POCU pályázatírás: a célcsoport toborzásáról (Hatásosság #3)

Szép-szép, ha nyer a pályázatod, ha támogatják a projektet, de honnan fogod összegyűjteni azt az ötszáz embert, akiket a pályázat szerint ki kell képezni? És akik közül legalább száz majd elhelyezkedik vagy saját vállalkozást indít? Hirdetéseket teszel fel az újságba? Szólsz az ismerőseidnek, hogy képzések indulnak, jöjjenek és hozzanak magukkal még egy embert?

 

Vagy végső elkeseredésedben veszed a telefonkönyvet, és felhívsz minden olyan személyt, aki beletartozhat a célcsoportba?

 

Ugye nem?

 

A POCU támogatási logikája sem díjazza a légből kapott ötleteket. Ez már abból is látszik, hogy a pályázatok szakmai értékelése során kiemelt helyet kap a célcsoport toborzási módszereinek az elemzése. Nem véletlen, hogy fontos a jól végiggondolt és előre megtervezett toborzás, hiszen a POCU projektek lényege az ember.

 

Ha a megvalósítás során nem sikerül elérni pont azokat a személyeket, akiknek leginkább szükségük van a támogatásra és leginkább motiváltak arra, hogy bevonódjanak a projekt minden lehetséges szakaszába, akkor a projektek hatásossága igencsak kérdéses.

 

Ezzel függ össze az is, hogy a szakmai értékelés során a helyes igényfelmérés fontossága is felértékelődik.

 

Az a projekt minőségi, amelyik létező személyek problémáira kínál megoldást. Amelyik nem úgy születik, hogy a pályázónak van egy elképzelése vagy egy kedvenc tevékenysége, és az folytatná, hanem amelyik felismeri a valós társadalmi igényeket és azokra megadja a lehető legjobb választ.

 

De térjünk vissza a célcsoport toborzására.

 

Honnan lesznek emberek a projekt célcsoportjába?

 

Ideális esetben a pályázat benyújtása előtt a célcsoport potenciális tagjai körében igényfelmérést végzel, tehát indulásból van a célcsoporttal kapcsolatod. Ha a projekt egy intézmény, vállalkozás alkalmazottait célozza, akkor ismét könnyű helyzetben vagy, hiszen tudod, hol találod célcsoport tagjait.

 

De olyan eset is előfordulhat, hogy a célcsoportod nem pontosan lokalizált, nem kötheted egy konkrét intézményhez, szervezethez, településhez, településrészhez. Ilyen esetben is rendelkezned kell egy elképzeléssel arról, hogy hogyan kerülnek be a projektbe a célcsoport tagjai.

 

Minden helyzetben és minden projekttípus esetében más és más toborzási módszerek jöhetnek számításba. Ebben a bejegyzésben három ötletet hoztam:

 

  • Saját adatbázis és toborzási eszközök használata

 

Az a legegyszerűbb eset, amikor a projekt célcsoportja egy jól körülhatárolható közösségből származik. Például ha a célcsoport tagjai egy vállalkozás alkalmazottai, egy régió egészségügyi intézményeinek szakemberei, egy oktatási intézmény pedagógusai közül kerülnek ki.

 

Ha ráadásul a főpályázó vagy valamelyik partner éppen az adott vállalkozás vagy intézmény, akkor viszonylag egyszerűen megoldható a toborzás belső hírlevéllel, információs nappal, az intézményi hierarchiát figyelembe vevő információelosztási módszerekkel, az intézményi praktikáknak megfelelően.

 

Ilyen esetben a legbiztosabb, ha megkéred az illetékes intézményt, mesélje el, hogyan szokta megoldani a hasonló toborzási feladatokat és leírod mindazt, amit mondanak. A lényeg, hogy az értékelők a pályázatból pontosan értsék meg, a toborzás miként fog zajlani, ha hosszasabb folyamat, milyen lépései lesznek, kik vesznek részt benne, milyen feladatokkal, felelősséggel.

 

  • Együttműködés olyan intézményekkel amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a projekt célcsoportjával

 

Ha a főpályázó és partnerek pont nem azok intézmények, amelyek a napi tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a célcsoport tagjaival, akkor a projektmegvalósítás során feltétlenül együtt kell működni olyan intézményekkel, szervezetekkel, akik viszont ezt teszik.

 

A pályázatban lehetőség szerint nevesíteni kell ezeket az intézményeket. Ilyenek lehetnek például az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek, az önkormányzatok vagy a munkaerőfoglalkoztatási ügynökségek (AJOFM). Az AJOFM-k például kötelezően részt vesznek az összes olyan POCU projektben, amelyek munkanélküliként regisztrált NEET fiatalokat céloznak.

 

Olyannyira, hogy a pályázóknak már a szerződéskötési fázisban fel kell mutatniuk egy-egy listát a célcsoportjukba tartozó fiatalok nevével, amely listákat a munkaerőfoglalkoztatási ügynökségektől kell beszerezniük.

 

Figyelj arra, hogy a pályázatban részletesen be kell mutatnod, miben áll az együttműködés a célcsoporttal direkt kapcsolatban lévő szervezetekkel. Ha nevesíthetők a felelős személyek, akkor már a pályázatba be lehet írni, hogy az együttműködő intézmény kit (milyen pozíciót betöltő személyt) biztosít a toborzáshoz és az pontosan mit fog tenni.

 

Itt szóba jöhetnek olyan népszerűsítő események, tájékoztató karavánok, amelyeken a célcsoport potenciális tagjai vesznek majd részt, de elképzelhető az is, hogy az együttműködő intézmény a saját adatbázisát használva keresi meg a célcsoport potenciális tagjait és személyesen, akár terepre kiszállva tájékoztatja őket a projektről.

 

  • Médiakampány

 

A projekt kampányszerű népszerűsítése akkor jó megoldás, ha tiszta és megbízható képed van arról, hogy a célcsoport tagjai hol érhetők el, mit néznek, mit hallgatnak, mit olvasnak.

 

Ha fiatalokat céloz a projekted, akkor érdemes kihasználni a közösségi média hirdetési lehetőségeit, főként hogy itt nagyon pontosan tudsz célozni. Ha az idősebb korcsoport vagy a mélyszegénységben élők a célcsoportod, akkor egy Facebook-kampány nem biztos, hogy eredményre vezet, sőt, a második kategória esetében talán a médiakampány úgy összességében véve sem a legjobb megoldás.

 

Ha ezt a módszert választod, számolnod kell azzal, hogy egymagában nem biztonságos módszer, ki kell egészíteni valami mással, ami a személyes kapcsolatfelvételen alapszik, illetve a pályázatba le kell írni részletesen a kampánnyal kapcsolatos elképzeléseket, beleértve a kampányüzeneteket is.

 

Hogyan válogatod ki a célcsoport tagjait?

 

A toborzáshoz szorosan kapcsolódik a szelekció kérdése, vagyis az, hogy milyen kritériumok szerint válogatod be a célcsoportba az embereket. A konkrét szelekciós procedúrát nyilván nem lehet megírni a pályázat benyújtása előtt, de azt azért bele lehet írni a pályázatba – és bele is kell –, hogy lesz ilyen procedúra (ki készíti?), melyek lesznek azok a fő kritériumok, amelyek alapján egy személy bekerülhet a célcsoportba, és melyek azok, amelyek versenyelőnyt biztosítanak.

 

Hogyan tartod a projektben a célcsoport tagjait?

 

Az ötszáz célcsoport dosszié a projektbe beválogatott ötszáz személlyel még nem garancia arra, hogy minden a legnagyobb rendben fog menni. A célcsoport tagjait a projektbe bevonni egy dolog, és biztosítani, hogy tényleg eljárnak majd a képzésekre, tényleg bejárnak majd dolgozni, tényleg létrehozzák azt a saját vállalkozást, egy másik dolog.

Amikor írod a pályázatot, erre is kell gondolni, és le kell írni, hogy a projektmegvalósítók mit tesznek majd azért, hogy a célcsoport tagjai ténylegesen részt vegyenek a projektben. Erre is hoztam két ötletet:

 

  • Pénzügyi támogatás

 

Pénzügyi támogatás lehet a képzési támogatás, szociális támogatás, ösztöndíj vagy valamilyen versenyen elnyerhető díj. De ösztönzőleg hat a nagyobb értékű “de minimis” támogatás is, amelyet például új vállalkozások indítására adnak, igaz, komoly vállalásokért cserében.

A pénzügyi támogatások esetében bele kell írni a pályázatba, hogy milyen feltételek mellett kapja meg a résztvevő, például részt kell vennie a képzési órák legalább 80%-án. De minimis támogatás esetén a pályázati útmutatónak lehetnek procedurális előírásai, ezeket ne felejtsd el szó szerint beleírni a pályázatba.

 

Versenyek esetében körül kell írni, hogy hogyan valósulnak meg, milyen kritériumok szerint választják ki a díjazott versenyzőket és mire költhetik a pénzt.

 

  • Plusz szolgáltatások

 

Ha a célcsoportba tartozó személyek fejével próbálunk gondolkodni, könnyen rájöhetünk, hogy mi akadályozhat meg egy személyt abban, hogy részt vegyen a projektben. Így például egy kisgyermekes anyuka könnyebben eljár képzésre vagy akár dolgozni, ha a képzés/munka ideje alatt megoldjuk a gyerekfelügyeletet.

 

Vagy egy testi fogyatékkel élő személy könnyebben részt vesz a projekt tevékenységeiben, ha megoldjuk neki egy speciális kisbusszal a szállítást.

 

Vagy egy vállalkozni kívánó fiatal könnyebben a tettek mezejére lép, ha a projektben az induláshoz szükséges de minimis támogatás mellett különleges inkubációs szolgáltatásokban is részesülhet, tagja lehet egy mastermind csoportnak, esetleg helyet kaphat egy coworking irodában.

 

Soknak tűnhet így egy szuszra, de mindenképpen gondold végig a fenti részleteket, amikor pályázatot írsz, mert azon túl, hogy magasabb pontszámot kaphatsz, a megvalósítók is örülni fognak, hogy az indulás pillanatában sok általánosság helyett van egy konkrét terv, amelyből kiindulhatnak.

 

De azért arra is figyelj, hogy ne vidd túlzásba a konkrétumok megadását, mert könnyen korlátok közé szoríthatod a megvalósítókat, és annak már nem fognak annyira örülni. 🙂

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebook-on is.

 

Illusztráció: innen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .