Hogyan támogatja a PNRR a humánerőforrás-fejlesztést?

Románia országos helyreállítási terve - a PNRR - 29.2 milliárd euróra rúgó költségvetésből fog gazdálkodni és a várt eredményei közt olyan előkelőségek szerepelnek, mint többszáz kilométer autópálya, többszáz újonnan épített iskola és bölcsőde épület, új és korszerűsített korházak, de olyan nagy reményű reformok is, mint például a nyugdíjrendszer, a igazságügyi rendszer reformja vagy akár a közszféra bérrendszerének újragondolása.

A PNRR-nek köszönhetően 2026-ig infrastruktúra-fejlesztési zuhatag és reformözön várható. Nincs is semmi meglepő abban, hogy a terv köré épülő tájékoztatás is főleg ezekre az elemekre épül.

Viszont jogos az a kérdés is, hogy mit tartogat a PNRR azoknak a humán szolgáltató szervezeteknek, akik nem építkezni szeretnének, hanem egyszerűen csak oktatási, képzési, munkaerőpiaci vagy szociális  szolgáltatást nyújtani - egyre több embernek, egyre jobban.

Szögezzük le rögtön a legelején: az országos helyreállítási terv célja elsősorban nem az, hogy magát a szolgáltatásnyújtást finanszírozza. Hanem inkább az, hogy megteremtse vagy javítsa - többek között - az ehhez szükséges infrastrukturális, jogszabályi és rendszerszintű körülményeket. De ettől függetlenül vannak benne humánerőforrás-fejlesztési intézkedések is, amelyek hasonlóak a POSDRU, POCU, illetve POEO és POIDS típusú intézkedésekhez, illetve az adminisztratív kapacitás fejlesztését célzó operatív programok (PODCA, POCA) intézkedéseihez. Az 1000+ oldalas dokumentációból most ezeket szűrtem ki. Nézzük szerre őket!

De előbb pillantsunk rá a nagy képre!

A PNRR 6 pillérre épül és 15 komponenst tartalmaz. A pirossal kiemelt komponensekben lesz nagyobb lélegzetvételű humánerőforrás-fejlesztés is:

1. komponens

Vízgazdálkodás - víz- és szenny-vízhálózat bővítés, árvízvédelem, vízgazdálkodási reformok, vízkataszter - 1.88 milliárd euró

2. komponens

Erdősítés és biodiverzitás - új erdők, újraerdősítés, hatékonyan kezelt természetvédelmi területek - 1.37 milliárd euró

3. komponens

Hulladékgazdálkodás - integrált hulladékgazdálkodási rendszer, körforgásos gazdaságra való átállás - 1.2 milliárd euró

4. komponens

Fenntartható közlekedés - autópályaépítés, vasúthálózat korszerűsítés, metróhálózat fejlesztés - 7.62 milliárd euró

5. komponens

Felújítási Hullám - biztonságosan és energiahatékonyan felújított épületek, zöld építkezési stratégiai keret - 2.2 milliárd euró

6. komponens

Energia - a villamosenergia-piac reformja, megújuló energia, hidrogénnel kevert gázelosztó infrastruktúra - 1.62 milliárd euró

7. komponens

Kormányzati felhő és digitális állami rendszerek - digitális kompetenciafejlesztés, széleskörű digitalizáció - 1.89 milliárd euró

8. komponens

Adó- és nyugdíjreform - adóreform, vámrendszer reform, Nemzeti Fejlesztési Bank, nyugdíjreform - 482 millió euró

9. komponens

A magánszektor támogatása, kutatás, fejlesztés és innováció  KKV-digitalizáció, kutatás- támogatás - 2.36 milliárd euró

10. komponens

A zöld és digitális átmenet helyi alapja - szociális lakások, zöld közlekedés, bicikliutak, nZEB középületek - 2.1 milliárd euró

11. komponens

Turizmus és kultúra - turisztikai útvonalak, kulturális és kreatív iparágak támogatása, desztiná-ciómenedzsment - 200 millió euró

12. komponens

Egészségügy - egészségügyi infrastruktúra, újragondolt egészségügyi képzések, digitalizáció - 2.45 milliárd euró

13. komponens

Szociális reformok - gyermek-védelem, fogyatékkal élők, minimális jövedelem, szociális gazdaság - 167 millió euró

14. komponens

A közszféra reformja, az igazság-szolgáltatás hatékonyságának növelése, a szociális partnerek megerősítése - 155 millió euró

15. komponens

Művelt Románia - korszerű oktatási infrastruktúra, digitalizált felsőoktatás, duális oktatás - 3.6 milliárd euró

1. Szakmai kompetenciák fejlesztése a fenntarthatósság területén

Az első képzési intézkedések a hulladékgazdálkodási komponens részei. Ebben ugyanis egy 19 millió eurós keretet különítettek el fenntarthatósági szakmai kompetenciák fejlesztésére. 

Az itt támogatott intézkedések célja a klímaváltozási szakértők képzése és a közintézményekben dolgozó alkalmazottak digitális kompetenciáinak fejlesztése. A képzések mellett készül egy útmutató, amelyet a közintézményeknek követniük kell, amikor a fenntarthatósági projektjeiket valósítják meg, de lesznek tájékoztatási kampányok is, ahol a csomagolásból származó hulladék csökkentése lesz célkeresztben.

Várt eredmények:

Tréning és tudatosító kampányok 850 közintézményi alkalmazottnak

Tréningkampány klímavédelmi szakértőknek

2. Szakemberképzés az energiahatékony építkezés területén

A Felújítási Hullám nevű komponensben tömbházak, középületek, történelmi épületek energiahatékony felújítására számíthatunk. Ám a tömény infrastruktúrafejlesztés mellett van ebben a komponensben egy humánerőforrás-fejlesztési vonal is.

Ennek az első eleme arra a problémára vezethető vissza, hogy az építkezési szektor nincs felkészülve az energiahatékony beavatkozásokra. Szakemberekre van szükség, akik felkészültek a zöld és digitális építkezés területén. A PNRR-ben tervezett építőipari képzések a felsőoktatás és a szakmunkás képzés szintjét is érintik, és kiterjednek többek között a mérnökök, építészek, energetikai auditorok, építési felügyelők, de az építkezési munkások felkészítésére is.

Az alapkoncepció szerint a nyolc régió nagy egyetemi központjaiban létrejön egy-egy területi képző központ, ahol az építészeti egyetemekkel és más illetékes intézményekkel, egyesületekkel együttműködve 2023 végéig megvalósulhat mintegy 6000 szakember felkészítése, a külön erre a célra fejlesztett, egységes képzési programok alapján.

A 10 millió euró értékű programot a Fejlesztési Minisztérium (MDLPA) fogja irányítani, a következő forgatókönyv szerint:

A regionális képző központok kialakítása

A képzők toborzása és szerződtetése

A képzéshez szükéges tananyagok fejlesztése

A képzések megvalósítása és az eredmények nyomonkövetése

3. Szakemberképzés a történelmi épületek felújításához

A Felújítási Hullám másik képzési vonala a műemléképületek felújításához szükséges szakemberek felkészítése. Ebből a célból is létrejön egy képző központ, ahol kifejezetten történelmi épületek restaurálása terén zajlik majd a szakemberképzés.

A program koordinátora ezúttal a Kulturális Minisztérium a Nemzeti Örökségvédelmi Intézeten (INP) keresztül, az erre szánt keretösszeg 1.7 millió euró. A program lebonyolítása ugyanabban a stílusban fog zajlani, mint az előző programban, tehát létrejön a képzőközpont, toborozzák és szerződtetik a képzőket, kidolgozzák a tananyagokat és megtartják a képzéseket.

A program valójában az INP tevékenységének a kiterjesztését jelenti, és nem tekinthetünk rá úgy, mint képzési szolgáltatóknak szóló pályázati lehetőségre.

A Digitális átállás keretében több fronton is terveznek digitális kompetenciafejlesztést. Egyrészt van egy önálló képzési cél, ehhez kapcsolódóan külön képzések közhivatalnokoknak, KKV-alkalmazottaknak és a lakosságnak. Emellett egy-egy önálló digitalizációs beruházás is tartalmaz digitális kompetenciafejlesztést az adott intézmény alkalmazottainak vagy a terület szakértőinek. Ilyen például az ANOFM alkalmazottainak digitális képzése, ami 1200 munkaügyi hivatalnokot érint vagy a felsőoktatásba beépített képzés kibernetikai biztonság területén. De nézzük most a kizárólag képzés-jellegű kezdeményezéseket:

4. Haladó digitális képzés közhivatalnokoknak

A legelső képzési intézkedés célcsoportja a közhivatalnonok, akiket fel kell készíteni arra, hogy működtetni tudják az új digitális állami rendszereket. A képzési programokat a konkrét képzési igények felmérése fogja megelőzni, melynek során azonosítják, hogy hol pontosan milyen digitális kompentenciákat kell fejleszteni.

A képzések 30.000 hivatalnokot érintenek és olyan területeket fednek majd le, mint az adatbáziskezelés, rendszer adminisztráció, business elemzés, adatelemzés, platformok programozása. Emellett leadership és tehetségmenedzsment témában is várható képzés, 2500 hivatalnok részvételével. A képzések megvalósítására akkreditált képzési szolgáltatókat szerződtetnek.

5. Digitális képzés KKV-alkalmazottaknak

A alkalmazottak digitális kompetenciáinak fejlesztése azoknak az innovatív KKV-knak a munkatársait érinti, amelyek elkötelezték magukat az üzleti modelljük digitalizálása mellett, és van is erre vontakozó életképes tervük. Ezek a vállalkozások olyan területeken képeztethetik az alkalmazottaikat, mint programozás, adatelemzés, kibernetikai biztonság, számítógépes tervezés, additív gyártástechnológia.

A programot a Kutatásért, Innovációért és Digitalizációért felelős Minisztérium fogja megvalósítani, a következők szerint:

Első lépésben egy alvállalkozó bevonásával országos curriculumot fognak fejleszteni az alkalmazottak digitális kompetenciáinak fejlesztésére. A curriculum vizsgateszteket is tartalmaz majd, amelyeket a képzés résztvevőinek abszolválniuk kell.

Ezt követi egy e-learning rendszer fejlesztése, beleértve egy vizsgamodult is.

A képzések 2 naposak lesznek, és akkreditált képzési szolgáltatók végzik majd az országos curriculum alapján.

A képző cégek a képzési eredmények alapján vouchereket kapnak, 150 euró per sikeresen vizsgázó hallgató értékben.

A tervek szerint a program keretében 248.000 alkalmazott képzésére kerül sor, a képzések megvalósításába mintegy 200 képző céget fognak bevonni.

6. Digitális képzés a lakosság számára

A lakosság digitális kompetenciafejlesztésének központjában a könyvtárak fognak támogatást kapni. A PNRR szerint így oldható meg, hogy a teljes országot lefedő, fenntartható hálózat jöjjön létre, amelyik biztosítani tudja az alapszintű digitális kompetenciák fejlesztését, különösen a marginalizált lakosság számára.

Így ebben a programcsomagban:

korszerűsítenek és kiterjesztenek 5 megyei és 100 települési könyvtárat, felújítják 1030 könyvtár IT-eszközparkját, létrehoznak 10 MakerSpace-t és 100 könyvtári munkapontot,

kiképeznek 1100 könyvtárost az új eszközök használatára,

kidolgoznak 6 curriculumot alapsztintű digitális kompetenciák fejlesztésére, digitális alfabetizáció, kommunikáció és együttműködés, médiaműveltség, digitális tartalomgyártás digitális biztonság, valamint pénzügyi és vállalkozói ismeretek témában,

a tananyagok alapján 100.000 helyi lakos részt vesz digitális kompetenciafejlesztési képzésen,

lértehoznak egy elearning platformot, ahol elérhetők lesznek a tananyagok, a programban részt vevő könyvtárak jó gyakorlatai, hogy szabadon felhasználhatók legyenek a többi könyvtárak és más érdekeltek számára is.

A támogatási mechanizmus alapja a pályáztatás lesz, amelyet a Kutatásért, Innovációért és Digitalizációért felelős Minisztérium bonyolít.

4 kategóriában lehet majd pályázni:

Megyei konzorcium:

A megyei konzorcium csomagra a megyei tanácsok együtt pályáznak a megyei tanácsokkal és több helyi könyvtárral, a helyi szükségleteknek megfelelő beruházásokra, a vidéki könyvtárosok képzésére és a helyi lakosság digitális képzésére. A megyei könyvtárak ebben az összetételben központi szerepet töltenek be és biztosítják a helyi könyvtárak felkészülését.

Tréning 

csomag:

Ide olyan civil szervezetek vagy konzorciumok pályázhatnak, amelyeknek országos szintű tapasztalatuk van digitális oktatás, közösségfejlesztés és könyvtárosképzés területén. A tréning csomagban valósul meg a 6 curriculum fejlesztése, az elearning platform, megyénként minimum 2 tréner könyvtáros képzése és a nekik szóló coaching és mentorprogram.

Atipikus

konzorcium:

Ide olyan regionális konzorciumok pályázhatnak, amelyek vidéki vagy városi könyvtárakból állnak és egy olyan civil szervezetből, amelyiknek van tapasztalata állami könyvtárakkal való együttműködésben, képzésben, közösségfejlesztésben. Tartalmilag hasonlít ez a csomag az elsőhöz, a fő különbség, hogy itt nincs szükség a megyei könyvtár és a megyei tanács támogatására.

Monitoring és hatásmérés:

Ez a csomag a program lebonyolításával együtt járó monitoring és hatásmérési tevékenységek kiszervezését teszi lehetővé.  Ide olyan civil szervezetek pályázhatnak, amelyek tapasztaltak az országos könyvtárhálózatokon belüli raportálás terén, országos digitális oktatási és közösségfejlesztési projektek monitoringjában és hatásmérésében.

7. A civil szektor digitalizálása

A digitális átállás komponensben helyet kapott a civil szektor digitalizálása is, melynek a digitális infrastruktúra fejlesztés mellett része a civil szektorban dolgozó alkalmazottak és önkéntesek digitális kompetenciafejlesztése is.

A PNRR keretében 200 digitalizációs projektet támogatnának egy nyílt pályázati kiírás keretében, amelyre folyamatosan lehetne pályázni. A civil szervezetek projektenként maximum 70.000 euróra pályázhatnának, a projektek maximális futamideje 30 hónap.

Az adó- és nyugdíjreform komponens beruházásaihoz kapcsolódóan is felmerülnek képzési tevékenységek az érintett állami intézmények munkatársainak felkészítésére, továbbképzésére, de ezek csak említés szinten szerepelnek a helyreállítási tervben, különösebb részletek és vállalt értékek nélkül.

8. A kutatói életpálya reformja

A PNRR több intézkedést is tervbe vesz a romániai kutatási tevékenység és a kutatói karrier vonzóvá tételére.

A jogszabályi háttér javítása mellett olyan támogatásokra is lehet számítani, amelyek segítik a romániai kutatóknak és kutatóközpontoknak a Horizont Európa pályázatokon való részvételét, de külön támogatási konstrukció lesz arra is, hogy visszacsábítsák az országban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekbe a külföldön élő, magasan képzett kutatókat.

Humánerőforrás-fejlesztési szempontból a legizgalmasabb mégis az a beruházás, melynek keretében létrejön egy 8 regionális kutatói pályaorientációs központból álló országos hálózat.

Ez a beruházás egyébként a már létező EURAXESS EU-s szintű kezdeményezéshez kötődik, ennek erősítené a szerepét a kutatói karrier népszerűsítésében és a kutatók támogatásában. Ez a támogatás kiterjed a kutatói pályaorientációra, jó gyakorlatok megosztására, de kutatói tehetséggondozásra és specializált kutatói képzésekre is. A hálózat finanszírozására szánt keretösszeg 4 millió euró, vagyis 500.000 euró per központ.

9. Képzések a turizmus és a kultúra területén

A turizmus és kultúra komponens is tartalmaz képzési tevékenységeket, így például:

a turistaútvonalak kialakításához kapcsolódó szakképzést és kulturális oktatást,

a múzeumok kialakításához kapcsolódó szakképzést és kulturális oktatást, múzeumpedagógia képzést,

desztinációmenedzsmenttel foglalkozó szervezetek alkalmazottainak képzését, például stratégiaalkotás területén,

a filmiparban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztését,

a digitális könyvkiadás terén dolgozó humán erőforrás képzését. 

10. Képzések az egészségügyben dolgozók számára

Az egészségügyi komponensben is található néhány képzési kezdeményezés.

Ilyen például az országos helyreállítási terv keretében létrehozandó Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztésért felelős Országos Hatóság (ANDIS) személyzetét célzó képzési program.

Az egészségügyi szolgáltatások menedzsmentjét érintő reform is tartalmaz egy nagyívű képzési komponenst, melynek keretében új alapokra helyezik az egészségügy menedzsmentjében részt vevő humán erőforrás képzését. Emellett külön program vonatkozik az egészségügyben dolgozók képzésére, amit szintén alapjaiban újragondolnak, új jogszabályi háttérre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztési stratégiákra építenek.

Ezeknek a képzési programoknak a megvalósításában az Egészségügyi Minisztérium az orvosi és gyógyszerészeti egyetemeket tömörítő G6 akadémiai szövetséggel fog együttműködni.

