Célcsoport tervezés 5 lépésben (videó+szöveg)

Az egyik legszebb és egyben legnehezebb része a humánerőforrás-fejlesztési pályázatoknak a célcsoport bemutatása. Nem találkoztam még egyetlen pályázatíróval sem, aki azt mondta volna, hogy ez neki pikk-pakk, pihekönnyen megy.

Ha neked is okozott már fejfájást, hogy mit és hogyan írj a pályázatba a projekt célcsoportjáról, nézd meg ezt a rövid videót, mert megmutatom benne egy konkrét példán keresztül, hogy mi az az 5 lépés, amin én is végig szoktam menni, amikor egy oktatási, képzési, foglalkoztatási vagy szociális projekt célcsoportját tervezem:

1. Kik ők?

Az első lépés, amikor egy projekt célcsoportját tervezed, hogy körülhatárolod őket, megmondod pontosan, hogy kikről van szó. A behatárolásban az a lényeg, hogy a célcsoportod legyen felismerhető. Például így:

A projekt célcsoportja 200 szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy, egy konkrét vidéki település lakói, akik a projekt keretében foglalkoztatási támogatásban részesülnek, hogy javuljon a munkaerőpiaci helyzetük.

Két részletre szeretném felhívni itt a figyelmedet:

Hányan vannak?

Egyrészt a humánerőforrás-fejlesztési projektek esetében általában az történik, hogy célcsoport egyenlő résztvevők, vagyis azok a személyek, akik kapnak valamit, akik átmennek valamilyen fejlődésen. Ezért fontos leszögezni, hogy hányan vannak, mert ha ez az információ hiányzik, nem tudunk megtervezni bizonyos konkrétumokat, mint például az eredmények, vagy akár a költségvetés.

Mit ír a pályázati útmutató?

Másrészt pedig láthatsz a fenti példaszövegben egy nyakatekert kifejezést: "szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek".

Ha egyszerűbben akartam volna fogalmazni, úgy is írhattam volna, hogy mélyszegénységben élők, de írtam azt. Nem, mert a pályázati kiírás nem mélyszegénységben élőknek, hanem szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyeknek hívja őket és ha hobbiból más kifejezéseket használunk, mint ami a pályázati kiírás anyagaiban szerepel, azzal zavart okozhatunk, és az visz előre.

Tehát ha a pályázati kiírásban, amivel dolgozol, van egy spéci kifejezés, amivel leírják, hogy milyen célcsoport támogatható, akkor használd azt szóról szóra.

2. Mik a jellemzőik?

Ha behatároltuk őket, szemügyre vehetjük, kik is ők picit közelebbről. Ennél a lépésnél szűkítünk a célcsoporton. Van egy háromszintű szűrő, ami alapján el tudod dönteni, hogy egy jellemzőt beírj vagy ne a pályázatba:

  • Fontos jellemző, ha jogosultsági szempontról van szó (például ha azt írja elő a pályázati útmutató, hogy a célcsoport minimum 20%-a kötelezően roma).
  • Fontos, ha plusz pontszámot ér, (például ha a célcsoport minimum valahány százaléka nő vagy tartós munkanélküli), és azt a plusz pontszámot meg akarod szerezni.
  • És fontos akkor is, ha az a jellemző a projekt szempontból releváns, valamilyen jelentéssel bír.

Ebben a példánál, amit hoztam, nem akármilyen 200 mélyszegénységben élő személyről van szó. Pontosítottuk azt is a pályázatban, hogy:

... a 200 személy minimum 30%-a nő, minimum 20%-a roma. Munkaképes korú, tehát 16 és 65 év közötti személyekről van szó, akik a munkaerőpiaci helyzetüket tekintve vagy munkanélküliek vagy inaktívak. Még egy jellemzőjük, hogy alacsonyan képzettek.

Ez egy foglalkoztatási projekt, ebből a szempontból ezek a jellemzők mind értelmezhetők és árnyalják a képet.

3. Mik a problémáik?

A harmadik lépésnél mélyebbre ásunk, itt kezdődik az izgalmasabb rész, megnézzük, mik a célcsoport problémái.

Itt alapszabály, hogy ne csak abból indulj ki, ami a te személyes véleményed arról, hogy milyen gondjai lehetnek a célcsoportnak, mert nem erre kíváncsi a támogató. Lehet, hogy pont tisztán látod a helyzetet, de be is kell tudd bizonyítani, hogy tényleg így van.

Általában két alaphelyzet van: az egyik, amikor pontosan tudod, hogy kik a célcsoport tagjai, oda tudsz menni, meg tudod őket kérdezni. És a másik helyzet, amikor megfoghatatlanabb csoportra célzol, akikről sok mindent tudsz, de nem ismered személyesen őket. Mindegy, hogy melyik helyzetben vagy, meg ki kell derítened, hogy mik a gondjaik.

Többféle módja is van ennek a felmérésnek. Hogy te melyiket használod, az attól is függ, hogy ki a célcsoportod, és attól is, hogy van-e róluk szabadon hozzáférhető adat, információ. Pár ötlet, ami jól jöhet neked is:

  • Megnézheted a statisztikai adatokat vagy bármilyen adathalmazt, ami rájuk vonatkozik és a projekt szempontjából is érdekes.
  • Megnézhetsz mások által készített felméréseket, elemzéseket, tanulmányokat.
  • Vagy megkérdezted őket személyesen: kérdőívben, egyéni vagy csoportos beszélgetés során.
  • Vagy megkérdezhetsz másokat is, akik kapcsolatban állnak velük, ismerik a problémáikat, tehát hiteles adatközlők.

Az a legjobb, ha többféle forrást is fel tudsz használni. Ennél a példánál, amit hoztam, volt egy nagyszabású előzetes felmérés, ahol a fenti módszereket mind alkalmazták. A célcsoportról kiderült, hogy:

Hiányoznak azok a készségeik és képességeik, amelyek az elhelyezkedéshez szükségesek, például a kitartás, önbizalom, kudarckezelés, a formális munkakapcsolatok megértése, időmenedzsment. Probléma a folyamatos létbizonytalanság is, amiben élnek, mert ez egy 22-es csapdája: nincs állásuk, nincs jövedelmük, amiatt nyomorult körülmények között élnek, és részben pont ezek a körülmények akadályozzák meg, hogy munkát találjanak. Romák esetében sajátos probléma, hogy nem motiváltak formális munkaviszonyok kialakításában, mert számukra a világ laza, informális kapcsolatokra épül, és ha el is jutnak arra a pontra, hogy dolgozni akarnának, negatív hozzáállásba ütköznek, hiszen az a kép él róluk, hogy lusták, munkakerülők. Nőknél pedig ott van az a gát, amit a klasszikus női szerepkör betöltése jelent. 

4. Mire van szükségük, igényük?

A következő lépés, ami az előzővel párhuzamos, hogy kiderítjük, mik a célcsoport igényei, mire van szükségük. A két szintnek összhangban kell lennie, akár olyan a pályázati űrlap, hogy ezekről egy kalap alatt kell írnod, akár olyan, hogy külön-külön.

Én szeretem listaszerűen is megfogalmazni, hogy mire van szüksége a célcsoportnak, főleg akkor, ha van olyan értékelési szempont, hogy mik a célcsoport igényei és hogyan elégíti ki ezeket a projekt. Ebben a példában is van ilyen lista. Itt a célcsoportnak szüksége van:

... segítségre a munkaerőpiaci tájékozódásban, szükségük van információra az elhelyezkedési lehetőségekről; segítségre abban, hogy megismerjék a saját képességeiket, erősségeiket, gyengeségeiket, hogy felismerjék, hogy milyen területen tudnának legjobban elhelyezkedni; segítségre az álláskeresésben, általuk is betölthető állásokra; képzésre, hogy könnyebben el tudjanak helyezkedni és képesek legyenek megtartani az állásukat.

5. Mi a megoldás, amit a projekt nyújtani tud?

És végül az utolsó lépés: hogyan tud segíteni rajtuk a projekt? Itt fontos, hogy a projekt azokra a problémákra és igényekre válaszoljon, amelyeket az előző két pontban sikerült feltárni. Az volt a keresleti oldal, ez itt a kínálati oldal és a kettőt össze kell hangolni.

Az én példámban a megoldás így néz ki:

munkaerőpiaci tájékoztatás, ami segít a célcsoportnak információhoz jutni az elhelyezkedési lehetőségekről; karriertanácsa, ami segít nekik az önismeretben; munkaközvetítés és munkahelyteremtés, ami segít nekik állást találni; szociális kompetenciákat fejlesztő képzés, ami felkészíti őket a munkahelyi beilleszkedésre; szakképzés, ami segít egy-egy szakmában szakképzett munkaerőként elhelyezkedni.

Illusztráció: Antonio Uve via Behance

Az online tanfolyam, amelyik megtanít projektet tervezni

A PÁLYÁZATI FELTÉTELEK SZERINT