Körülbelül egy éve lehetett, hogy egy kedves ismerősöm megkérdezte, mi az, ami szerintem a POCU-ból hiányzott. Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy a nők. Mert eltelt úgy a teljes 2014-2020-as pályázati ciklus, hogy sehol egy kiírás, amelyik célzottan nőknek szóló projekteket támogatott volna. Még a POSDRU-ban is figyeltek erre, de a POCU, az valahogy olyan – hogy is mondjam, hogy jó legyen? – nemileg semleges lett.
Pedig nőnek lenni azért mégiscsak egy sajátos helyzet.
Ha munkaerőpiaci szempontból nézzük, már csak az igen beszédes adat, hogy a 2022-es országjelentés szerint a nők 44,3%-a inaktív volt. Friss adatom erre így kapásból nincs, de például 2018-ban az inaktív nők kb. 12%-a a családi kötelezettségei miatt nem tudott dolgozni.
A PEO helyzetelemzésében le van írva fehéren-feketén, hogy a nők munkaerőpiaci integrációja sok ponton ütközik korlátba, és ezek között nemcsak a hétköznapi vagy mentalitásbeli nyűgök vannak, hanem strukturális problémák is:
Szintén a PEO helyzetelemzésében olvasom, amit már sokan, sok helyen elmondtak, hogy ha egy-egy megoldás napvilágot is lát a munkaerőpiaci esélyegyenlőség és a munka-család egyensúly terén, az csak elszigetelt részmegoldás, ami abban a pillanatban segít, de összességében a problémát nem oldja meg, mert ahhoz integráltan kellene szemlélni a dolgokat.
Vagy ott vannak a vállalkozónők, akiknek a nehézségeit csak az értheti meg igazán, aki valaha is volt egyidőben vállalkozó és nő, vagy hogy fokozzam, kisgyermekes, sokgyermekes, vagy akárhány gyermekes anya. De ugyanez fennáll a vezető pozíciót betöltő nők esetében is.
Mégis, a POCU egyetlen pályázati kiírása sem reflektált ezekre a sajátos női problémákra.
Azért félreértés ne essék: a POCU igenis támogatta a nemek közötti esélyegyenlőséget!
Csak éppen nem speciális kiírásokkal, hanem úgy, mint horizontális prioritást. Magyarul: a pályázók plusz pontszámért figyelhettek a nemek közötti esélyegyenlőségre függetlenül attól, hogy a POCU melyik kiírására pályáztak éppen. Akár azt is megtehették volna, hogy csak női célcsoportnak terveznek projektet.
De mint tudjuk, a pályázók többnyire már csak olyanok, hogy ha valami ködösíthető, azt ködösítik is. És ha valamit nem muszáj, azt nem is teszik. Csak mert úgy egyszerűbb.
Így került a legtöbb POCU pályázatba a nemek közötti esélyegynelőséget elősegítő konkrétum helyett sima porhintés, mint az egyenlő munkáért járó egyenlő bérezés (mintha egy projektben lehetne azt másképp is), a célcsoport szempontjából organikusan is tökéletesen teljesíthető női kvóta-százalék, elegendő számú nő a projektcsapatban (mintha alapból is nem lennénk elegen).
A PEO szerencsére ennél körültekintőbb lesz.
Egy percig se állítom, hogy meg fogja oldani az összes problémát (nem fogja!), de legalább ezúttal külön és több ponton is odafigyel a nőkre, és megpróbálja integráltan megközelíteni a nemek közötti egyenlőség problematikáját - és a megoldásokat is.
Nézzük, hogyan:
1. A nők és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség
Már a PEO legelső munkaverzióiban is rögtön feltűnt, hogy a POCU-val ellentétben a PEO munkaerőpiaci prioritása keretében külön nőket célzó kiírásokra is számíthatunk.
A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség és a munka-magánélet egyensúly jegyében több olyan intézkedést is fognak támogatni, ami kifejezetten a nők életét igyekszik megkönnyíteni:
Így támogatást kaphatnak azok az alkalmazók, hogy megoldást akarnak nyújtani azoknak az anyáknak, akiknek probléma a gyermekfelügyelet és emiatt nem tudnak visszatérni dolgozni, nemhogy a szülés utáni két év után, de talán egy ideig még utána se. A támogatás keretében az alkalmazók olyan helyszíneket alakíthatnak ki, ahol megoldható a 0-6 éves gyerekek felügyelete és gondozása vagy együttműködhetnek olyan szolgáltatókkal, akik gyerekfelügyeleti szolgáltatást tudnak biztosítani.
De a PEO támogatja azokat az alkalmazókat is, akik új, rugalmas munkaformákat szeretnének kialakítani, például otthonról végezhető vagy távmunka lehetőséget akarnak biztosítani azoknak a nőknek, akik vagy a gyermekük, vagy pedig egy ellátásra szoruló felnőtt felügyeletéért és gondozásáért felelnek.
A PEO egyéni fejlesztési programokkal is támogatja a nők munkaerőpiaci integrációját, mint például személyiségfejlesztő programokkal, karriertanácsadással, az oktatásban való részvétel támogatásával, különféle foglalkoztatási, képzési és tanácsadási szolgáltatásokkal.
A témába vágó PEO projektek keretében tájékoztató kampányokat is lehet majd szervezni, amelyek felhívják a figyelmet az apákat illető szülési szabadság feltételeire és előnyeire.
2. A nők és a vállalkozásfejlesztés
Szintén kiemelt célcsoportként jelennek meg a nők a PEO vállalkozásösztönzési prioritása keretében is:
A POCU-hoz hasonlóan a PEO is támogatja azokat a vállalkozásösztönző programokat, amelyek sokféle támogatási format tartalmaznak majd, a vállalkozói képzéstől a mentori és role models programokon át egészen a pénzügyi támogatásig. Egy-egy ilyen projekt esetében a hátrányos helyzetű csoportok tagjai is bekerülhetnek a projekt célcsoportjába, mint potenciális vállalkozók, és itt egy nevesített csoportot is megjelöl a PEO programdokumentuma: a nőket.
A következő intézkedés már sokkal specifikusabb és kimondja, hogy a PEO a klasszikus startup támogatás és üzleti inkubátor támogatás mellett külön támogatja a vállalkozónőket célzó üzleti accelerator programok és hálózatok létrehozását.
Ugyancsak kiemelt célcsoportot jelentenek a nők a frissen létrejött vállalkozásoknak nyújtott segítségnyújtás és tanácsadás (”asistență și consultanță în afaceri post înființare”) esetében is. Ez az intézkedés magában foglalja a menedzserképzéseket és az innovációs támogatást is, de a női vezetőket és vállalkozónőket felkészítő és támogató programokat is annak érdekében, hogy a nők is részt vegyenek az innovációs folyamatokban.
3. A nők és a felsőoktatás
Az oktatás és munkaerőpiaci összehangolása, és ezen belül a felsőoktatási programok fejlesztése terén bőven lett volna még hely kiemelten a nőknek – az egyetemi tanulmányaikat folytató és egyetemen oktató nőknek egyaránt.
De a semmihez képest mégiscsak valami, hogy a felsőoktatási programok fejlesztése kapcsán különálló támogatható intézkedés a vállalkozónők tapasztalatait hasznosító mentori, szakmai és vállalkozói támogatói hálózatok és programok, illetve női közösségek létrehozása.
4. A nők és az egész életen át tartó tanulás
Az egész életen át tartó tanulást ösztönző prioritás keretében is megjelenik a nők támogatása.
Itt a PEO olyan karrierelőrelépést segítő képzési programokat is támogat, amelyeket a munkáltatók és a munkáltatói klaszterek szerveznek a hátrányos helyzetű alkalmazottaik számára.
Hátrányos helyzetű alkalmazottnak számítanak például azok a személyek, akiket elbocsátás fenyeget, akik részmunkaidőben dolgoznak, a munkaszegénységnek kitett személyek, olyan személyek, akik hosszas inaktivitási időszak után kerültek vissza a munkaerőpiacra, és azok a nők is, akik legalább 1 év gyermeknevelési szabadság után térnek vissza a munkaerőpiacra.
Ezek a programok olyan szolgáltatásokat tartalmazhatnak, mint a pályaorientáció és karriertanácsadás, a karrierelőrelépést segítő szakmai és transzverzális kompetenciák fejlesztése, illetve a társas kapcsolati kompetenciák fejlesztése.
5. A fiatal nők foglalkoztatása
A PEO fiatalokat támogató prioritása is kiemeli egy helyen a nőket (bár itt is lehetett volna sokkal több hangsúlyt fektetni erre a kérdésre).
Itt a PEO támogatni fogja a fiatalokat foglalkoztató társadalmi vállalkozások fejlesztését is, ahol több más kiemelt célcsoport között a nők is szerepelnek. Ezt a típusú támogatást azok a társadalmi vállalkozások kaphatják meg, akik a kiemelt célcsoportokhoz tartozó fiatalokat, tehát fiatal nőket is foglalkoztatnak.
A korábbi humánerőforrás-fejlesztési programokhoz hasonlóan a speciális intézkedések mellett a PEO horizontális elvként is támogatja a nemek közötti esélyegyenlőséget, egyenlőséget és megkülönbözetésmentességet (tudom, tudom, bocsi, az Európai Bizottság fordítóirodája fordította így). Hogy ez az elv pontosan mit jelent, azt az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló rendelet 6. cikkelye fogalmazza meg, valahogy így (ezt megint nem én fordítottam):
Az ESZA+ alkalmazásával a tagállamok és a Bizottság arra törekednek, hogy növeljék a nők részvételét a foglalkoztatásban, és javuljon a munka és a magánélet összeegyeztethetősége, valamint hogy küzdjenek a szegénység női problémává válása és a nemi alapú megkülönböztetés ellen, a munkaerőpiacon csakúgy, mint az oktatásban és a képzésben.
Az átlagos PEO-pályázók, amikor a projektjeiket tervezik, majd csak találnak egy-két kézenfekvő megoldást arra, hogy különösebb megerőltetés nélkül hogyan tartsák magukat az esélyegyenlőség elvéhez.
De te nem egy átlagos pályázó vagy. Különben nem nyitottad volna meg ezt a bejegyzést, és főleg nem olvastad volna el egészen idáig.
Ezért van egy kérésem: amíg várjuk az új pályázati útmutatókat a konkrét feltételekkel, gondolkodj el egy pillanatig, hogy a te projektjeidben hogyan lehetnének valóban kiemelt célcsoport a nők.
Érdekelnek a PEO pályázati kiírások?
Akkor erről a hírlevélről nem akarsz lemaradni!
Illusztráció: Sheida Shahbaz via Behance