Sőt, lesz képzés abban a kezdeményezésben is, amelyik az egészségügyi rendszerben tapasztalható korrupció visszaszorítását célozza, illetve az eHealth integrált rendszer használatát is online oktatóanyagokkal fogják segíteni. 

11. Nappali központ hálózat veszélyeztetett gyerekeknek

A Szociális reformok komponens egyik legjelentősebb kezdeményezése a gyermekelhagyás megelőzését célozza.

Ennek érdekében nappali központok lértehozását fogják támogatni, három kategóriában:

1. kategória

nappali központ szülőktől való elszakadás által veszélyeztetett gyerekeknek

2. kategória

felzárkóztató nappali központ fogyatékkal élő gyermekek támogatására

3. kategória

szülőket és gyerekeket támogató tanácsadó központ a gyermekelhagyás megelőzésére

A központok mintegy 4500 gyereknek nyújtanak majd szolgáltatást, megelőzve, hogy elszakadjanak a családjuktól.

A központok lértehozására és működtetésére nyílt pályáztatás során lehet támogatást szerezni.

Csak azokat a pályázatokat fogják támogatni, amelyekben az illetékes helyi önkormányzat szerepet vállal a gyermekelhagyás megelőzésében, beleértve a létrehozott nappali központok fenntartását is. A program támogatja az együttműködést több önkormányzat, illetve az önkormányzatok és a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium között. 

A központokat hátrányos helyzetű közösségekben lehet majd létrehozni. A besoroláshoz olyan mutatókat vesznek alapul, mint gyerekek száma az adott közösségben, a közösség típusa (vidéki vagy városi), a gyerek aránya a teljes lakosságból, AROPE, garantált minimális jövedelem, munkanélküliségi ráta, iskolaelhagyási ráta.

12. Fogyatékkal élő felnőttek életminőségének a javítása

A fogyatékkal élő felnőtteket érintő programcsomag két fejlesztési vonalon fut és javarészt infrastruktúrafejlesztést jelent, de van benne szolgáltatásnyújtás is.

Az első vonal 35 új közösségi szolgáltatás (nappali központ, rehabilitációs központ, fogyatékkal élőket támogató központ) létrehozását és működtetését célozza, beleértve az építkezést és a felszerelést is. A központok évi 1250 sérült felnőttet szolgálnának ki.

A második vonal 150 meglévő közösségi szolgáltatás (védett otthon, nappali központ, rehabilitációs központ) felújítását és felszerelését célozza, évi 1600 fogyatékkal élőt kiszolgálva.

13. A társadalmi felzárkóztatást célzó minimális jövedelem

A társadalmi felzárkóztatást célzó minimális jövedelemre vonatkozó reform a jogszabályi háttér módosításán túl a végrehajtáshoz szükséges intézményi kereteket is megteremti, és ennek vannak humánerőforrás-fejlesztési elemei is.

Így külön erre a célra kidolgozott programok alapján képezni fogják a megyei szociális kifizetési és ellenőrzési ügynökségek és a helyi önkormányzatok személyzetét, hogy legyenek képesek végrehajtani a reformot, hogy tudják megfelelően alkalmazni a jogszabályokat, de itt is lesz digitális kompetenciafejlesztés is.

14. Pénzügyi támogatás a szociális gazdaság fejlesztésére

A PNRR-ben háromféle pályázati konstrukció van a szociális gazdaság támogatására és ezáltal a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának az elősegítésére:

1. konstrukció

Pályázati kiírás a zöld és/vagy digitális gazdaság területén működő társadalmi vállalkozások fejlesztésére és újak létrehozására

2. konstrukció

Pályázati kiírás olyan vidéki társadalmi vállalkozások létrehozására, amelyek munkanélküli (NEET) fiatalokat foglalkoztatnak

3. konstrukció

Pályázati kiírás már létező, sikeresen működő társadalmi vállalkozások növekedésének és fenntarthatóságának támogatására

Mindhárom kör pályáztatásért a Munkaügyi Minisztérium felel, a pályázatok elbírálása az ütemezés szerint 2023 végén zárulna. Logikusan gondolkodva ez egyben azt is jelenti, hogy a POCU SES Rural "forráskigészítése" a PNRR-ből csak áttételesen valósulhatna meg, úgy, hogy a pályázók újrapályáznának, ezúttal a Munkaügyi Minisztériumhoz.

15. Államreform és képzések

A közszféra reformját érintő komponensben is vannak képzési elemek, így például:

A Kormányfőtitkárságon belül működő, politikák és prioritások koordinálásáért felelős igazgatóság képzéseket szervez a minisztériumok személyzetének adatgyűjtés és -elemzés, stratégiai tervezés, monitoring és költségtervezés témában, de ToT képzések is lesznek.

Lesznek képzések azoknak a közhivatalnokonak is, akik a Kormány Éves Munkatervének az előkészítésében vesznek részt.

Képzésekkel fogják támogatni a közszféra innovációs kapacitásának a növelését is. Ezek keretében felkészítik a minisztériumok személyzetét az innovációra, különösen arra, hogy alkalmazni tudják az anticipatív és innovatív kormányzás elveit.

Lesznek olyan képzések is, amelyek segítik a civil szférát abban, hogy hatékonyabban vegyen részt a döntéshozásban. 2025 végére a szociális partnerek 800 munkatársát képeznék, de a központi és helyi közigazgatásban dolgozókat is, hogy ügyesebbek legyenek a nyilvános konzultációk szervezésében és a közérdekű információk közzétételében.

Klímaváltozás ügyben klímaváltozási szakértőket képző posztuniverszitáris programok indítását tervezik, de képezni fogják a Kormányfőtitkárság klímaváltozással foglalkozó szakértőit és az érintett minisztériumok személyzetét is.

A központi és helyi közigazgatásban dolgozók közül mintegy 2000 személyt fognak képezni fenntartható fejlődés témában.

Külön programcsomag kezeli a karriermenedzsmentet a közszférában. Ennek keretében is képzésekre, tehetséggondozásra és a közszféra HR-mendzsment rendszerének az újratervezésére is sor kerül. De a tervek szerint lesznek képzések  a korrupciómegelőzés és közbeszerzések területén is.

Aktív állampolgárság témában mintaprogramokat terveznek a civil szervezeteknek, hogy olyan területeken képezzék a képviselőiket, mint klímaváltozás, társadalmi befogadás, korrupció elleni küzdelem, oktatás, önkéntesség. Ebben a témában nyílt pályázati kiírásokra számíthatnak a civil szervezetek.

16. Korai nevelésben dolgozók képzése

A Művelt Románia oktatási komponens infrastrukturális beruházások mellett humánerőforrás-fejlesztési programokban is bővelkedik. Az első a kisgyermekkori nevelésben dolgozók képzését célozza.

Ehhez a forgatókönyv egy képzési keretprogram kidolgozásával kezdődik, amihez az Oktatási Minisztérium nyílt felhívás keretében képzési szolgáltatókat és szakértőket fog bevonni. Az eredmény 2 kidolgozott és akkreditált képzők képzője képzési program lesz, amelyek alapján olyan képzőket képeznek, akik képezni tudják a kisgyerekkori nevelésben dolgozókat, illetve azt a személyzetet, amelyik érintett a bölcsődei szolgáltatások minőségének nyomon követésében.

Ezt követően a képzési szolgáltatók pályázhatnak arra, hogy helyi szinten lebonyolítsák mindkét típusú képzést, bevonva a ToT programokban kiképzett képzőket.

Összesen 42 önálló képzési projektet fognak támogatni, vagyis megyénként egyet, azzal az elvárással, hogy valósuljon meg minden megyében legalább 475 személy képzése. A PNRR keretében új bölcsődék is épülnek, ezek személyzete előnyt élvez a képzéseken való részvétel szempontjából.

17. Támogatási program olyan iskoláknak, ahol kiugróan magas az iskolaelhagyási ráta

A programban a iskolaelhagyás szempontjából legrosszabb helyzetben lévő iskolákat fogják támogatni.

Ezek az iskolák maximum 3 évig kapnak támogatást, hogy olyan oktatási és támogató programokat valósítanak meg, amelyekkel visszaszorítható az iskolaelhagyás, javíthatók az iskolai eredmények és növelhető azoknak a gyerekeknek a száma, akik sikeresen lépnek át a nyolcadik osztályból a kilencedikbe.

A támogatási mechanizmus non-kompetitív, tehát nem pályázati versenyben választják ki a kedvezményezett iskolákat, hanem aszerint, hogy mennyire érinti őket az iskolaelhagyás.

18. Az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó programban résztvevő pedagógusok képzése

A PNRR keretében egy átfogó, országos szintű program fog megvalósulni az iskolaelhagyás visszaszorítására, egy korábban kidolgozott és tesztelt módszertan (MATE - Korai Előrejelző Mechanizmus az Oktatásban) alapján.

Ehhez kapcsolódóan minimum 45.000 tanár képzését tervezik, többek között a virtuális és hibrid oktatásmódszertan területén, de az iskolaelhagyás által súlyosan érintett iskolák pedagógusai speciális képzésekben is részesülnek, személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, társadalmi befogadás, szocio-emocionális készségek témakörökben.

19. A duális szakképzés támogatása

A PNRR egyik kiemelt oktatási reformja a duális szakképzést érinti. Ennek 2 fő eleme van:

10 regionális konzorcium létrehozása, melynek tagjai a helyi önkormányzatok, gazdasági szereplők, szakiskolák, egyetemek és a szakképzés szempontjából releváns egyéb szervezetek,

a duális szakképzést kiszolgáló 10 integrált  campus lértehozása és felszerelése.

A 10 támogatandó regionális konzorciumot nyílt versenyben fogja kiválasztani az Oktatási Minisztérium.

A kiválasztott konzorciumok 4 évet lefedő támogatási szerződés alapján pénzügyi támogatást kapnak, amit arra fordíthatnak, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket a szakképzéshez, beleértve az oktatási intézményben zajló szakképzés anyagi és emberi erőforrását, a gazdasági egységekben zajló szakmai gyakorlat anyagi és emberi erőforrását, a vizsgáztatási körülményeket, de ezekből a támogatásokból finanszírozhatók lesznek a külföldi szakmai gyakorlatok, szakmai versenyek és vásárok szervezése, pályaorientációs tanácsadás és vállalkozói kompetenciafejlesztés a hallgatóknak, valamint a szakképzésben részt vevő tanárok és tutorok képzése.

A regionális konzorciumok külön támogatást kapnak egy-egy integrált campus létrehozására. A campusok kettős felügyelet alatt fognak állni, egyrészről az Oktatási Minisztérium, másrészről a helyi önkormányzatok fogják biztosítani a koordinációt.

Sőt, a konzorciumokban részt vevő 10 felsőoktatási intézmény dedikált támogatást is kap, 3.380.000 euro/egyetem értékben, amiből digitális központokat hozhatnak létre, korszerűsíthetik a virtuális oktatáshoz használt eszköztárukat, új képzési programokat indíthatnak.

20. A mezőgazdasági szakközépiskolák átalakítása

A PNRR külön figyelmet szentel a mezőgazdasági profilú iskolák átalakítására.

A kapcsolódó intézkedésért a Mezőgazdasági Minisztérium felel, és mint ilyen, pályázati kiírást fog megjelentetni, melynek keretében 2022-től kezdődően évi 14-15, összességében mind az 57 mezőgazdasági iskola fog támogatást kapni. Ezek az iskolák a támogatást oktatási infrastruktúra fejlesztésre fordíthatják, de jut pénz az oktatók továbbképzésére, tantervi reformra és tananyagfejlesztésre, sőt, a szakmai gyakorlatok hatékonyabbá tételére is.

21. Digitális kompetenciafejlesztés a pedagógusoknak

Egy átfogó program keretében az Oktatási Minisztérium 2025-ig 100.000 pedagógus képzését tervezi digitális oktatás terén, az Európai Állampolgári Digitális Kompetenciakerettel összhangban. A képzéseken a pedagógusoknak nemcsak a konkrét oktatáshoz szükséges digitális kompetenciáikat fejlesztik, hanem azokat is, amelyek a szülőkkel való kommunikációhoz, tananyagfejlesztéshez, tudásfelméréshez szükségesek.

A képzéseken résztvevő pedagógusok kiválasztására az Oktatási Minisztérium módszertant fog kidolgozni. Előnyt fognak élvezni a vidéki iskolák pedagógusai, és azoké, amelyekben az utóbbi évben különféle okok miatt nem volt online oktatás.

22. Online iskola

Az ONLINE Iskola kezdeményezés keretében innovatív digitális oktatási anyagokat és eszközöket fognak fejleszteni és digitális alfabetizációs programokat fognak biztosítani a fogyatékkal élő, sportoló és korházi ellátásban lévő gyerekeknek.

A kezdeményezés részeként digitális formátumú segédanyagokkal fogják kiegészíteni a manuale.edu.ro platformon elérhető tankönyvtárat, de nyílt oktatási tartalmakat is fognak fejleszteni, többek között oktatóvideókat, multitouch applikációkat, oktatójátékokat, és mindemellett létrejön egy kompetenciafelmérésre alkalmas platform is.

A nyílt oktatási tartalmak fejlesztésére és a kompetenciafelmérő portál létrehozására nyílt pályázati felhívást fog közzétenni az Oktatási Minisztérium.

23. Digitalizáció a felsőoktatásban

A PNRR-ben tervezett felsőoktatási komponens részeként a felsőoktatási intézmények egy 224 millió eurós keretösszegű pályázati felhívás keretében közel 5 millió euró értékű projektekkel pályázhatnak.

A támogatás alapvetően digitaliációra költhető, többek között kutatási és innovációs központok létrehozására, az online oktatáshoz szükséges infrastruktúra és platformok kiépítésére, digitális megoldások bevezetésére az egyetemi élet összes területén, szakmai gyakorlatok és kutatási programok megvalósítására, valamint egyetemi oktatási programok indítására a digitális innováció területén.

Összegzésképpen

Szóval, hogyan látom a dolgokat 1000+ oldal áttanulmányozása után?

Bár nem ezen van a hangsúly, a PNRR a sok infrastrukturális beruházás mellett át van szőve humánerőforrás-fejlesztési intézkedésekkel, oktatási, képzési, munkaerőpiaci és szociális fronton egyaránt.

De ettől függetlenül kár lenne arra számítani, hogy a PNRR-ben a klasszikus formában, POSDRU/POCU stílusban lehet majd pályázati pénzhez jutni! Fontos, hogy a PNRR humánerőforrás-fejlesztési szempontból kiegészíti a 2021-2027-es ciklus operatív programjait (a POEO-t, a POIDS-t, illetve egészségügyet támogató POS-t), és más mechanizmusokra épül.

Előszöris a PNRR kezdeményezései nem kispályásak, nem aprózzák el benne a dolgokat. Amit csak lehet, centralizáltan oldanak meg és állami, minimum helyi önkormányzati hatáskörön belül tartanak. 

Érdekes új lapok jutnak a képzési szolgáltatóknak, akiknek a PNRR-s szerepek közül többnyire nem a pályázóit fogját leosztani, hanem az alvállalkozóit. Ez azt is jelenti, hogy a PNRR nem jelent tömeges pályázati lehetőséget a képzési szolgáltatóknak, de még csak tömeges megbízást se.

Szociális szolgáltatások szintjén két fő célcsoportkategória kerül előtérbe: a családtól való elszakadás által veszélyeztetett gyermekek és a fogyatékkal élő felnőttek. Esetükben a PNRR a közösségi szolgáltatások indítását támogatja, tehát tartalmilag is igen limitáltak a szociális szolgáltatók támogatási lehetőségei a PNRR-n belül.

Abban is újszerű a PNRR, hogy itt a támogatások menedzselésében nem egy, hanem tucatnyi intézmény vesz majd részt, akik külön-külön pályázati kiírásokat, módszertanokat és egyéb megvalósítási dokumentációt fognak megjelentetni, különböző stílusban, különböző koncepciók alapján. A tervek szerint a MIPE működtetni fog egy tájékoztató portált (valamiért dashboard a neve), ahol követni lehet majd a támogatásokat, és ami remélhetőleg letisztítja a jelenlegi információs káoszt.

A konkrét pályázati/támogatási feltételekről a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján viszonylag keveset tudunk. Azaz ebben a pillanatban fényévekkel többet tudunk arról, hogy tematikailag mit támogat a PNRR, mint arról, hogy pontosan milyen formában lehet hozzájutni a támogatáshoz. Ez mondjuk érthető, hiszen a terv még tárgyalás alatt áll.

Az is igaz, hogy minden reform és beruházás leírásában van egy-egy olyan rész, hogy hogyan zajlik majd az megvalósítás, de ezeknek egy része kellően zavaros (legalábbis nekem) ahhoz, hogy tengernyi kérdéssel várjuk a konkrét pályázati felhívásokat, módszertanokat és bármilyen más dokumentumot, ami remélhetőleg eloszlatja a ködöt.

A PNRR-re tehát humán szolgáltatóknak is érdemes figyelni, de - így egymás közt - az igazi pályázati lehetőséget én továbbra is a POEO-ban és a POIDS-ban látom. Csak tartanánk már ott...

100+ oldalnyi azonnal alkalmazható projekttervezési és pályázatírási technika, konkrét példa és jótanács

ajándék magazin