Hogyan lesz egy POCU projektnek hozzáadott értéke?

A POCU hatásosság-kritériumai közül a következő a sorban a hozzáadott érték. De mi az a hozzáadott érték? Hogyan lesz egy projektnek hozzáadott értéke? Mit írj a pályázatba, hogy ennek a szempontnak is megfelelj? Merthogy nem hagyhatod figyelmen kívül ezt a kritériumot, hiszen akár öt pontot is érhet, és ez, akárhogyis vesszük, sok.

 

Mire figyelnek az értékelők, amikor a projekt hozzáadott értékét vizsgálják?

 

Egyrészt azt nézik, hogy van-e valami plusz, amiben a célcsoport tagjai kifejezetten a projektednek köszönhetően részesülnek? Szokványos, „tizenkettőegytucat” a projekted, vagy nyújt valami különlegeset is, van benne valami csavar? Valami egyedi haszon?

 

Aztán azt is nézik, hogy a projektnek az adott területre (lásd pl. felsőoktatás, egészségügy, vállalkozásfejlesztés stb.) és a célcsoportra gyakorolt hatását reálisan mérted-e fel, vagy hagytad magad elragadtatni, csak úgy írtál és írtál, a valóságtól elrugaszkodva, mert úgy érezted, hogy amit írsz, az milyen jól hangzik?

 

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

 

Erre a kérdésre egy konkrét példán keresztül próbálok válaszolni, amit a POSDRU projekt portfoliómból választottam.

 

A projekttel az volt a cél, hogy hat erdélyi községben a helyi önkormányzatok a szociális gazdaság eszközeivel kezeljék a „romaproblémát”. Dióhéjban ez azt jelentette, mind a hat községben létrehoztak egy-egy építkezési vállalkozást, és ezek keretében a helyi cigány lakosság közül négy-négy állást kapott.

A projektben egy többállomásos kampány is zajlott, a projektmegvalósítók ezzel azt üzenték, hogy a cigányok nem értelemszerűen munkakerülők, ugyanakkor dolgozni mindenkinek joga és kötelezettsége. A projektről bővebben a saját honlapján olvashatsz, és feltétlenül nézz be a videógalériába is, mert a célcsoport tagjainak vallomásai megérnek két-két percnyi időt.

 

 

És most, hogy kicsit utánaolvastál, miről is szólt a projekt, nézd csak, mit írtunk a pályázatba arról, hogy a kezdeményezés milyen hozzáadott értéket, milyen pluszt jelent a célcsoport és a megcélzott közösségek számára:

 

  • Leírtuk, hogy a szociális gazdaság fejlesztése új kezdeményezésnek számít mind a hat településen.

 

Azért számított újdonságnak, mert a pályázat benyújtásának időpontjában ezekben a községekben nem volt egyetlen szociális vállalkozás sem, és az önkormányzatok addig nem próbálkoztak a szociális gazdaság eszközeivel javítani a helyi romák helyzetén.

 

  • Írtunk arról is, hogy a szociális gazdaság modell fejlesztése során figyelembe vettük a helyi roma közösségek sajátos igényeit.

 

Különösen figyeltünk arra, hogy a helyi szociális vállalkozásoknak olyan tevékenységi területet válasszunk, amely egyébként a cigányok tradicionális munkatevékenységei közé tartozik.

 

  • Leírtuk, hogy a projekt újdonságnak számít és hozzáadott értéket képvisel a roma lakosság munkaerőpiaci integrációja terén.

 

Ez konkrét eredményként hat szociális vállalkozást és 24 tartós munkahelyet jelentett a helyi romák számára. A munkahelyteremtésen túlmenően arra is gondoltunk, hogy a munkába állt személyeken biztosan segítene a személyre szabott munkahelyi beillesztési tanácsadás és egy-egy mentor állandó támogatása, hogy ne morzsolódjanak le, ha már megszerezték, tudják is megtartani az állásukat.

 

Ezek az intézkedések hozzáadott értéket jelentettek a célcsoport számára, mert nem csupán annyi történt, hogy néhány személy állást kapott és sorsára hagyták, hadd boldoguljon az új helyzetben, hanem szakembereket biztosítottak, akik mintegy kézen fogták őket, és segítettek a beilleszkedésben, a „feketemunkán” túli világ szabályainak betartásában.

 

  • Ami az újonnan létrehozott szociális vállalkozásokat illeti,

 

ezek nem csak üzleti tervet, marketing stratégiát és reklámanyagokat kaptak a projekt keretében, hanem konkrét segítséget potenciális partnerek és ügyfelek felkutatásában és az üzletkötésben. Ebben a képletben hozzáadott érték a szakemberek kapcsolati hálója, amelyhez az új vállalkozások egyébként nem jutottak volna hozzá.

 

  • A hosszú távú hatások kapcsán leírtuk, hogy

 

a megvalósítók a projekt eredményeit jó gyakorlatként bemutatják más romák által nagy számban lakott vidéki településen, ezzel segítve a cigányokról kialakult általános kép javulását és a szociális gazdaságnak, mint lehetőségnek, az elterjedését.

 

Itt a projekt nyilván nem ragadt le a szóbeli vállalások szintjén, hanem a tevékenységek közé bekerült egy kampánytevékenység is, ehhez készültek figyelemfelkeltő plakátok, portrévideók, a kampányrendezvényekre meghívást kaptak a téma szakértői, és volt egy kis sajtóvisszhang is. 🙂

 

  • A pályázatba ezt nem írtuk bele, de

 

így visszatekintve, egyértelműen hozzáadott érték az is, hogy a projekt kétnyelvű volt, és nem csak tessék-lássék kétnyelvű, hanem minden mozzanatában és megnyilvánulásában, beleértve a nyilvánossági elemeket és a külső kommunikációt is.

 

 

A projekt hozzáadott értékének ez a megközelítése az értékelőknek is tetszett, az egyik maximális pontszámot adott rá, a másik levont ugyan pár pontot, de a döntését nem tudta megindokolni. 🙂

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebook-on is.

 

Illusztráció: innen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .