az a jellemző a projekt szempontból releváns, valamilyen jelentéssel bír.

 

Ebben a példánál, amit hoztam, nem akármilyen 200 mélyszegénységben élő személyről van szó. Pontosítottuk azt is a pályázatban, hogy:

 

a 200 személy minimum 30%-a nő, minimum 20%-a roma. Munkaképes korú, tehát 16 és 65 év közötti személyekről van szó, akik a munkaerőpiaci helyzetüket tekintve vagy munkanélküliek vagy inaktívak. Még egy jellemzőjük, hogy alacsonyan képzettek.

 

Ez egy foglalkoztatási projekt, ebből a szempontból ezek a jellemzők mind értelmezhetők és árnyalják a képet.

 

 

#3. Mik a problémáik?

 

A harmadik lépésnél mélyebbre ásunk, itt kezdődik az izgalmasabb rész, megnézzük, mik a célcsoport problémái.

 

Itt alapszabály, hogy ne csak abból indulj ki, ami a te személyes véleményed arról, hogy milyen gondjai lehetnek a célcsoportnak, mert nem erre kíváncsi a támogató. Lehet, hogy pont tisztán látod a helyzetet, de be is kell tudd bizonyítani, hogy tényleg így van.

 

Általában két alaphelyzet van: az egyik, amikor pontosan tudod, hogy kik a célcsoport tagjai, oda tudsz menni, meg tudod őket kérdezni. És a másik helyzet, amikor  megfoghatatlanabb csoportra célzol, akikről sok mindent tudsz, de nem ismered személyesen őket. Mindegy, hogy melyik helyzetben vagy, meg ki kell derítened, hogy mik a gondjaik.

 

Többféle módja is van ennek a felmérésnek. Hogy te melyiket használod, az attól is függ, hogy ki a célcsoportod, és attól is, hogy van-e róluk szabadon hozzáférhető adat, információ. Pár ötlet, ami jól jöhet neked is:

 

  • Megnézheted a statisztikai adatokat vagy bármilyen adathalmazt, ami rájuk vonatkozik és a projekt szempontjából is érdekes.

  • Megnézhetsz mások által készített felméréseket, elemzéseket, tanulmányokat.

  • Vagy megkérdezted őket személyesen: kérdőívben, egyéni vagy csoportos beszélgetés során.

  • Vagy megkérdezhetsz másokat is, akik kapcsolatban állnak velük, ismerik a problémáikat, tehát hiteles adatközlők.

 

Az a legjobb, ha többféle forrást is fel tudsz használni. Ennél a példánál, amit hoztam, volt egy nagyszabású előzetes felmérés, ahol a fenti módszereket mind alkalmazták. A célcsoportról kiderült, hogy:

 

hiányoznak azok a készségeik és képességeik, amelyek az elhelyezkedéshez és a beilleszkedéshez szükségesek, például a kitartás, önbizalom, kudarckezelés, a formális munkakapcsolatok megértése, időmenedzsment,

 

probléma a folyamatos létbizonytalanság is, amiben élnek, mert ez egy 22-es csapdája: nincs állásuk, nincs jövedelmük, amiatt nyomorult körülmények között élnek, és részben pont ezek a körülmények akadályozzák meg, hogy munkát találjanak,

 

romák esetében sajátos probléma, hogy nem motiváltak formális munkaviszonyok kialakításában, mert számukra a világ laza, informális kapcsolatokra épül, és ha el is jutnak arra a pontra, hogy dolgozni akarnának, negatív hozzáállásba ütköznek, hiszen az a kép él róluk, hogy lusták, munkakerülők,

 

nőknél pedig ott van az a gát, amit a klasszikus női szerepkör betöltése jelent. 

 

#4. Mire van szükségük, igényük?

 

A következő lépés, ami az előzővel párhuzamos, hogy kiderítjük, mik a célcsoport igényei, mire van szükségük. A két szintnek összhangban kell lennie, akár olyan a pályázati űrlap, hogy ezekről egy kalap alatt kell írnod, akár olyan, hogy külön-külön.

 

Én szeretem listaszerűen is megfogalmazni, hogy mire van szüksége a célcsoportnak, főleg akkor, ha van olyan értékelési szempont, hogy mik a célcsoport igényei és hogyan elégíti ki ezeket a projekt. Ebben a példában is van ilyen lista. Itt a célcsoportnak szüksége van:

 

segítségre a munkaerőpiaci tájékozódásban, szükségük van információra az elhelyezkedési lehetőségekről,

 

segítségre abban, hogy megismerjék a saját képességeiket, erősségeiket, gyengeségeiket, hogy felismerjék, hogy milyen területen tudnának legjobban elhelyezkedni, 

 

segítségre az álláskeresésben, általuk is betölthető állásokra,

 

képzésre, hogy könnyebben el tudjanak helyezkedni és képesek legyenek megtartani az állásukat.

 

#5. Mi a megoldás, amit a projekt nyújtani tud?

 

És végül az utolsó lépés: hogyan tud segíteni rajtuk a projekt? Itt fontos, hogy a projekt azokra a problémákra és igényekre válaszoljon, amelyeket az előző két pontban sikerült feltárni. Az volt a keresleti oldal, ez itt a kínálati oldal és a kettőt össze kell hangolni.

 

Az én példámban a megoldás így néz ki:

 

munkaerőpiaci tájékoztatás, ami segít a célcsoportnak információhoz jutni az elhelyezkedési lehetőségekről,

karriertanácsa, ami segít nekik az önismeretben, 

munkaközvetítés és munkahelyteremtés, ami segít nekik állást találni,

szociális kompetenciákat fejlesztő képzés, ami felkészíti őket a munkahelyi beilleszkedésre,

szakképzés, ami segít egy-egy szakmában szakképzett munkaerőként elhelyezkedni.

 

Házi feladat:

 

Amikor a projekted célcsoportját tervezed, menj végig ezen az 5 lépésen, építsd őket egymásra, és így elkerülheted, hogy a célcsoport bemutatása hiányos vagy ellentmondásos legyen.

 

Ha tetszett a bejegyzés, katt ide és tarts vele a Facebookon is. Ha kérdésed van a témávan kapcsolatban, írd meg hozzászólásban alább.

 

Illusztráció: Antonio Uve via Behance

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .