Így fellebbezz a pályázati eredmény ellen, ha tudod, hogy igazad van

Minden pályázatíró rémálma, hogy a munkája az elutasított pályázatok listájára kerül. Az enyém is, a tiéd is. Van úgy, hogy hiába a jó ötlet, a tökéletes pályázó, az alapos előkészítés és pályázatírás, hiába a sok munka, energia, lefáradt agysejt, nem kedvező a pályázati eredmény.

 

Ilyenkor többféleképpen reagálhatsz:

 

  • Eldöntöd, hogy ez a munka nem neked való.

  • Anyonstresszeled magad, de folytatod, mert nincs más választásod, és közben utálod minden egyes pillanatát.

  • Nem érdekel, mert olyan sok pályázatot vállalsz, hogy a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb úgyis bejön valami.

  • Úgy fogod fel, hogy a kudarc is egy módja a tanulásnak, átgondolod, hol hibáztál, és következőkor azokat a hibákat már nem követed el.

  • Fellebbezel, hátha a pályázatod normálisabb értékelőkhöz kerül (bár úgy hallottad, az értékelők amúgyis mind hülyék..).

  • Fellebbezel, mert a pályázat jó és tudod igazolni, hogy az értékelők tévedtek.

 

Maradjunk az utolsó lehetőségnél.

 

Igen. Előfordulhat, hogy egy értékelő téved, miután a pályázatokat nem robotok, hanem emberek értékelik. De mit tehetsz te, mint pályázatíró vagy pályázó ilyen esetben?

 

Előszöris tudnod kell, hogy melyek azok a hibatípusok, amelyeket támadni lehet. Aztán fel kell ismerned a pályázatod értékelésében a hibákat. És végül igazolnod kell, hogy tévedés történt. Nem azt mondom, hogy a pályázattal együtt rögtön a fellebbezést is írd meg alapból, hanem azt, hogy ha tudod, jó a pályázatod, és nyilvánvalóan tévedés történt, akkor ne hagyd magad.

 

Hogy ebben segítsek neked, öt gyakori értékelői hibát mutatok be, amelyeket ha felismersz és helyén kezelsz, megváltoztathatod a pályázati eredményt. (Direkt nem mondom, hogy biztos sikerre számíts, mert a pályázatok világában ilyen nincs.)

 

#1 Amikor az értékelő nem olvassa el alaposan a pályázatot

 

Egyik leggyakoribb eset, amikor olvasod az értékelők érvelését, nézed a pontszámlevonást, és nem tudod hirtelen, hogy sírj-e vagy nevess, mert amit ír az értékelő, az elképesztő marhaság, süt róla, hogy nem olvasta el rendesen a pályázatot.

 

Írok is példákat:

 

Az egyik POSDRU pályázatnál pontszámot vontak le, mert állítólag egyáltalán nem gondoltunk arra, hogy a projekt célcsoportját – egytől egyig romákat – hogyan tartjuk bent a projektben. Vagyis hogyan oldjuk meg, hogy eljárjanak a tanácsadási órákra, dolgozni stb.

 

Jogos és életszerű problémafelvetés (mármint az, hogy ennek a típusú célcsoportnak extra motiváció kell). A gond csupán annyi, hogy közben a pályázat részletes leírást tartalmazott arról, hogy a különböző esetekben milyen motivációs tényezőket alkalmazunk majd.

 

Volt például kisebb összegű pénzügyi támogatás azoknak, akik minden állásközvetítési találkozón részt vettek, az új alkalmazottaknak versenyképes fizetés, két évre biztos munkaszerződés a saját falujukban, mentor, aki segítette a munkahelyi beilleszkedést, és így tovább. És mindennek költségei is voltak, egyértelműen visszakövethetően a költségvetésben.

 

Az értékelő tehát elnézte, arról szó sem volt, hogy egyáltalán nem gondoltunk volna a motivációra, de ettől függetlenül itt 0 pontot adott.

 

(A pályázat egyébként nyertes volt, nem kellett fellebbezni, de tévedés volt a pontlevonás).

 

Egy másik POSDRU projektnél viszont 4 pontot vontak le egy, a célcsoport összetételére vonatkozó számítási hiba miatt, így a pályázat kiesett a relevancia kritériumon.

 

A hiba nem a pályázatban volt, hanem az értékelő nem számolt jól. És mivel a számok a tényeknél is makacsabb dolgok, a fellebbezésnél tisztáztuk a dolgot, azóta a projekt megvalósult, sikeresen lezárult.

 

Mit tegyél ilyen esetben?

 

Ez a legegyszerűbb. Ilyenkor annyit kell tenned, hogy a pályázatban visszakeresed azokat a részeket, amelyekről az értékelő azt állította, hogy nincsenek ott, vagy rosszul értette, és behivatkozod a fellebbezés szövegébe.

 

Azzal azért számolj, hogy amikor határesetről van szó

 

például az értékelő indoklásában az áll, hogy a pályázatban nincs elég meggyőzően bemutatva egy-egy részlet (tipikus eset például a fenntarthatóság), és nem nulla pontot ad, hanem egy köztes pontszámot

 

akkor kevés az esélye annak, hogy igazat adnak neked. Fontos, hogy ne téveszd össze az ilyen eseteket a figyelmetlenségből adódó értékelői hibával, mert az értékelőnek is lehet igaza, még ha a saját tapasztalataid alapján úgy gondolod is, hogy amit leírtál, az pont úgy jó és elégséges.

 

#2 Amikor az értékelő nem érti, miről van szó

 

Egy kolléga egyszer azzal vágott fel, hogy amióta csak vannak EU-s pályázatok Romániában, ő minden programban volt értékelő, érti a dolgát. Előfordulhat veled is, hogy egy ilyen szupermen értékeli a pályázatodat. Ilyenkor áll elő olyan eset, amikor a gépészmérnök humánerőforrás-fejlesztési pályázatot értékel, az agrármérnök kulturálisat, a szociológus pedig infrastrukturálisat.

 

És ilyenkor van az, hogy az értékelő például lepontozza a pályázatot a költséghatékonyságnál és arra hivatkozik, hogy a személyi költségek túl alacsonyak (!), miközben a pályázó állami intézmény, szigorúan szabályozott bérpolitikával, bérráccsal, amit nem lehet csak úgy módosítani.

 

Ilyenkor van az is, hogy az értékelő beleköt egy részletkérdésbe, amit amúgy egy jogszabály ír elő, de ő ezt nem ismerte.

 

Vagy ilyenkor van ez a képtelenség is:

 

Cursurile sunt impartite pe stagii de teorie si de practica, ceea ce conduce la imposibilitatea stabilirii cu exactitate a costului pe persoana.

 

(Ez utóbbira nem reagáltunk, mert ez egy fellebbezésre volt válaszmagyarázat, és a végeredmény összességében nekünk kedvezett.)

 

Mit tegyél ilyen esetben?

 

Miután kidühöngted magad, szedd össze azokat a jogszabályokat, előírásokat, a pályázatból vett információkat, amelyekkel objektíven és higgadtan rámutatsz arra, hogy az értékelő félreérti  vagy nem érti a helyzetet.

 

Az alacsony béres példánál lehet hivatkozni az intézményi bérpolitikára, és elmagyarázni, hogy ennek értelmében nem lehet egy beosztáshoz kapcsolódó bért módosítani úgy, hogy közben nem módosul az óraszám és a munkakör jellege sem. A lényeg az, hogy konkrét érveket hozz fel, és ne csak „beszólj” az értékelőknek, bármekkora marhaságot is írtak az indoklásban.

 

#3 Amikor az értékelő nem indokolja meg, hogy miért von le pontszámot

 

Újabb gyakori eset. Ez az a hiba, amikor a kitöltött értékelési ívben az értékelő indoklása ugyanaz, mint a értékelési útmutatóban a standard szöveg. És ez nincs jól így!

 

A pontszámlevonást meg kell indokolni a pályázatból vett konkrét példákkal, és ha az értékelő a konkrét példákat kihagyta, azt bizony lehet fellebbezni.

 

Gyakran előfordul a költségvetés értékelésénél, hogy levonják a pontszámot, és csak annyi a magyarázat, hogy a költségvetés nem tartja tiszteletben a piaci árakat, vagy nem elég részletes, vagy egyes költségtételek nem indokoltak.

 

De bárhol máshol előfordulhat, hogy a pontszámlevonást semmi érdemi indokkal nem támasztják alá, csak írnak valami általánosságot.

 

Mit tegyél ilyen esetben?

 

Ha költségvetéssel kapcsolatos kérdésről van szó, nézz át alaposan minden költségvetési sort. Ha rendesen megtervezted a projekt költségeit, azt fogod látni, hogy mindenhol hivatkoztál a piaci árakra, ahol kellett, kértél árajánlatot, minden tételt lebontottál egységekre és korrekt egységárakat adtál meg, és azt is fogod látni, hogy minden költség szükséges egy-egy tevékenység megvalósításához.

 

És ha ez így van, akkor hivatkozhatsz arra, hogy, amint a költségvetési táblában és a költségvetés indoklásában látható, az összes költségnél megnézted a piaci árakat, vannak egységárakra és megindokoltad, hogy miért annyi darab, amennyi.

 

Azt is írd le, hogy az értékelő indoklása alapján –  amit bemásolsz szóról szóra – nem jogos a pontszámlevonás, mert egyetlen konkrét hibát sem sorolt fel, amivel alátámasztaná a véleményét, csak kimásolta a standard szöveget az útmutatóból, amit szintén bemásolsz szóról szóra.

 

Ilyenkor két értelmes válaszreakció van:

 

egyik, amikor törlik a pontszámlevonást (volt ilyen esetem), a másik, amikor kiegészítik az értékelés szövegét konkrétumokkal, és rájössz, hogy mégis te nézted el, vagy vettél túl lazán valamit.

 

És van egy harmadik eset is: amikor ugyanazt a pontszámot és szöveget küldik el újra. Na ez az az eset, amikor sajnos ez van, nincs mit tenni… A fellebbezés eredményét sajnos nem lehet megfellebbezni. 🙂

 

De menjünk tovább, van még két további hibalehetőség.

 

#4 Amikor a pontszám nem talál az indoklással

 

Ez olyan esetben áll fent, amikor egy kritériumnál lépcsőzetesen meg vannak adva a lehetséges pontszámok, pl. 0-1-3-5-8, és mindegyiknél elő van írva, hogy milyen konkrét esetre érvényes. A különbség két lépcsőfok között olykor hajszálnyi. Mutatok konkrét esetet:

 

Egy POSDRU pályázatnál a költségbecslésnél 3 pontot adtak, és közben azt a kommentet másolták be, amelyik az 5 pontos esetre vonatkozott.

 

  • Erre az esetre járt a 3 pont: <valorile cuprinse in bugetul proiectului sunt sustinute partial de o justificare corecta privind numarul de unitati>.

  • És erre az 5 pont: <valorile cuprinse in bugetul proiectului sunt sustinute concret de o justificare corecta privind numarul de unitati si costul unitar doar pentru anumite tipuri de cheltuieli>.

 

Mi a különbség? Akkor járt 3 pont, ha több költségtípusnál áll fent a probléma, és akkor járt az 5, ha csak egynél, mondjuk például a személyi költségeknél. A pályázatban amúgy egyetlen tétel volt (azaz egyetlen típus), ahol ez a kifogás jogos volt, így az 5 pontos indoklás volt a helyes, és a fellebbezésnél ezt korrigálták is.

 

Mit tegyél ilyen esetben?

 

Előszöris ellenőrizd, hogy a pályázatra melyik verzió érvényes: a magasabb pontszám, vagy az alacsonyabb.

 

Ha a magasabb, akkor első lépésben írd le, mi a hiba, aztán igazold a pályázatból vett információkkal, hogy a pályázatra a magasabb pontot érő komment és nem az adott pontszám érvényes, tehát legyenek szívesek a pontszámot javítani.

 

Neked kedvez az is, ha közben a második értékelőnél a magasabb pontszám és az annak megfelelő komment van, ilyenkor hivatkozz erre is.

 

#5 Amikor az értékelő sajátosan értelmezi az elbírálási szempontokat

 

Ó, ez a kedvencem. Amikor az értékelő egyet gondol, és elkezd új szempontokat kitalálni és azok alapján értékelni a pályázatot.

 

Az egyik brüsszeli beadású pályázatnál kitalálták, hogy azért pontozzák le a költségvetést, mert a kommunikációs tevékenységek nagyon komplexek, de ehhez képest a kapcsolódó költségvetés a teljes költségvetésnek csak 4%-a. Ennél már csak az volt jobb ugyanannál a pályázatnál, amikor azt kifogásolták, hogy az egyébként etnikailag változatos helyszíneken zajló projekt túlságosan „magyar befolyás alatt áll”.

 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akár áll, akár nem, a regionális lefedettség a tagállamokon belül és főleg és a különféle nemzeti befolyások nem tartoznak az értékelési szempontok közé. 🙂

 

Mit tegyél ilyen esetben?

 

Ez a legnehezebb ügy és egyben a legigazságtalanabb is. Éppen ezért nem kell szó nélkül hagyni. Leírom, mit reagáltunk az első kifogásra:

 

4 szempontra hivatkoztunk:

 

  1. arra, hogy ez ebben a formában nem értékelési szempont, illetve a pályázati útmutató nem ír elő minimális százalékos arányt, amit be kellene kötelezően tartani,

  2. arra, hogy az értékelő nem írta le pontosan, hogy konkrétan melyik költségtételnél találja alacsonynak az árat és miért,

  3. arra, hogy a költségbecslésnél a tevékenységalapú költségtervezés módszerét alkalmaztuk, így az egységárakat az adott országokban érvényes piaci áraknak megfelelően határoztuk meg, nem pedig százalékos arányban, hasraütésszerűen, illetve a 4%, amely valójában majdnem 5%, egy komoly összeget fed,

  4. és végül arra, hogy ahhoz, hogy az értékelő indoklása és pontlevonása elfogadható legyen, minimum azt kellett volna tennie, hogy a kifogásolt tételeknél alátámasztja a kifogását az adott országokra érvényes piaci információkkal.

 

Hogy az állítólagos magyar befolyás kapcsán mi volt az ellenvetésünk, arról most itt nem írok. 😉

 

Összegzésképpen

 

Ha biztos vagy abban, hogy a pályázatod minősége jó (igazságtalan pontszámlevonásokkal együtt is kapott legalább 70 pontot), de értékelői hiba miatt dobták ki, amit igazolni tudsz, nyugodtan fellebbez. Hisz nem azért dolgoztál annyit, hogy egy másik ember figyelmetlensége, hibája miatt a munkád kárba vesszen, igaz? Keresd az értékelés szövegében a fenti öt hibát, és ha felismerted, bizonyítsd be, hogy tévedésről van szó.

 

Sok sikert! 🙂

 

Illusztráció: Rick van D via Behance.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .